Törvényerőre emelkedett az Európai Unió 2023-as költségvetése

2022. 11. 23., 15:16

A 2023-as uniós költségvetést 492 szavazattal, 66 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament.

A teljes büdzsé összege 186,6 milliárd euró kötelezettségvállalásban, a kifizetések szintje 168,7 milliárd euró lesz. A képviselők több és hatékonyabb támogatást harcoltak ki a következő évi költségvetésben az Ukrajnában zajló háború következményeinek kezelésére és a járvány utáni helyreállításra – olvasható a Parlament közleményében.

A tagállamokkal november 14-én kötött megállapodásban a Parlament a Bizottság költségvetés-tervezetében javasolnál 1,05 milliárd euróval többet ért el az általa legfontosabbnak ítélt területek finanszírozására. A képviselők az energiaválság és az Ukrajnában dúló háború következményeinek kezelésében legfontosabb szerepet játszó programokra kértek további forrásokat, valamint több pénzből akarták finanszírozni a járvány utáni helyreállítást és a zöld és a digitális átállást.

Az Ukrajnában dúló háború következményei

A képviselők többek között az alábbi programokra biztosítottak további forrásokat:

Energia és éghajlat

A képviselők növelték a tagállamokat az energiafüggetlenség felé terelő támogatást és azokat a forrásokat, amelyből a zöld átállás és a biológiai sokszínűség védelme mellett a magas villany- és földgázszámlával küszködő polgárokat és kis- és középvállalkozásokat segíti majd az EU. A további forrásokat kapó programok között szerepel például:

A járvány tanulságai: egészség, jobb felkészültség és értékek

Miután a Tanács 200 millió euróval megvágta az EU az egészségért programot, a Parlament az eredeti összeg visszaállításán túl további 7,5 millió eurót harcolt ki a program számára azzal érvelve, hogy a koronavírus-járvány még nem ért véget, és a nemzeti egészségügyi rendszereknek továbbra is szüksége van a támogatásra. A Parlament az alábbi további programok számára szerzett több forrást:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 04., 15:20
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.
2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS