Két EU-tagállam is van, ahol a nők több mint fele részmunkaidőben dolgozik

2024. 10. 29., 10:29

2023-ban az EU-ban a foglalkoztatottak 17,1 százaléka dolgozott részmunkaidőben, 2,0 százalékkal többen, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.

A részmunkaidős foglalkoztatás növekedési üteme meghaladta a teljes munkaidős foglalkoztatásét (+0,8 százalék), ami utoljára 10 éve fordult elő. Az EU egészét tekintve a gyermeket nevelő foglalkoztatott nők közel egyharmada (31,8 százalék) dolgozott részmunkaidőben 2023-ban, ez az arány több tagállamban a 65 százalékot is meghaladta (Ausztriában 69,2, Hollandiában 67,9, Németországban 65,4 százalék) – emelik ki az Eurostat szakértői.

Mi számít részmunkaidőnek?

Az uniós munkaerő-felmérés keretében a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó információkat kizárólag a főállásra vonatkozóan gyűjtik. A főállás teljes vagy részmunkaidősnek minősítését a válaszadó saját megítélése szerint határozza meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott személyről feltételezzük, hogy kevesebb órát dolgozik, mint egy hasonló teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ugyanabban a foglalkozásban és szervezetben. Azoknál, akik nem tudják összehasonlítani munkaidejüket, mert például egyedül dolgoznak, a viszonyítási alap az azonos foglalkozású és iparágban dolgozó személyek csoportja ugyanazon országon belül.

Miért dolgozik valaki részmunkaidőben?

2023-ban a 25–64 éves részmunkaidős munkavállalók az alábbi okokra hivatkoztak:
– fogyatékkal élő felnőttek vagy gyermekek gondozása (nők:29,5 százalék, férfiak: 8,2 százalék);
– nem találtak teljes munkaidős állást (nők: 18,1 százalék, férfiak: 27,5 százalék);
–  egyéb családi okok (nők: 6,7 százalék,  férfiak: 2,4 százalék);
– saját betegség vagy fogyatékosság (nők: 5,8 százalék, férfiak: 11,0 százalék);
– oktatás vagy képzés (nők: 3,3 százalék, férfiak 9,7 százalék);
– egyéb okok (nők: 23,9 százalék, férfiak: 27,0 százalék).
Az „egyéb személyes okok” kategóriáját a nők (12,8 százalék) és a férfiak (14,2 százalék) közel azonos arányban jelölték meg.

Hollandia és Ausztria diktálja az ütemet

A 20–65 éves korosztályban a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Hollandiában (38,7 százalék), Ausztriában (30,4 százalék), Németországban (28,5 százalék), Belgiumban (22,9 százalék) és Dániában (22,0 százalék) volt a legmagasabb, Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Szlovákiában és Magyarországon volt a legalacsonyabb.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya (a 20–64 éves korosztályban) Románia kivételével minden uniós tagállamban a nők körében nagyobb volt (uniós átlagban 27,9 százalék), mint a férfiaknál (EU-átlag: 7,7 százalék). 2023-ban a foglalkoztatott nők több mint fele részmunkaidőben dolgozott Hollandiában (60,6 százalék) és Ausztriában (50,7 százalék), több mint egyharmada pedig Németországban (48,0 százalék) és Belgiumban (37,3 százalék).

Határozott idejű szerződéssel gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatás


Uniós szinten a részmunkaidős foglalkoztatás gyakoribb a határozott idejű szerződéssel rendelkezők körében, mint a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőknél. 2023-ban az ideiglenes szerződéssel rendelkező nők 37,3 százaléka dolgozott részmunkaidőben, szemben a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező nők 27,0 százalékával. A férfiak körében a különbség még szembetűnőbb: a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők 18,9 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező férfiaknak csak 5,3 százaléka vállalt részmunkaidős munkát.

Magyarország

A KSH legfrissebb adatai szerint 2024. II. negyedévében a 15–74 éves korosztályban 240,5 ezren dolgoztak részmunkaidőben, 84 ezer férfi és 156,4 ezer nő. Az összes foglalkoztatott száma 4,710 millió volt, a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya így ebben a korosztályban 5,1 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS