Új vezető a Nestlé Hungária szerencsi és diósgyőri üzemeinek élén

2022. 07. 05., 18:43

Hélène Kovalevsky közel hat éves vezetése után Lidia Wrońska veszi át a Nestlé Hungária szerencsi és diósgyőri gyárainak irányítását. Lidia Wrońska a Nestlé egyesült királyságbeli Fawdon gyáregységből érkezik Magyarországra.

Hélène Kovalevsky gyárigazgatóként végzett munkájával nemcsak a rövidtávú célkitűzéseket teljesítette, hanem hozzájárult a két üzem hosszútávú versenyképességéhez is.

„Büszke vagyok az elmúlt évek eredményeire, többek között a COVID járvány alatti helytállásunkra és az automatizálási tervek sikeres végrehajtására is, amellyel biztosítottuk pozíciónkat az élelmiszeripar élvonalában” – összegezte tapasztalatait a szakember.

Lidia Wrońska a Nestlé rzeszów-i gyárában kezdte pályafutását Lengyelországban. Vállalati mérnökként kulcsfontosságú szerepet töltött be a fenntartható és egyszerűsített munkamódszerek előmozdításában lengyelországi és régiós üzemekben, az elmúlt három évben pedig az egyesült királyságbeli Fawdon-gyáregység üzemmérnöke volt.

„Izgatottan várom a szerencsi és a diósgyőri csapatokkal való közös munkát, nagy reményeket fűzök a magyarországi üzemek kiváló adottságaihoz. Vezetőként arra fogok törekedni, hogy gondoskodjak az alkalmazottak szükségleteiről és kihozzam a legtöbbet a termelésben rejlő lehetőségekből” – mondta az új vezető.

A diósgyőri gyár a Nestlé cégcsoport egyetlen kizárólag üreges csokoládéfigurák gyártására specializálódott üzeme a világon, ahonnan több, mint húsz országba szállítanak húsvéti és karácsonyi termékeket. Az idén hatvan éves üzemben napjainkban közel 300 féle üreges csokoládéfigura készül valódi csokoládéból.

A Nestlé közép-európai regionális kávé- és kakaóitalpor-gyártó és -töltő központjaként működő szerencsi gyár pedig jövőre ünnepli alapításának századik évfordulóját. A Nestlé Hungária harminc országot lát el az itt készülő termékekkel, és az elmúlt években összesen 9 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre a térségben, amelynek 76 százalékát a szerencsi üzemre fordították.

(Fotók: Nestlé)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS