Az IFRS és az ESG-jelentés

2024. 03. 19., 16:10

A Nemzetközi Fenntarthatósági Standard Testület (ISSB) 2024. januártól bevezette első két IFRS standardját: az IFRS S1-et és az IFRS S2-t. A standardok révén megvalósult az a cél, hogy a fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos közzététel megfelel egyrészt a befektetők igényének a fenntarthatósági információk iránt, másrészt segít a vállalatoknak átfogó áttekintést nyújtani fenntarthatósági erőfeszítéseikről – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

2023 nyarán új korszak köszöntött be a fenntarthatósági (ESG) jelentések és az érintett vállalatok életébe – kezdi friss bejegyzését Reinics Krisztina számviteli igazgató, az RSM Hungary IFRS részlegének vezetője.Az ISSB két standardot készített, IFRS S1 és S2, amelyek a fenntarthatósággal kapcsolatos általános és az klímával kapcsolatos közzétételeket tartalmazzák. 

2024. január 1-jét vagy azt követően kezdődő éves jelentési időszakokban kötelezik a vállalatokat az előírások alkalmazására. Azonban az előírásokat először alkalmazó vállalatok számára az ISSB egyes követelmények alóli mentességet biztosít az első évben. Például egy vállalat korlátozhatja a klímával kapcsolatos kockázatokról és lehetőségekről szóló közzétételeket.

Mivel az IFRS S1 és S2 véglegesítésre került, a kormányok felelőssége, hogy ezeket a standardokat 2025-ig beépítsék szabályozási keretükbe. 

ESRS: európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok 

Az EU az  uniós zöld megállapodás részeként bevezette saját kötelező fenntarthatósági normáit, az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS). Az EU saját standardjaival is egyértelművé tette, hogy az ESRS és az IFRS nagymértékben összhangban van egymással. Valójában az ESRS-t, valamint az IFRS S1-et és S2-t párhuzamosan fejlesztették ki, megkönnyítve a vállalatok számára, hogy megfeleljenek mindkét szabványrendszernek.

IFRS S1 Általános Követelmények a Fenntarthatósággal Kapcsolatos Pénzügyi Információk Közzétételére

Az IFRS S1 célja, hogy kötelezze a vállalatokat a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokról és lehetőségekről szóló információk közzétételére, amelyek hasznosak az általános célú pénzügyi jelentéstétel elsődleges felhasználói számára és amelyek várhatóan befolyásolják a szervezet pénzáramlását, finanszírozáshoz való hozzáférését vagy tőkeköltségét rövid, közép és hosszú távon.

Az IFRS S1 meghatározza a közzétételre vonatkozó követelményeket a szervezet fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatairól és lehetőségeiről annak érdekében, hogy az információ hasznos legyen a felhasználók számára a döntéseik meghozatalában.

Egy szervezet különösen a következőkről köteles közzétenni információkat:
1. a kormányzati folyamatok, kontrollok és eljárások, amelyeket a szervezet a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek figyelésére, kezelésére és felügyeletére használ;
2. a szervezet stratégiája a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezelésére;
3. a folyamatok, amelyeket a szervezet a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek azonosítására, értékelésére, prioritásainak meghatározására és figyelésére használ; és
4. a szervezet teljesítménye a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatban, beleértve a bármilyen célok felé tett előrehaladást.

Az IFRS S2 „Klímával kapcsolatos közzétételek” standard

Az IFRS S2 az IFRS S1 követelményein alapul, a klímával kapcsolatos közzétételekre összpontosít.

Az IFRS S2 kötelezi a szervezetet arra, hogy azonosítsa és közzé tegye a klímával kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket, amelyek befolyásolhatják a szervezet kilátásait rövid, közép és hosszú távon.

A standard iránymutatásokat ad a klímával kapcsolatos kérdések közzétételéhez a tevékenység típusára való hivatkozással (úgynevezett iparági útmutatók). 

E standard egyik különleges jellemzője, hogy bevezeti az iparági alapú útmutatásokat, amelyeket a Fenntarthatósági Számviteli Standardok Testülete (SASB) által kiadott standardakból vettek át. 68 iparági kategóriát vezettek be a következő szektorokból: Fogyasztási Cikkek, Kitermelés és Ásványfeldolgozás, Pénzügyi szolgáltatások, Élelmiszer és Ital, Egészségügy, Infrastruktúra, Megújuló Erőforrások & Alternatív Energia, Erőforrás-transzformáció, Szolgáltatások, Technológia és Kommunikáció, valamint Közlekedés.

Amikor a szervezetek az iparági útmutatók szerint készítik el a közzétételeket, meg kell határozniuk elsődleges iparági besorolásukat. Ebben a tekintetben segítséget nyújthat a Fenntartható Iparág Besorolási Rendszer (SICS) hivatkozása.

Az IFRS S2 kötelezi a szervezetet arra, hogy olyan információkat tegyen közzé, amelyek lehetővé teszik az általános célú pénzügyi jelentések felhasználói számára, hogy megértsék a következőket:
1. a kormányzati folyamatokat, kontrollokat és eljárásokat, amelyeket a szervezet a klímával kapcsolatos kockázatok és lehetőségek figyelésére, kezelésére és felügyeletére használ;
2. a szervezet stratégiáját a klímával kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezelésére;
3. a folyamatokat, amelyeket a szervezet a klímával kapcsolatos kockázatok és lehetőségek azonosítására, értékelésére, prioritásainak meghatározására és figyelésére használ, beleértve, hogy ezek a folyamatok hogyan és milyen módon vannak integrálva, és tájékoztatják a szervezet átfogó kockázatkezelési folyamatát; és
4. a szervezet teljesítményét a klímával kapcsolatos kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatban, beleértve az előrehaladást a meghatározott klímacélok felé, és minden olyan célt, amelyet törvény vagy szabályozás ír elő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS