Őszi adócsomag: összefoglaló a főbb módosítási javaslatokról

A kapcsolódó dokumentumok ezen a linken érhetőek el. A tervezetben található főbb módosítási javaslatokat (amelyek a jogalkotási szakaszban még változhatnak), a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

I. Általános forgalmi adó

1.) eÁfa

Hosszabb ideje tartó előkészületek után várhatóan 2024-től bevezetik az eÁfa-koncepciót. Ennek kiindulási alapja az, hogy mivel az adóhatóság egyre több tranzakció-szintű adat birtokába kerül a különböző riportálási kötelezettségeknek köszönhetően, ezen adatokat felhasználva automatikusan elkészíthető és kiajánlható az adózóknak azok áfabevallása (hasonlóan az eSzja-hoz).

A tervezet szerint a jövőben 3 módon lehet teljesíteni a bevallási kötelezettséget:

1. hagyományos módon (NAV-nyomtatvány használatával);
2. az adóhatóság rendelkezésére álló adatokból összeállított, elektronikus felületen kiajánlott bevallás módosításával, kiegészítésével, elfogadásával; valamint
3. az adózó gépi interfész (gép-gép kapcsolat) útján továbbított bizonylat szintű adataiból összeállított bevallástervezet gépi úton történő jóváhagyásával.

A jogszabálytervezet rendezi továbbá a kapcsolódó eljárási szabályokat is, így például azt, hogy meddig lehet jóváhagyni ezen tervezeteket; hogyan lehet a bevallásokat a későbbiekben önellenőrizni; ha több módon is benyújtásra kerül egy bevallás, melyiket veszi figyelembe a NAV; illetve, hogy mely esetekben mentesül az adózó a belföldi összesítő adatszolgáltatás alól.

2.) Alanyi adómentesség kiterjesztése

Egy korábban elfogadott európai uniós irányelvnek köszönhetően a kisvállalkozások versenyképességének biztosítása és határon átnyúló kereskedelmének elősegítése érdekében 2025-től lehetőség nyílik arra, hogy az adóalanyok a letelepedettségüktől eltérő tagállamokban is alanyi adómentességet alkalmazzanak az ott teljesített ügyleteik vonatkozásában. Korlátozást jelent, hogy az adózóknak a megjelölt tagállamokban irányadó értékhatár (pl. Magyarországon jelenleg 12.000.000 Ft/év) mellett egy összesített európai uniós bevételi limitet is (100.000 EUR/év) figyelembe kell majd venniük. Azzal pedig, hogy az érintett adózók a székhelyük szerinti tagállamban alanyi adómentességet tudnak választani más tagállamok vonatkozásában is, a jogalkotók adminisztratív egyszerűsítést is biztosítanak.

3.) Egyéb módosítások

• Pontosítják az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési szolgáltatásra vonatkozó fordított adózási rendelkezéseket is. A hatósági engedélyekről és bejelentésekről már nemcsak a megrendelőnek szükséges nyilatkoznia, hanem a szolgáltatásnyújtónak is, ha ez utóbbi munkájához kapcsolódik az engedély, a bejelentés.
• A virtuálisan, online térben megtartott események adóztatási helyét is pontosítják 2025-től (az igénybe vevő letelepedettsége minősül majd a teljesítés helyének), a szabályozási tárgykörre vonatkozó európai uniós irányelv módosításából fakadóan. 
• A tervezet rögzíti, hogy nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás abban az esetben, ha az adott műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó részére történő közvetlen értékesítésekor, vagy a viszonteladó általi közvetlen importja esetében a termékre kedvezményes kulcsot alkalmaztak.

II. Jövedéki adó

A jövedéki törvény tervezett módosítása alapján jövedéki adófelfüggesztési eljárás lenne alkalmazható abban az esetben is, ha később a szállítmányt külső árutovábbítási eljárás alá vonják. Ilyenkor adófelfüggesztési eljárás keretében a kilépési vámhivatalba kellene feladni a jövedéki terméket tartalmazó szállítmányt.

Ezenfelül, a kereskedelmi célú szállítás további esetkörrel bővül: ha belföldi feladótól belföldi címzett részére szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamon keresztül szállítanak, az szintén ilyen esetnek minősül majd. Ezekhez a szállításokhoz e-EKO-t kell alkalmazni, amelyen a belföldi feladónak a szállítási útvonalat is meg kell adnia.

III. Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás

1.) Bér mellett adott juttatások, adózási könnyítések

A tervezet elfogadása esetén számos ponton csökkenne a bér mellett adott juttatásokkal kapcsolatos adminisztrációs teher.

1/a.) Negyedéves bevallás

A Pénzügyminisztérium javaslata szerint a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokról nem havonta, hanem negyedévente kellene adóbevallást benyújtani. Így a cégeknek a ’08 számú bevallás munkáltatói adóterhekről szóló részét csak évente négyszer, és nem tizenkétszer kellene kitöltenie. A legjellemzőbb ilyen juttatások a cégtelefonköltség 20%-a, a SZÉP-kártya juttatás, a reprezentáció, azaz az üzleti ebédek, tárgyalások étkezési költsége, valamint az üzleti ajándékok. A munkabérről azonban továbbra is havonta kellene bevallást tenni.

A munkáltató vagy a kifizető által saját kötelezettségként fizetendő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót is csak negyedévente kellene megfizetnie a javaslat szerint – ami kisebb mértékben egy adóhalasztást is nyújtana a vállalkozásoknak.

1/b.) Az adóztatás időpontja szolgáltatások juttatása esetén

A munkáltató vagy a kifizető által a magánszemélyeknek biztosított juttatásai sok esetben adókötelesnek minősülnek. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a számla késedelemmel jut el a bérszámfejtéshez, így az adókat a vonatkozó adóbevallásban csak önellenőrzéssel – jelentős pótlólagos adminisztráció mellett – lehet bevallani. Ezért a tervezet azt javasolja, hogy ne a szolgáltatás teljesítési időpontja, hanem a számla rendelkezésre állása váltsa ki az adókötelezettséget.

Bár a tervezet nem pontosítja, hogy mit ért a számla rendelkezésre állásán, vélhetően a javaslat az olyan helyzeteket hivatott kedvezően kezelni, mint amikor például a munkavállaló a 2024. márciusi üzleti ebédről szóló számlát április 20-án adja csak le a bérszámfejtésnek. A javaslat elfogadása esetén nem kellene a már benyújtott első negyedéves adó- és járulékbevallást önellenőrizni, hanem az adókötelezettség a második negyedévről szóló bevallásban teljesíthető lenne.

1/c.) Három csekély értékű ajándék

A tervezet szerint a munkáltató nem évente egyszer, hanem háromszor is adhat majd csekély értékű ajándékot, amely a minimálbér 10%-ánál nem lehet nagyobb értékű – azaz 2023-ban legfeljebb 23 200 forintos – termék vagy szolgáltatás. Ez a juttatás a javaslat szerint továbbra is egyes meghatározott juttatás lesz, 33,04%-os közterhet visel, de évente háromszor lenne adható. Így egy nőnapi juttatás (virág) nem tenné lehetetlenné azt, hogy a munkavállaló egy születésnapi vagy karácsonyi ajándékot is kapjon a munkáltatójától – kedvező adózás mellett.

2.) Palackozott bor adómentes juttatása

A Pénzügyminisztérium egy új adómentes juttatási lehetőség bevezetését javasolja. A tervezet szerint adómentes lenne az oltalom alatt álló, palackozott bor magánszemélynek való juttatása akkor, ha a bort a kifizető, a munkáltató a terméket forgalomba hozó borászattól szerzi be. A juttatás akkor is adómentes, ha azt üzleti ebéden vagy a dolgozóknak szervezett csapatépítésen fogyasztják el, illetve üzleti partnereknek vagy munkavállalóknak adott ajándékként adják át. A kifizetőnek, a munkáltatónak már 2023. december 1-jétől sem kellene megfizetnie az ilyen juttatások normál 33,04%-os közterhét – azaz akár már a 2023. évi karácsonyi ajándékba adott bor is lehet adómentes.

3.) Munkaerőpiacra lépők kedvezménye

A kedvezmény továbbra is a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségét csökkenti három évig. A javaslat szerint csak a magyar állampolgárok után lehet majd igénybe venni ezt a kedvezményt, hiszen a külföldi állampolgárok hazánkban történő foglalkoztatását megelőzően feltehetően dolgoztak a saját országukban. Kivételt képezne az új korlátozás alól a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára, azaz az ukrán és szerb állampolgárok után továbbra is igénybe vehető lenne a munkaerőpiacra lépők kedvezménye.

4.) Az amerikai-magyar egyezmény megszűnésével kapcsolatos változások

Az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 2024. január 1-jével hatályát veszti majd. Ezzel összefüggésben a tervezet több szabály kedvező módosítását is javasolja, melyek részleteiről október 19-én kiadott hírlevelünk ad tájékoztatást.

IV. Nemzetközi közigazgatási együttműködés

1.) CbC riport személyi körének bővülése

További 7 állam csatlakozott az országonkénti jelentések (CbC riport) cseréjéről szóló multilaterális megállapodáshoz. Magyarország a jövőben a Feröer-szigetekkel, Kenyával, Libériával, Montserrattal, Pápua Új-Guineával, Thaifölddel és Ukrajnával kiegészülve már 73 állam illetékes hatóságaival folytat automatikus információcserét a multinacionális vállalatcsoportok tevékenységének és adózásának országok közötti megoszlását jellemző mutatókról.

2.) DAC7-tel és adóügyi vitarendezéssel kapcsolatos módosítások

A tervezet további pontosításokat tartalmaz a tagállamok közötti közigazgatási együttműködést szabályozó, 2022. december 31-ével átültetett 2021/514-es tanácsi irányelv (DAC7) alkalmazása esetén. A DAC7 szabályozza a platformüzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettségét, melynek célja biztosítani a tagállamok közötti információcserét a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelmekről a megfelelő adóztatás céljából. E témában pontosításként jelenik meg pl., hogy az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e minősége magyarországi bejelentésének nem előfeltétele a belföldi adóügyi illetőség.

A tervezet pontosítja továbbá az adóügyi vitarendezési eljárások egyes eljárási részletszabályait is.

V. Társasági adó, különadók

Az új törvénymódosítás értelmében megváltoznak azokra a költségekre vonatkozó szabályok, amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Amennyiben a jogdíjat és kamatköltséget egy olyan államban illetőséggel rendelkező vállalkozásnak vagy ott található telephelynek fizetik, amelyet adózási szempontból nem együttműködőnek minősítenek, vagy ahol az adómérték alacsonyabb a hazainál (beleértve azokat az államokat, ahol a társasági adó mértéke nulla), a vállalkozás nem vonhatja le azt, kivéve, ha bizonyíthatóan nem az adóelőny volt a költség felmerülésének fő célja. A vállalkozások bizonyíthatják a költségük valós gazdasági, kereskedelmi előnyét, melyet az éves bevallás benyújtásának napjáig, de legkésőbb annak határidejéig kell teljesíteniük.

Módosul az ellenőrzött külföldi társaság és a kapcsolt vállalkozás fogalma, vélhetően a vonatkozó európai uniós irányelvnek történő megfelelés miatt. A tervezet szerint megszűnik az a mentesség, melynek értelmében eddig nem minősülhetett ellenőrzött külföldi társaságnak a magyar adózó külföldi telephelye, amennyiben az olyan, az Európai Unión kívüli államban volt található, amely állammal kötött adóegyezmény értelmében Magyarország köteles mentesíteni a telephely jövedelmét a magyar adózás alól. Ezzel párhuzamosan, könnyítésként, a jövőben nem kell figyelembe venni a magyar adózó által kontrollált külföldi személy adóterhelésének számítása során a külföldi személy olyan országban található telephelyét, amely a külföldi személy illetőségének országában mentesül az adóztatás alól.

A fentieken túlmenően a jogalkotó további jelentős változásokat kíván hatályba léptetni a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban (értve itt többek között egy új típusú K+F adókedvezmény bevezetését, valamint a még be nem jelentett részesedések bejelentésére biztosított egyszeri lehetőséget is), melyek részleteit október 24-én kiadott hírlevelünkben foglaltuk össze.

Közművezetékek adója

Magyarország az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeként vállalta, hogy legkésőbb 2024. december 31-ig megszünteti a közműadó-kötelezettséget. A tervezet szerint erre több lépcsőben kerül sor, elsőként 2024. január 1-jétől kikerülnek a tárgyi hatály alól a hírközlési vezetékek, majd 2025. január 1-jével teljesen hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.

Reklámadó

Bár a reklámadó hatályos szabályai szerint az adó felfüggesztése 2023. december 31-én lejár, a tervezet - egyelőre legalábbis - nem tartalmaz rendelkezéseket a 0%-os adómérték változása kapcsán.

VI. Számvitel

1.) A tervezetben a jogalkotók igyekeznek az egyéb jogszabályokban megjelenő új jogintézmények számviteli kezelését rendezni, így módosítási javaslatokat fogalmaztak meg

• a hulladékgazdálkodási reform új visszaváltási díjrendszeréhez, valamint
• a kiterjesztett gyártói felelősség intézményéhez kapcsolódóan; illetve
• a Ptk.-ban bevezetett új jogintézmény, az építményi jog is nevesítve jelenik majd meg a számviteli törvényben.

2.) A törvényjavaslat – az egységes joggyakorlatnak megfelelően – rögzíti, hogy egy könyvvizsgáló cég auditra történő kiválasztásával egyidejűleg a végrehajtásért felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

3.) Bár nem kifejezetten ebben a jogszabály-módosítási javaslatban, hanem a globális minimumadó bevezetéséről szóló tervezetben fogalmazták meg a számviteli törvényben is bevezetendő halasztott adókat. A számviteli törvényt alkalmazó vállalatok választhatnak majd, hogy alkalmazzák-e a halasztott adókra vonatkozó szabályokat vagy sem.

VII. Eljárásrendet érintő főbb módosítások

1.) Adózás rendje

• Az alanyi adómentesség uniós kiterjesztéséhez, az eÁfához kapcsolódó eljárási szabályok implementálását tartalmazza a javaslat.
• Bővül a ‘08-as járulékbevallás adatainak köre a DAC7 hatálybalépése miatt (az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó esetében a részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító számmal, illetve a részükre ellenértékként fizetett jogdíj összegével).
• A tervezet szerint pontosítják az ingatlanok értékesítésével, pénzügyi lízingjével kapcsolatos ingatlanügyi hatósági adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket.
• A jövőben a végelszámolás során készített adóbevallások esetében is biztosított lesz az adózói észrevételezés lehetősége (8 napos, rövidített határidővel).
• A javaslat szerint, amennyiben a kockázatos minősítésű adózónál a folyamatban lévő ellenőrzés során felszámolási, végelszámolási eljárás indul, vagy ezek az adózó továbbműködésével zárulnak, akkor a jövőben az ellenőrzési határidőt az ellenőrzés kezdetekor hatályos szabályok szerint kell számítani.
• A tervezet szerint a NAV a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, valamint a kiemelt adózók körét meghatározó adóteljesítmény-értékhatárokat minden naptári évben december 15-ig közzéteszi a következő évre vonatkozóan a Magyar Közlönyben. Az értékhatárok ilyen formában történő megállapítása, közzététele mindenki számára könnyebben követhetővé teszi a gazdasági változásokat éves szinten.
• A nagy összegű adóhiánnyal, adótartozással rendelkező adózók között a jövőben a természetes személyek közül kizárólag azok tehetők közzé, akik vállalkozási tevékenységet folytatnak.

2.) Adóigazgatási rendtartás

• A tervezet szerint azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a jogutódoknál lefolytatandó, a jogelődök kötelezettségeire is kiterjedő ellenőrzést végez és a jogelődök között a legnagyobb adóteljesítménnyel bíró adózó is érintett, akkor az ellenőrzési határidő az utóbbi adózókra irányadó 120 nap lesz.
• A tervezet rendezi a kezelőszemélyzet nélküli automaták, csomagautomaták helyszíni ellenőrzésének kereteit (az adózó jelenléte nélkül, két hatósági tanú jelenlétében megindítható lesz az ellenőrzés).
• A tervezet az adóigazgatási rendtartás kapcsán is tartalmaz módosító javaslatokat az alanyi adómentesség uniós szintű szabályaihoz kapcsolódóan.

3.) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások

• A tervezet az ingóvégrehajtás foganatosításának felső értékhatárát 200 ezer Ft-ra emeli.
• A tervezet szerint az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét a jogalkotó egyfajta garanciális szabályként kiterjeszti a jövedelemletiltással jogosulatlanul beszedett adó esetére is.
• A jogalkotó a jelen kornak megfelelően rendezni kívánja, hogy az árverési vevő ne csupán készpénzben vagy a helyszínen bankkártyával tudja kiegyenlíteni a vételárat, hanem átutalási megbízással is rendezni tudja azt.
• Az árverésen kívüli értékesítéshez - bizonyos kivételekkel - eddig is szükség volt a behajtást kérő nyilatkozatára, azonban ennek megtétele nem volt határidőhöz kötve. Ez utóbbit kívánja rendezni a tervezet, ugyanis a nyilatkozat teljesítésére 8 napos határidőt szab, mégpedig azzal a jogkövetkezménnyel, hogy ennek elmaradása esetében azt megadottnak kell tekinteni.
• A tervezet bevezeti annak lehetőségét, hogy az eljárási bírság utólagosan mérsékelhető, elengedhető legyen azokban az esetekben, amikor az adós a bírságot kiszabó végzésben foglalt határidőn belül teljesíti a kötelezettségét.
• A végrehajtási eljárást megszüntető végzés általános esetei mellett a jogalkotó a tervezetben meghatározza azokat a speciális eseteket is (pl. adós önkéntes teljesítése, végrehajtáshoz való jog elévülése), amikor az adóhatóság a végrehajtást szintén végzéssel szüntetheti meg.
• A tervezet módosítási javaslatokat tartalmaz a közreműködő szervezetekkel kapcsolatban is.

Forrás: PwC Magyarország