A Bérgarancia Alapból is támogatják a betegséggel sújtott agrárvállalkozásokat

2025. 03. 30., 13:05

A ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott gazdálkodók kormány a Bérgarancia Alapból is részesülhetnek anyagi támogatásban – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A ragadós száj- és körömfájás vírus megjelenése az állatállományokban – rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt – súlyos gazdasági következményekkel jár – mondta a miniszter a tárca közleménye szerint. Ebben a helyzetben a kormány segítséget nyújt a gazdálkodók számára, a termelési kiesés miatti terheik megkönnyítése és az állattartó telepeken dolgozók munkahelyeinek megőrzése érdekében is. A fertőzéssel érintett agrárvállalkozások a Bérgarancia Alapból is részesülhetnek forrásban a veszteségeik mérséklése céljából. Ez a lehetőség hozzájárul ahhoz, hogy a fertőzéssel érintett telepeken az állatok felszámolását és a szükséges fertőtlenítési feladatok elvégzését követően, minél előbb újraindulhasson a gazdálkodás.

A már felszámolt kisbajcsi gazdaságban a kártalanítási eljárás keretében a kárbecslés folyamatban van. Az állami kártalanítási rendszer a bejelentett megbetegedések okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi az agrárkár-enyhítési alapból. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati hullák ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – a magyar költségvetés biztosítja. A kormány minden humán és anyagi erőforrást biztosít a vírus megállításához, ugyanakkor ehhez kell az állattartók együttműködése is: a hatósági előírásokat be kell tartani – emelte ki a tárcavezető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS