Nőtt a magyarok hitelfelvételi kedve az elmúlt egy évben

2022. 07. 28., 11:27

A megkérdezettek 43 százaléka vett fel hitelt az elmúlt 12 hónapban, míg egy évvel korábban csak minden harmadik magyar válaszadó állította ezt – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült kutatásból. A felmérés alapján látható, hogy a legtöbbet mobiltelefonra, élelmiszerre és háztartási cikkekre, rezsire, valamint ruhára költik rendszeresen. Emellett nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a TV és streaming szolgáltatásra előfizetők aránya hazánkban. Spórolni leginkább ingatlanvásárlás- vagy felújítás, nyaralás, illetve autóvásárlás céljából szoktak a legtöbben.

A Kantar piackutató 2022 májusában a Provident anyavállalatának megbízásából vizsgálta a lakosság szubjektív pénzügyi helyzetét kilenc olyan országban, ahol jelen van az IPF. A felmérésben Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Románia, Ausztrália és Mexikó vett részt.

A magyar válaszadók 43 százaléka vallotta azt, hogy igényelt kölcsönt az elmúlt 12 hónapban, ami számottevő növekedés az egy évvel ezelőtti 32 százalékhoz képest. 23 százalék válaszolta, hogy a rokonsághoz fordult anyagi kiegészítésért, 15 százalék valamilyen pénzügyi intézménytől vett fel hitelt – közülük 14 százalék banktól, 2 százalék pedig kis összegű kölcsönöket nyújtó pénzügyi szolgáltatóktól. 8 százalék barátoktól, kollégáktól kért anyagi támogatást. A megkérdezettek 57 százaléka viszont nem igényelt semmilyen kölcsönt az elmúlt 12 hónapban.

„Az elmúlt egy évben 11 százalékkal nőtt a hitelt igénylők száma, míg a megtakarítással rendelkezőké 7 százalékkal. Ebből látszik, hogy a járvány visszaszorulását követő gazdasági élénkülés az emberek anyagi helyzetén és hitelfelvételi kedvén is éreztette hatását. Bár a világgazdasági problémák és a szomszédban zajló háború jelentősen visszavethetik az emelkedő tendenciát, az mindenképp pozitívum, hogy anyagilag jobb állapotban érte a lakosságot a háborús gazdasági fordulat, mint amilyen helyzetben érezték magukat az emberek a járvány idején” – értékelte az adatokat Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója.

A magyarok több mint háromnegyede számára rendszeres havi költség a mobil vagy vezetékes telefonszolgáltatás, az élelmiszer és háztartási cikkek, a rezsi, valamint ruhavásárlás, és nem sokkal marad el (72 százalék) a TV és streaming szolgáltatásra előfizetők aránya sem.

A felmérésre adott válaszok alapján úgy látszik, hogy a telefonnal kapcsolatos díjakra a legidősebbek költenek legtöbbet havonta.  A 25–34 évesek 83 százalékának jelent havonta megjelenő költséget a telefonálás, és a 65–75 évesek 96 százaléka is ugyanezt válaszolta. Öltözködésre kiemelkedően sokan fordítanak a 45–54 éves korosztályból: 89 százalékuk vásárol havonta új cipőt vagy ruhát.

A nagyvárosokban élők 60 százaléka költ szórakozásra havi rendszerességgel, beleértve ebbe az éttermeket, nyaralást, éjszakai bulizást stb., míg a falvakban élőknek csak 37 százaléka jelölte meg a kikapcsolódást havonta megjelenő költségként. A kutatásból az is kiderül, hogy akik vettek fel valamilyen hitelt az elmúlt egy évben, többet költenek havonta élelmiszerre, ruházkodásra, TV-re és streamingre, illetve szórakozásra, mint a kölcsönt nem igénylők.

Meglepő, hogy lakbérre, vagy lakáshitel-törlesztésre nálunk kevesebben csak Romániában fordítanak havonta, ott a megkérdezettek 23 százalékának jelent ez havonta fizetendő tételt. Nálunk 27 százaléknak, míg Lengyelországban és Csehországban több, mint 60 százalék költ rendszeresen lakhatásra. Ezzel szemben a vizsgált országok közül Magyarországon költenek a legtöbben rendszeresen új ruhára, ugyanis 80 százalék jelölte meg a ruházkodást a havi tételek között (20–30 százalékponttal magasabb, mint a lengyeleknél, cseheknél vagy románoknál), illetve a kisállattartásra ráfordítók aránya is nálunk volt a legmagasabb. Emellett elsők között vagyunk a TV és streaming szolgáltatás előfizetésekre rendszeresen költők között is.

A kutatás azt is vizsgálta, milyen céllal takarékoskodnak a megkérdezettek. A fentiek fényében furcsának tűnhet, de a legfontosabb megtakarítási cél a lakással függ össze: 37 százalék jelölte meg az ingatlan vásárlásával vagy felújításával kapcsolatos költségeket a gyűjtés elsődleges ösztönzőjének. Ezt követi az utazás 24 százalékkal, majd az autóvásárlás 14 százalékkal, valamint 13 százalékkal a gyerekre költött összeg.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 21., 16:10
„Nem, éppen ellenkezőleg. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára! Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!” – A VOSZ szakértőinek cikke.
2025. 01. 22., 09:10
Növekvő tranzakciószámokkal, erősödő kereslettel és emelkedő árakkal zárta a 2024-es évet a fővárosi agglomeráció ingatlanpiaca, ahol 10 százalékos drágulást követően 652 ezer forint lett az ingatlanokért kért átlag négyzetméterenként, míg az otthonteremtés költsége 18 százalékos növekedés után 70 millió forint körül alakult.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján megjelent adatok szerint a Paksi Atomerőmű 16 016,6 GWh villamos energiát termelt 2024-ben, ez az összes villamosenergia-termelés 47,1 százalékát jelentette.