A CIO-k legfőbb kihívása a tehetséggondozás

2020. 06. 10., 12:15

A kiemelkedően teljesítő vállalatok a technológia segítségével szereznek versenyelőnyt, melyhez dinamikus, változás-orientált technológiai vezetőkre van szükség. A Deloitte 2020-as Globális IT vezető felmérése megállapította, hogy a vezető szerepet betöltő technológiai szervezetek az innovációba fektetnek, digitális stratégiában és piacformáló szerepben is lehagyják versenytársaikat, ugyanakkor a jövőbemutató tehetséggondozás területén van még tennivalójuk.

A Deloitte 2020-as globális IT vezető felmérésében 22 iparág 1376 résztvevőjét kérdezték meg. A résztvevők 60 százaléka technológiai vezető, 40 százalékuk üzleti vezető volt. A válaszadók 37 százalék az Egyesült Államokból, 37 százalék Európából, 14 százalék Közel-Kelet és Afrika régiójából, míg 11 százalék az Ázsia és Csendes-óceáni térségből származott. A Global Technology Leadership 2020 felmérés célja az, hogy áttekintést adjon arról, milyen sikertényezők állnak a legkiemelkedőbb vállalatok üzleti növekedése mögött, illetve, hogy a folyamatosan változó gazdasági környezetben a technológiai területekre milyen szerep hárul a szervezeten belül.

Megbízható üzemeltetőből kinetikus vezető

A Deloitte korábban globális CIO (Chief Informaton Officer – informatikai vezető) felmérésként ismert tanulmánya 2015 óta követi a szervezetek fejlődését, a technológiai területek és a technológiai vezetők helyzetét, illetve a velük szembeni elvárásokat. Az elmúlt öt évben mindez jelentős mértékben fejlődött, a CIO-k megbízható üzemeltetőből előbb üzletfejlesztő partnerré váltak, mára pedig a „változásösztönző megbízott” szerepét töltik be. Legfrissebb tanulmányában a Deloitte már a „kinetikus vezető” kifejezést használja az informatikai vezetőkre.

Az elemzés „tech-metronómnak” nevezi azokat a vállalatokat, melyek magasabb fejlettségi szinten állnak ún. „tech-követő” versenytársaiknál az alábbi területeken: digitális vízió és stratégia, technológiai terület érettsége, piacformáló szerep. A felmérés rávilágít az eltérő gyakorlatokra, viselkedési mintákra és vezetői képességekre, melyek leginkább megkülönböztetik őket egymástól.

„A vezető vállalatok menedzsmentje agresszívan hajszolja a technológia vezérelt lehetőségeket, a versenyképesség kulcsát nem a költségcsökkentésben, hanem az ügyfélelégedettségben és a növekedésben keresik. Ezen vállalatok technológiai vezetői élvezik a menedzsment bizalmát, a jövőbe tekintenek, így nem félnek a változás, a transzformáció élére állni” – mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának partnere, a Deloitte Magyarország CIO programjának vezetője.

A tech-metronóm szervezetek fő ismérvei

Növekedésorientált vállalatvezetés. Míg a vállalatok többsége költségcsökkentésben gondolkozik, addig a tech-metronóm vállalatok a növekedés, valamint az ügyfelek felé fordulnak, továbbra is progresszíven tekintenek a jövőbe. Nagyobb valószínűséggel (66 százalék) fektetnek innovációba, növekedésbe (53 százalék) és az ügyfelekbe (60 százalék) a tech-követő vállalatokhoz képest. Megfigyelhető, hogy a tech-követők kétszeres valószínűséggel (40 százalék) döntenek a költségcsökkentés mellett, mint a tech-metronóm (20 százalék) szervezetek.

Technológia vezérelt transzformáció. Négyszer annyi tech-metronóm vállalat vallja azt, hogy a technológiai területük transzformációs megközelítése szerepet játszik az üzleti stratégiájuk alakításában – 31 százalékuk gondolja így a 8 százalék tech-követővel szemben. Esetükben a vállalatok több, mint felénél a transzformációs erőfeszítések új üzleti modellek implementálására fókuszálnak, míg a követő stratégiát alkalmazó vállalatok többsége szívesebben fókuszál a már meglévő működési modell átszabására.

Befektetés az innovációba. A szervezetek számára az innováció és a növekedés stratégiai fontosságú. A tech-metronóm vállalatok a technológiai költségvetésük nagyobb részét (20 százalék) allokálják innovációra, mint a tech-követő vállalatok (15 százalék). Megfigyelhető továbbá, hogy a bevételeik nagyobb százalékát (4,8 százalék) fordítják technológiára, mint a társaik (4,2 százalék) és kétszer olyan valószínű, hogy lényegesen növelték a technológiai kiadásaikat az elmúlt pénzügyi évben (24 százalék kontra 11 százalék) 

Bizalom a technológiai vezetőben. A felmérés rámutatott arra is, hogy a tech-metronóm vállalatok vezetői stratégiailag elkötelezettek a technológiai vezetők és kezdeményezéseik iránt. A tech-metronóm cégek igazgatótanácsa úttörő a technológiai változásokban, a vezetőség 81 százalékban ért egyet a menedzsmenttel technológiát érintő problémákban, míg a tech-követő vállalatoknál ez az arány csupán 56 százalék. A szervezet technológiai vezetői iránt az elkötelezettségük is magasabb (68 százalék) a technológiai stratégiát érintő kérdésekben, mint a tech-követő vállalatoknál (37 százalék).

Kinetikus vezetői szerep. A felmérés alapján a jövőben a leghatékonyabb technológiai vezetők kinetikusak lesznek: változásorientáltak transzformációs ambíciókkal, a jövőbe tekintenek, és elkötelezettek az innovációs életciklus iránt. Arra a kérdésre, hogyan jellemeznék a jövőben sikeres technológiai vezetőt, a kitöltők 69%-a használta a „változás”, „vízió” és „innováció” szavakat. A tech-követő vállalatok többségénél (39 százalék) a CIO-k olyan tanácsadóként szolgálnak, akik a technológiai funkciót képviselik a stratégia tervezési folyamatban. A tech-metronóm szervezetekben a technológiai vezetők 29 százaléka vizionárius szerepet tölt be a technológiai lehetőségek világában, míg a tech-követő szervezeteknél ez az arány csupán 14 százalék.

Tudatosabb tehetséggondozás. A technológiai vezetők lemaradnak az üzleti vezetőktől a jövőbemutató tehetséggondozás területén, annak ellenére, hogy felismerik azt, hogy alkalmazottaik harmada üzletileg szükségtelenné válhat a következő 3 évben. Az üzleti válaszadók kétszer annyian nevezték meg első számú üzleti célként a tehetségek megszerzését és a fejlesztését, mint a technológiai vezetők (31 százalék kontra 16 százalék).

Felértékelődő soft-skill-ek. A műszaki szakértelem és üzleti érzék mindig fontos lesz, azonban a technológiai vezetőknek növelniük kell a toborzási erőfeszítéseiket a hagyományos módszereken túl ahhoz, hogy sikeresen alkalmazhassanak és képezhessenek olyan tehetségeket, akik szélesebb szakismerettel, valamint változatosabb képességekkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek. A felmérés rávilágított arra, hogy növekvő igény van az olyan munkavállalókra, akik megfelelő ún. „soft skill”-ekkel is rendelkeznek. Vagyis, tartósan szükség van szociális és emocionális készségekre az együttműködéshez és kommunikációhoz. A technológiai vezetők hároméves előrejelzése alapján megnő a relevanciája a kreativitásnak, emocionális intelligenciának és a kognitív rugalmasságnak. Az olyan képességeken, mint a rendszerszintű gondolkodás, komplex problémamegoldás és szolgáltatásorientáció kisebb fókusz lesz.

Szervezeti agilitás. A felmérésben adott válaszok alapján a tech-metronóm szervezetek jobban alkalmazzák az agilis eszközöket és sikeresebben adoptálják a metodológiát, mint társaik. Ezen szervezetek 24 százaléka mondta, hogy legalább szoftverfejlesztésük háromnegyedét agilisan valósítja meg. Ehhez képest a tech-követő vállalatok mindössze fele vallja ezt. Azonban a felmérés rávilágított arra is, hogy rengeteg munka van még az agilis megközelítés kiterjesztésében a szoftverfejlesztésen túl az üzleti területre: a tech-metronóm szervezetek nem egészen fele (42 százalék), a tech-követő vállalatoknak pedig mindössze 14 százaléka alkalmaz vállalati szinten is agilis módszertant.

A Deloitte 2020-as Globális IT vezető felmérését teljes terjedelmében itt olvashatja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 20., 16:45
Miközben a kiskereskedelmi forgalom gyengült, és a vállalati beruházások jelentős mértékben csökkentek, a fogyasztás kis mértékben bővült, a munkaerőpiac stabil maradt, az infláció pedig nem emelkedett – derült ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet közös, a VOSZ Barométer 2024. negyedik negyedéves kutatását bemutató sajtóbeszélgetésén.
2025. 01. 20., 09:35
2024-ben az Európai Unió turisztikai szálláshelyein az Eurostat első becslése szerint 2,99 milliárd vendégéjszakát töltöttek el a vendégek, 53,4 millióval (2 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban.
2025-01-21 16:10:00
„Nem, éppen ellenkezőleg. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára! Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!” – A VOSZ szakértőinek cikke.
2025-01-21 15:35:00
Január 21-től általános 0,5 százalékpontos kamatemelést hajtott az OTP Bank a lakáshiteleinél. Ennek hatására ezeknek a jelzálogkölcsönöknek az induló kamata 8 százalék fölé kerül, 8,49-re emelkedik, míg a kedvezőbb kamatú 1x1 hitelnél 7,99 százalékra. Ennél jobb ajánlatot jellemzően magasabb jövedelemmel kaphatnak az igénylők. Az OTP lépését más bankok is követhetik a jócskán megemelkedett referenciakamatok miatt – írja a Bank360.hu.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS