Szopkó Beatrix: Megtanultam, hogy időről időre meg kell állni

Szopkó Beatrix: Megtanultam, hogy időről időre meg kell állni
Szerdahelyi Csaba  |  2023. 05. 17., 12:17

Ajánlások útján nagyon sok embert ismertem meg, az ajánlásokat pedig a munkám minősége után kaptam. Szeretek szakmai „rapid-randikat” kezdeményezni, akár online módszerrel is – mondta az Üzletemnek Szopkó Beatrix, az [eureka] Consulting üzletágvezetője.

Szopkó Beatrix úgy érzi, hogy szüksége van olyan kollégákra, akik olykor képesek humorral és lazasággal kizökkenteni a túlkoncentráltságból. Mint mondja, pont ilyen embereket talált az [eureka] csapatában. Közgazdász végzettségű, a kiskereskedelemben, az IT szektorban és az idegenforgalomban is rengeteg tapasztalatot szerzett. Ha érdekli, hogy Beatrix kiktől tanulta a legtöbbet, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 471. interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Nem tudok egyetlen dolgot kiemelni, a saját mércémmel nézve inkább dombjaim voltak. Építettem fel szinte nulláról hatékonyan működő HR folyamatokat, auditálva pozitív elismerést kapva rájuk. Ugyanezt kívülről támogatva is megcsináltam. Számos szervezeti átalakulást támogattam belülről és kívülről. Tartottam olyan tréningeket és oktatásokat, amelyek igazán úttörőek voltak, és ezekre nagyon pozitív visszajelzések is jöttek. Nemrég formáltuk át az [eureka] Consulting egyik erősségekhez kötődő programját egy olyan megoldás felé, ami még nem létezett, ellenben hatékonyabb és ügyféligények alapján is erre van szükség.

Milyen távra tervez?

– Egyszerre szoktam igazán hosszú távban gondolkodni, középtávban tervezni és rövid távra célokat kitűzni. Ugyanúgy, ahogy az ügyfeleknek segítek a jövőorientált, vágyott állapotokból való kiindulással, ugyanúgy teszem ezt magamnál is. Van egy közepes vagy hosszabb távú célom, hova szeretnék eljutni, és így ennek megfelelően tűzök ki évente 2-3 nagyobb projektet. Ezeket osztom fel negyedéves időszakokra és feladatokra. Ami nekem is kihívás, az a szakmai és magánéleti célok egyensúlyba hozása, tudva azt, hogy vállalkozóként bizony a „munkaidő” gyakrabban belecsúszik a magánéleti időbe.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Két konkrét bakancslistás dolog jut eszembe. Az egyik, hogy nagyon szeretnék egy közepes méretű szervezet számára egy gamifikált, wellbeing elemekkel tarkított egész éves fejlesztési tervet megtervezni, és a kivitelezésben támogatást is adni – szervezetre, céges értékekre és stratégiára vizionalizálva. Nagy keretben egyszer már álmodtam ilyet és skicceltem fel, csak nem volt rá fogadó fél. Így továbbra is keresem a bátor és elszánt cégvezetőket, akik szeretnének ilyet a szervezetükben megvalósítani. A másik bakancslistás szakmai dolog számomra egy olyan nemzetközi projektben való együttműködés és fejlesztés más szervezetfejlesztő cégekkel társulva, ahol a támogatott szervezet vagy szervezetek a világ számos pontján operálnak. Sosem bántam volna, sőt, mindig vágytam arra, hogy az utazás, a nemzetköziség és a különböző kultúrák, helyszínek, emberek megjelenjenek a munkám során, és ez néha-néha már felbukkant különböző köntösökben. Ugyanakkor így, ilyen formában, amikor fejlesztés áll a középpontban, még nem történt meg, így ez abszolút bakancslista.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Ez nagyon kedves kérdés, nagyon örülök neki! Igen vegyes és hullámzó karrierút áll mögöttem, ezért akár szakmánként is mondhatnék példaképeket vagy személyeket, akiktől tanultam, akikre felnézek és akikre a mai napig hálásan tekintek vissza. Három személyt emelnék ki a közeli múltamból. Budai Mátéra a mai napig mentorként tekintek a tréningek tartása kapcsán. A fejlesztések sokszínűsége, szakmaisága, a hatékonyabb összekötése a nagyobb kontextusnak és azon belül a pici elemeknek, ebben ő nagyon jó és nagyon szeretem a gondolkodásmódját, amit én is tanulok folyamatosan. Horák Barbara is a szervezetfejlesztési tanácsadásban tevékenykedik, nagyon sokat tanultam tőle korábbi közös munkáink vagy akár csak a közös gondolkodásaink kapcsán. Az, ahogyan felkészül az ügyfelek támogatására és emellett a kreativitása és szakmaisága számomra nagy példakép. Harmadiknak Horváth Balázst, a Weco-Travel ügyvezetőjét szeretném kiemelni, aki korábban ilyen minőségben volt az én vezetőm is. Nagyon sokat tanultam tőle arról, hogyan lehet jól terelgetni egy 6-7 fős, erős és teljesen különböző karakterekből álló felsővezetői csapatot.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Azt hiszem, erről a kollégáimat kéne megkérdezni. Mivel főként projekt alapokon dolgozom sok kollégával együtt, így az teljesen más kontextust jelent a motivációt illetően is. Azt biztosan ki tudom emelni, hogy mindenkivel egyedileg ápolok kapcsolatot, és senkire sem húzok rá sztenderdeket. Szeretem megismerni azt az embert, akivel éppen együtt dolgozom – függetlenül attól, hogy egyszeri alkalom vagy hosszabb távú együttműködésről beszélünk.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Szinte bármelyikben :) Komolyan! Jónéhány éve folyamatosan az motoszkál bennem, hogy ha megtehetném, és semmi nem számítana, biztos rengeteg munkakörben kipróbálnám magam. Azt tudom, hogy miben vagy mely területen biztosan nem. Viszont ha egy konkrétumot kéne kiemelnem, akkor a turizmusban tevékenykednék. Légiutas kísérőként, check-in pultosként, hotelben recepciósként, stb.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?      

– Ösztönösen és tanult módon is. Szeretek személyesen kapcsolatot építeni, viszont nem tudok egyszerre tömegekkel kontaktust teremteni, így számomra a 1on1 megoldások működtek jobban. Ajánlások útján ismertem meg nagyon sok embert, az ajánlásokat pedig a munkám minősége után kaptam. Úgy is mondhatnám, hogy kézről kézre „jártam”. Szeretek „rapid-randikat” kezdeményezni, akár online módszerrel is. Úgy gondolom, a közösségi médiát is lehet használni arra, hogy tudatosan keressük az azonos témához köthető kapcsolódásokat. Abban hiszek, hogy kapcsolatokat bárhol bármikor lehet építeni, sosem tudhatjuk, hogy mikor, miből, hogyan lesz felkérés.

Mire sajnálja az idejét?

– Nagyon jó a kérdés, mert ezzel kapcsolatban rengeteg dolgot kellett megtanulnom az elmúlt években. Többek között azt, hogy a tudatos pihenés nem egy felesleges valami, hanem hasznos dolog. Vagy azt, hogy a házimunka lehet feltöltő energiájú és sokszor kreatív gondolatokat eredményező is. Nagyon szeretek olvasni, fókuszálttá tesz és megnyugtat, kikapcsol; viszont az elmúlt hónapokban a filmek nézésével hadilábon álltam. Teljesen felesleges időtöltésnek találtam otthon egy újabb sorozat vagy film megnézését. Ha ezt moziban tettem, az viszont feltöltött. Azt kellett megtanulnom, hogy meg kell állni időről időre, és meg kell tanulni élvezni és értékelni a semmittevés művészetét is. Emiatt már arra sem sajnálom az időmet, hogy csak nézzek ki a fejemből vagy épp beszéljek a virágaimhoz. Korábban az irányított, hogy a tevékenységeimnek legyenek eredményeik vagy valami hasznuk. Most már tudom, nem kell, hogy mindig mindennek legyen eredménye és/vagy haszna.

Amikor azon kapom magam, hogy számomra „időrabló” vagy értéktelen helyzetbe kerülök, azonnal megforgatom a gondolataimat, és azt nézem meg, hogy ez most miért jó nekem. Vagy azonnal elkezdek mindfulness gyakorlatot végezni, hogy jobban a jelenben legyek, és ne azon puffogjak, hogy éppen miért nem valami mással foglalkozom. Ugyanakkor nem vagyok gondolatolvasó. Ennélfogva szeretem az egyenes, nyílt kommunikációt és a tiszta helyzeteket. Nem tudok mit kezdeni a mismásolásokkal és maszatolásokkal. Az ilyen helyzetek számomra teljesen időrablók, mert nem értem, mit szeretne a másik fél, és szinte biztos vagyok benne, hogyha találgatnom kéne, nem találnám el.

– Mivel lehet felbosszantani?      

– Azt kezelem nehezebben, amikor nincs tiszta, egyenes kommunikáció. Ez is inkább kollegiális és nem üzleti kapcsolataimra jellemző, de ott gyakran megjelenik bennem a „oké, de mi a lényeg?” vagy a „mondd már ki, kérlek”, esetleg a „haladjunk már” érzés. Bevallom, egyszer-kétszer előfordul velem, hogy miközben számomra kedves kolléga felvezeti a mondandóját, nézem, hány percig tart, mire eljutunk a lényegig. Persze megtanultam, hogy ez így működik, de még mindig belefutok abba, hogy nem kalkulálok vele.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Gyerekekkel kapcsolatban vállalnék szívesen önkéntes munkát, vigyázást, tanítást, játékot, bármit. Nagyon szeretem a gyerekeket és nagyon hiszek abban, hogy amit ők kapnak és látnak, az lesz az ő jövőjük – és ezáltal a miénk is. Ha gyerekekkel vagyok, akkor még inkább és még jobban igyekszem csak velük lenni, teljesen rájuk fókuszálni és minden szeretetemet odaadni, hogy azt érezzék: értékesek és szeretni valóak.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Könyvekre és utazásra. Bár bizonyos virághagymákra is képes vagyok vagyonokat költeni. :)

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Az utazás – külföldre. Sajnos az országon belül még sosem éreztem azt a teljes váltást, mint amikor külföldre utazom, és a nyelvek, a kultúrák miatt mintha egy másik világba, egy másik buborékba kerülnék. Olyan szinten feltölt egy-egy kisebb utazás is, hogy akár hetekig-hónapokig tudok töltődni belőle, bár maga a tervezés időszaka is nagyon jó. Szeretek utazás alatt     bámészkodni, rengeteget gyalogolni, „helyiként” meg turistaként is lenni. Emellett a tánc és az ének, valamint az olvasás kapcsol ki szinte azonnal.

(Fotó: Bánhalmi Norbert)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS