Magyarországon 2022-ben 64 100 pár mondta ki a boldogító igent. Az esküvőkön igen elterjedt a nászajándék. A meghívott vendégek ezzel kívánnak sok boldogságot az ifjú párnak. Igen ám, de mi történik, ha a frigy rövid életűnek bizonyul? Mi lehet a nászajándék sorsa, ha a pár az utolsó pillanatban táncol vissza a házassági fogadalomtól? A kérdésekre dr Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Sokan nem gondolnak szerződéskötésre, mikor nászajándékot adnak vagy fogadnak el. Nem is arról van szó, hogy feltétlenül alá kellene írni egy papírt, mielőtt az ifjú párnak átadják az ajándékot. A nászajándék átadása és elfogadása aláírás, papír nélkül is szerződést hoz létre a felek között. Ez ugyanis ajándékozásnak minősül, aminek a szabályait a Polgári Törvénykönyvben találhatjuk meg – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Az ajándékozási szerződés esetén fő szabály szerint nem kötelező az írásbeli forma. Létrejöhet szóban vagy ráutaló magatartással is, vagyis az ajándék puszta elfogadásával. Vannak olyan esetek, amikor írásba kell foglalni az ajándékozást. Ilyen eset, ha az ajándék egy ingatlan. Ez azonban nem tipikusan fordul elő, ha nászajándékról van szó.
Mint ahogyan a legtöbb ajándék esetén fennáll a lehetőség az ajándék visszakövetelésére, a nászajándék is visszakérhető. Persze ennek megvannak a szigorú törvényi szabályai. Annyi nem elég, hogy az ajándékozó utóbb mégis meggondolja magát.
Fontos korlát az is, hogy a szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni.
Itt jön a képbe, hogy nem egy születésnapi vagy névnapi kedvességről, hanem nászajándékról van szó. A szokásos mérték esetén ugyanis figyelembe kell venni az alkalmat is. Egy nászajándék esetén általában nagyobb értékről beszélhetünk, mint egy születésnapi meglepetésnél. A szokásos mérték meghatározásánál nem találunk egy törvényben foglalt pontos számot. Figyelembe kell venni az adott helyzetben, környéken vagy családban kialakult szokásokat, a felek vagyoni viszonyait is. Vannak olyan közösségek, családok, kutúrák, ahol drágább a szokásos nászajándék, mint máshol. Mindig az adott helyzetben kell vizsgálni, hogy mi minősül szokásos mértékűnek, és mi az, ami már azt meghaladja. Míg egy nászajándékként adott lakás sok esetben meghaladja a szokásos mértékű ajándékot, addig egy étkészletre ez már nem feltétlenül mondható el. Persze, egy étkészlet is érhet milliókat, így már ott is más lehet a helyzet.
Az ajándék visszakövetelésére csak a törvényben meghatározott okokból van lehetőség.
Ezek az okok a következők
A nászajándékok esetén a legtipikusabb ok, amiért sor kerülhet az ajándék visszakövetelésére, az ajándékozó feltevésének meghiúsulása. A házasuló párok esetén mindenki azt várja, hogy a házastársi fogadalom egy életre szól. Bár 2022-ben a válások száma meghaladta a 17 ezret, a házasságkötéskor senki nem úgy indul, hogy már a válást fontolgatja.
A nászajándék magasabb értéke is azért alakult ki, mert az ifjú pár egész életre szóló indulását támogatják ezzel a rokonok, barátok.
Ha tehát a házasság viszonylag hamar csődöt mond, akkor a hosszú, boldog együttélésre vonatkozó feltevés is meghiúsul. Önmagában persze még nem biztos, hogy a házasság megszűnése elegendő a nászajándék visszaköveteléséhez.
Lényeges feltétel, hogy a feltevéssel, vagyis az ajándékozó elvárásával mindkét félnek tisztában kell lennie. Ha például a szülők azzal a feltevéssel ajándékoznak egy lakást az ifjú párnak, hogy a házasságból született unokákat majd ott neveljék fel, ám erről a fiataloknak még csak elképzelésük sincs, problémát okozhat a lakás visszakövetelése. Ekkor ugyanis a szülők eredményesen nem hivatkozhatnak arra, hogy nem születtek meg a várva várt unokák, amiért ők a lakást adták nászajándékba. Titkos, vagy a megajándékozott által nem ismert feltevés alapján nincs helye az ajándék visszakövetelésének.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a feltevésnek mindenképpen egy írásbeli szerződésben kell szerepelnie. A lényeg, hogy - így vagy úgy - ismert legyen a megajándékozott előtt is. Itt persze képbe jön majd a bizonyítás kérdése is. Ugyanis, ha valami nincs leírva, azt nehezebb lehet bizonyítani a bíróság előtt. De nem feltétlenül lehetetlen. A bizonyítás történhet például tanúk segítségével. Ha a szülők mindig arról beszéltek, hogy a lakással akarnak segíteni az unokák nevelésében, a családalapításban, akkor a bíróság úgy is megítélheti, hogy a feltevés ismert volt a felek számára.
A feltevésnek ezen kívül észszerűnek és reálisan elérhetőnek kell lennie. Nem kívánható az ifjú pártól, hogy hármas ikrek szülessenek egy éven belül, hiszen ez nem reálisan elvárható. Ugyanígy az sem minősülne észszerű elvárásnak, hogy az első gyermek csak fiú lehet. A születendő gyermek nemének megválasztása ma (még) nem egy reálisan elérhető elvárás. Ráadásul a mai társadalmunkban nem is észszerű, hiszen a jogképesség ma már független a nemtől. A nemek egyenlőségének jogi követelményéről már nem is beszélve. Nyilván más volt ez a középkorban, ahol a családi vagyon szempontjából nem volt mindegy, hogy az utód fiú vagy lány gyermek volt-e.
A feltevés feltétele, hogy az ne valamilyen homályos elvárás legyen, hanem kellően konkrét. Enélkül meg sem valósulhatna az a feltétel, hogy az ismert legyen a megajándékozott előtt is.
További lényeges követelmény, hogy a feltevés meghiúsulásában az ajándékozó ne működjön közre. Ha például azért ér véget hamar a fiatalok házassága, mert az ajándékozó folyamatosan azon dolgozik a háttérben, hogy a házasság ne tartson sokáig, akkor nem tudja sikeresen visszakövetelni a nászajándékot sem. Itt persze ismét képbe kerül a bizonyítás, bizonyíthatóság kérdése, de ne feledjük, hogy a bizonyítás során tanúk is bevethetők. Márpedig igen ritka, hogy egy komolyabb „árokásás” esetén ne legyen olyan, aki ezt látja, felismeri és a bíróságon is el tudja mondani.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az ajándék visszakövetelésének időbeli korlátja is van. A törvény úgy rendelkezik, hogy a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn belül nem követeli vissza. A bírói gyakorlat ezt figyelembe véve úgy szól, hogy az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az általános elévülési időn belül követelhető vissza az ajándék. Az általános elévülési idő 5 év. A visszakövetelés joga azonban az általános elévülési időn belül, tehát 5 évnél hamarabb is elenyészik, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A japán késeket filmek, könyvek és legendák táplálta misztikum lengi körül. A valóság viszont szerethetőbb a meséknél.
Az elnök-vezérigazgató szerint a városban megjelenő vásárlóerő komoly lehetőség a helyi vállalkozások számára.