GKI

A 2023. augusztus elsejei adatok szerint 659 tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje) betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon. Június 1-jéhez képest 27-tel nőtt e szám, összesen 517 településen/kerületben. Ebből 182 felnőtt, 153 gyermek, illetve 324 vegyes praxis volt – írja a GKI.

A háztartások 6,7 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára – derül ki a GKI júliusi felméréséből.

A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is a GDP 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban, az éves inflációt pedig 19 százalékra várja.

A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások júniusban érezhetően romlottak, visszaestek a legutóbbi mélypontot jelentő, 2022 október-novemberi szintre.

2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Vajon a jelen helyzet csak pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető? – teszi fel a kérdést a GKI.

Egyre inkább az összeszerelő üzemek terepe lett Magyarország, ahol a jellemzően többműszakos termelés betanított munkaerőt igényel – állapítja meg elemzésében a GKI.

Az utóbbi évek kormányzati költekezése kezdetben a Covid-19 járvány káros gazdasági hatásainak mérséklését szolgálta, majd kimondva is a növekedés erőltetett gyorsítása lett a cél – írja elemzésében a GKI.

A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése és idén várható tetőzése felveti a kérdést, hogy az MNB helyesen teszi-e, ha magas kamatokkal védekezik az áremelkedés ellen, vagy inkább a növekedés gyorsítására kellene inkább a hangsúlyt helyeznie? – teszi fel a kérdéseket a GKI.

A lakást vásárolni vagy építeni biztosan vagy valószínűleg szándékozó háztartások aránya 2022 negyedik negyedévében érte el az utóbbi időszak mélypontját.

Márciusban a TKI turisztikai konjunktúra index plusz 4 ponton állt a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplői helyzetüket háromnegyed év után újra enyhén javulónak érzékelik.

Márciusban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt sokat javultak, a GKI konjunktúraindexe ötödik hónapja emelkedik.

A kormány gazdaságfehérítő lépései miatt a kimutatott és a valós keresetek közötti különbség erőteljesen csökkent – mutat rá elemzésében a GKI.

Jelentősen javultak a turisztikai cégek várakozásai februárban – derül ki a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a GKI Gazdaságkutató legfrissebb felméréséből.

Az adatok nem támasztják alá a hazai iparpolitika sikerességét. A gazdaságpolitika az autógyártásban és a hozzá kapcsolódó iparágakban látja a jövőt, miközben a növekedést eddig is elsősorban a szolgáltatások adták – írja elemzésében a GKI.

Az eddig ismert adatok és várakozások alapján 2023-ban jelentős lassulás várható az újlakás piacon, ami az árak alakulására is kihat – írja elemzésében a GKI.

Kismértékben javultak a turisztikai és a vendéglátóipari szektor várakozásai az év elején a közeli jövőre – olvasható a VIMOSZ és a GKI Gazdaságkutató legfrissebb felmérésében.

A KSH adatai szerint a havi nettó (nem teljeskörűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról közel 292 ezer forintra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer forintra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés.

A magyar lakosság 2014-től 2022 tavaszáig (a Covid-válság első néhány hónapját leszámítva) semlegesen ítélte meg háztartásának következő egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét. Ezt követően az index értéke fokozatosan csökkent.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a nem lakossági felhasználók által a szabadpiacon vásárolt villamos energia ára 2022 novemberében 94 forint/kWh volt, ami a 2021. novemberi 32 forint/kWh árhoz képest mintegy háromszoros árat jelent.

A magyar családok 60 százalékának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be.

A magyar gazdaságpolitika alapvető problémája, hogy az egyensúlyjavító lépéseket visszatérően felülírja a politika. A stratégia nélküliséget jól mutatja, hogy Magyarországnak 2022 decemberének első dekádjában nemhogy érvényes költségvetése, de még az ennek alapját képező makrogazdasági prognózisa sincs – írja elemzésében a GKI.

A lakáspiaci kilátások 2022 során csaknem folyamatosan romlottak, nem volt kivétel ez alól a novemberi felmérés sem. Az országos lakáspiaci index értéke az előző megkérdezéshez képest 9, a fővárosi 10 ponttal csökkent.

Nemcsak a munkahelyek megtalálásában segít azonban a magasabb iskolai végzettség, hanem a munkanélküliség elkerülésében – állapítja meg elemzésében a GKI.

Az üzleti bizalmi index az októberi nagy zuhanás után novemberben némileg tovább csökkent. A fogyasztói hangulat viszont kissé javult, bár így is borúlátóbb maradt szeptemberi, rettenetes pesszimizmusánál.

A NAV adatai szerint 2021-ben bruttó 354 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 235 ezer forintot jelentett. Településtípusok szerint a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (313 ezer forint), ezt követik a megyei jogú városok (253 ezer forint), majd a városok (225 ezer forint).

A lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei 2022 negyedik negyedévében kissé visszaestek negyedéves és éves összevetésben egyaránt.

A tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt, a tőkejövedelmek több mint felét szintén Budapest és a megyei jogú városok adták tavaly – olvasható a GKI elemzésében.

A „versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő" – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Valóban így lenne? Erre válaszol elemzésében a GKI.

A magyar oktatás helyzete romló/stagnáló az utóbbi évtizedben, amelyhez hozzájárul a pedagógusok szakmai erkölcsi és anyagi megbecsültségének drasztikus csökkenése is. Ennek következménye, hogy kevesen akarnak tanárok, tanítók lenni, illetve, hogy a pedagógusok között is sok a pályát elhagyó.

A 2022. szeptember elsejei adatok szerint 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, összesen 516 településen. Ez a betöltetlen praxisok számában 6 százalékos (Budapesten 23 százalékos) növekedést jelent 2022 januárjához képest.

A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál. A GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít.

Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett.

2022 második félévében éves összehasonlításban mérséklődik a növekedés a használtautó piacon, amely 2023 első negyedévében csökkenésre vált.

2022 második fél évében emelkedhet az új autók iránti kereslet az év első hat hónapjához képest és a 2021-es adatokhoz viszonyítva.

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit.

A magyarországi cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a vállalkozások 15 százalékának van környezetvédelmi szakértője.

A magyarországi cégek 39 százaléka hajtott végre energiamegtakarításra irányuló fejlesztést az utóbbi 3 évben – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt..

A turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív Turizmus konjunktúra index (tki) 2022 júliusában mínusz 3 ponton áll.

A magyar háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig.

A magyar lakosság pénzügyi helyzetét jelző mutató negyedéves szinten 22 százalékkal, éves szinten 10 százalékkal csökkent.

A következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 50 százaléka növekedést vár a vendégéjszakák számában, 46 százalékuk stagnálást, és csupán 4 százalékuk vár visszaesést.

2022 májusában Magyarország az Európai Unió tagországai közül a 9. legmagasabb drágulással szembesült. A 10,8 százalékos adat annak fényében különösen magas szint, hogy nálunk az árbefagyasztás széles köre működik.

A nagyvállalatok jobban ügyelnek a fenntarthatóságra, mint a kisebbek, de a tevékenység alapján is látszanak különbségek a környezettudatosságban.

Az ingatlanos cégek áremelkedési várakozásai kissé gyengültek, a fővárosban a válaszadók fele, vidéken kétharmada számít áremelkedésre; a használt lakások ára a következő egy évben 6, az új lakásoké csaknem 10 százalékkal emelkedhet.

Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára.

Az Otthonfelújítási program nyújtotta lehetőségekkel 2022 végégig a háztartások 7,8 százaléka biztosan, 12,4 százaléka valószínűleg élne.

A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja.

A hivatalos inflációs adat szerint Magyarországon a fogyasztói árak 2022 áprilisában 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt.

Az egy főre jutó havi nettó átlagkereset Magyarországon 210 585 forint volt 2020-ban (21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 forint). A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva vizsgálta a nettó keresetek alakulását a Covid-járvány első évében.

A háztartások 4,3 százaléka biztosan, 16,5 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben.

Alig változtak az ingatlanfejlesztő és -közvetítő cégek kilátásai az idei első negyedévben, miközben a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások romlottak az előző negyedévhez képest, de alig változtak az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva – derül a GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös márciusi felméréséből.

A szomszédunkban kitört háború a magyar cégek jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérésében.

Még mindig sokan érdeklődnek az Otthon-felújítási program lehetőségei iránt: az idei első negyedévben a háztartások 8 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódóan 2022 végéig állami támogatást felvenni, további 13 százalék pedig valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást.

A GKI konjunktúraindexe 2022 februárban a januári emelkedés után hibahatáron belül, de csökkent.

Tőkejövedelmet 2020-ban csaknem 266 ezer magánszemély vallott be, ami közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt – közölte a GKI a NAV adataira hivatkozva.

Országos szinten az egy főre jutó vásárlóerő (teljes jövedelem) átlagosan 2 millió forint volt 2020-ban, nominálisan 7 százalékkal nőtt egy év alatt – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A háztartások 5,9 százaléka biztosan, 16,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, amennyiben ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 883 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig.

A GKI konjunktúraindexe a novemberi és decemberi csökkenés után 2022 januárjában visszaemelkedett tavaly novemberi szintjére.

A lakáspiac az élénkülés jeleit mutatja és ennek folytatódása várható a közeljövőben is, az országos és a fővárosi lakáspiaci index értéke egyaránt két és féléves csúcsára emelkedett.

Átlagosan a költségeik 15 százalékos emelkedésére számítanak 2022-től a kis- és közepes vállalkozások – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdán.

Idén várhatóan 6,7 százalékkal nő a magyar gazdaság, aminek köszönhetően megtörténik a kilábalás a járvány okozta válságból, majd 2022-ben 4,7 százalékra lassulhat a bővülés – tájékoztatta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzéséről az MTI-t.

2021. decemberében az üzleti szféra nagyon pesszimistán tekintett a magyar gazdaság jövőjére, de a fogyasztók bizakodóbbá váltak – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Töretlen az otthonfelújítási program iránti lakossági érdeklődés, a novemberi felmérés szerint 2022 végéig a háztartások 8 százaléka biztosan, 12 százaléka valószínűleg él a program nyújtotta lehetőségekkel.

Októberben sem csökkent a lakásfelújítási kedv, egyre többen korszerűsítenék az otthonukat a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) és a Masterplast felmérése szerint – közölte a GKI az MTI-vel.

Négyhónapos stagnálás közeli állapot után októberben új lendületet vett a GKI konjunktúraindexének emelkedése, és kétéves csúcsára került.

Továbbra is 7 százalék körüli gazdasági növekedést vár erre az évre szerdán kiadott legfrissebb negyedéves előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató. A korábban gondoltnál gyorsabb második negyedévi növekedést a járvány negyedik hulláma ellentételezi – jegyezte meg a kutató.

Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott.

2021. harmadik negyedévében ismét emelkedett az Otthonfelújítási program támogatási lehetőségei iránti érdeklődés. Igaz, a lelkesedés mértéke nem tért vissza az év eleji szintre.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások augusztusban is kissé javultak, a fogyasztóiak viszont július után augusztusban is némileg romlottak – közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.

Csúcson a lakásfelújítási kedv: a következő egy évben a magyar háztartások csaknem 17 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására, amennyiben ez megvalósul, akkor egy éven belül mintegy 700 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat.

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét. Az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban csak kismértékű volt a javulás; javultak az üzleti és romlottak a fogyasztói várakozások júliusban – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Folyamatosan javulnak a lakáspiaci várakozások a tavalyi második negyedév óta; a válaszadók szerint a használt lakások árai a közeljövőben minden körzetben emelkedni fognak.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban és júniusban is tovább nőtt, ezzel elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét.

A felmérés négy területen zajlik: szolgáltatás, kereskedelem, ipar, építőipar.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét.

Áprilisban kissé visszaestek a lakosság következő egy évre vonatkozó lakásfelújítási és korszerűsítési kilátásai az idei második negyedévben, az első negyedéves csúcs után. A lakossági szándékok szerint a következő egy évben minden nyolcadik magyarországi lakás újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben.

A saját tulajdonú irodaterülettel rendelkező vállalkozások 92 százaléka nem tervez változtatni a meglévő területén, 3 százalékuk csökkenteni és 5 százalékuk növelni tervezi – derül ki a GKI legfrissebb kutatásából.

A GKI konjunktúraindexe áprilisban megközelítette a tavaly márciusi, a járvány miatti nagy zuhanása előtti szintjét, az üzleti várakozások kissé a fölé is emelkedtek, míg a lakosságiak jelentősen alatta maradtak.

A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban egyéves csúcsára, mínusz 24,5 pontra ugrott, de még jelentősen elmarad a járvány okozta zuhanást megelőző, 2020. márciusi mínusz 12,1 pontos szintjétől – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

Az ingatlanokkal foglalkozó fővárosi vállalkozásoknak a következő 12 hónapra vonatkozó piaci kilátásai a tavalyi negyedik negyedévhez képest érezhetően javultak, akárcsak vidéken, ahol szintén a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be – derül ki a GKI és a Masterplast közös márciusi lakáspiaci felméréséből.

A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI.

A GKI konjunktúraindexe a februári szerény csökkenés után márciusban ennél is kisebb mértékben emelkedett, de így is megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért, igaz még meglehetősen alacsony csúcspontját.

Magyarországon a személygépkocsik száma 2010 és 2019 között 28 százalékkal, 828 ezerrel, 3,8 millióra emelkedett, miközben az autók átlagos életkora három évvel meghosszabbodott – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az otthon-felújítási programban elérhető akár 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást – derül ki a GKI és a Masterplast közös februári lakáspiaci felméréséből.

A GKI konjunktúraindexe februárban kissé csökkent, ám az üzleti és fogyasztói várakozások is a múlt év véginél kedvezőbbek maradtak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt 10 év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt..

A GKI fogyasztói bizalmi index a januári 5,5 pontos emelkedést követően februárban 1,1 ponttal csökkent, mínusz 34,9 pontra – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

Az idén januárban hatályba lépett otthon-felújítási program sokak érdeklődését kiváltotta: a háztartások 7 százaléka – a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer család – biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást felvenni a következő két évben.

A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett, a járvány kezdete óta a legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le. Az év első hónapjában az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak.

Az adóhatóság adatai szerint 2019-ben a bruttó 295 ezer forintos átlagos havi munkaviszonyból származó jövedelem nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Településtípusonként ettől jelentős eltérést mértek, Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a havi nettó kereset.

Januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza a GKI fogyasztói bizalmi index – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2019-es adatai szerint 304 830 magánszemély vallott be osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből és hasonlókból származó tőkejövedelmet. A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (34 százalék) és Pest megyében (15 százalék) keletkezett.

A GKI konjunktúraindexe decemberben sokat emelkedett: csaknem újra elérte októberi, egyébként a nyár eleje óta jellemző, az áprilisi mélypontnál sokkal kedvezőbb, de azért meglehetősen alacsony szintjét.

A kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9 százalékról 7 százalékra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, és 7-ről 6 százalékra az idei éves GDP-csökkenés mértékét a GKI legfrissebb, decemberi előrejelzésében.

Ötödik hónapja, július óta csökken a GKI fogyasztói bizalmi index, de a havi csökkenés mértéke most decemberben volt a legjelentősebb 5,5 pont – közölte a GKI gazdaságkutató pénteken az MTI-vel.

A lakáspiaccal foglalkozó cégek fővárosra vonatkozó piaci kilátásai enyhén romlottak novemberben, míg a vidékiek érezhetően javultak - derül ki a GKI és a Masterplast közös lakáspiaci felméréséből, amely szerint a következő egy évben Budapesten a használt lakások ára átlagosan 3-4, vidéken 2-3 százalékkal eshet.

GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi zuhanás után három hónapos jelentős emelkedés, majd három hónapos esés után novemberben minimálisan emelkedett – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI konjunktúraindexe októberben kissé javult, de továbbra sem érte el júliusi szintjét, az üzleti várakozások pozitív irányba mozdultak, a lakosságiak viszont már negyedik hónapja romlanak – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi, csaknem 38 pontos zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, majd három hónapja újból csökkenést mutat: az index értéke októberben a szeptemberi mínusz 31,1 pont után mínusz 34,2 pont lett.

A babaváró hitel megjelenése alapvetően rendezte át a piacot, és duplájára emelte a felújítási célra felhasználható banki forrásokat – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásából.

Szeptemberben a távmunkában dolgozók fele budapesti vagy Pest megyei cégnél dolgozott a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, MTI-nek csütörtökön küldött felmérése szerint.

A járvány újabb hulláma miatt a GKI Gazdaságkutató 2020-ban 7 százalékos gazdasági visszaesésre számít Magyarországon, és megjegyzik, hogy nagy a bizonytalanság, ennél jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat.

Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív lakossági felmérése szerint.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, augusztusban és szeptemberben viszont a várakozások kissé romlottak.

A lakossági szándékok szerint a következő egy évben a magyar lakásállomány csaknem 13 százalékán, mintegy 500 ezer lakáson végezhetnek fejújítást, korszerűsítést - derült ki a Masterplast támogatásával augusztusban készült GKI-felmérésből.

A GKI konjunktúraindex dinamikus emelkedése az áprilisi mélypont után megtorpant augusztusban, a járvány okozta áprilisi zuhanásnak a felét dolgozták le a gazdasági szereplők az elmúlt négy hónapban. Augusztusban a fogyasztói várakozások kissé romlottak, az üzletiek alig változtak.

A lakásárak stagnálására, csökkenésére lehet számítani a szakértői várakozások szerint – derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.

Júliusban a GKI konjunktúraindexe csak enyhén, 2 ponttal mínusz 18,2 pontra emelkedett – a fogyasztók és az üzleti szolgáltató cégek javuló, a többi ágazat stagnáló várakozásainak köszönhetően.

A GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista – 3 százalékos GDP-csökkenést jósló – forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista – 7 százalékos visszaesését valószínűsítő – forgatókönyvének borúlátásán.

Az üzleti bizalmi index emelkedésének köszönhetően júniusban az előző havinál nagyobb mértékben nőtt a GKI konjunktúraindexe, 7,6 ponttal mínusz 20,5 pontra, a mutató azonban így is csak 44 százalékát dolgozta le két hónap alatt az áprilisi zuhanásának.

Júniusban csökkent, de még erős maradt a fogyasztók pesszimizmusa: a GKI fogyasztói bizalmi index értéke áprilisi, történetének legnagyobb esése után májusban jelentősen (11 ponttal), majd júniusban kisebb ütemben (6 ponttal) nőtt, amivel két hónap alatt csaknem a felét ledolgozta az áprilisi zuhanásának.

Alig, csak a hibahatáron belül változtak a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési, a következő egy évre vonatkozó várakozásai az első negyedévben az előzőhöz képest és éves alapon is stagnálás érezhető.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 29 pontos esése után 5 ponttal, mínusz 28 pontra emelkedett, ami még mindig átható pesszimizmust tükröz, ugyanakkor a részindexek többsége májusban egyharmadát ledolgozta áprilisi drámai zuhanásának.

Az előző negyedévhez képest romlottak a lakáspiaci cégek várakozásai – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplat Nyrt. közös, áprilisi felméréséből.

Példátlanul nagy mértékben, 33,1 ponttal esett a GKI konjunktúraindexe áprilisban, az üzleti és a fogyasztói várakozások egyaránt jelentősen romlottak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn.

Márciusban meglepően kevéssé csökkent a GKI konjunktúraindexe, az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztóiak változatlanok maradtak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Mintegy 750-800 ezer lakás újulhat meg 2022 végéig, a magyar háztartások 11 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására az idén, a következő három évben pedig a lakásállomány közel 20 százalékán végezhetnek felújítási munkákat.

A januárival csaknem azonos szinten, 40 hónapos mélyponton maradt a GKI konjunktúraindexe, miután a februári üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztói várakozások pedig majdnem ugyanennyivel javultak.

A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulásra, az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel, idén 3-3,5 százalék lehet a GDP-növekedés.

A lakáspiacon immár többen várnak árcsökkenést, mint áremelkedést a GKI Gazdaságkutató Zrt. januári ingatlanpiaci felmérése szerint.

A decemberinél kisebb mértékben, de januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindexének csökkenése, amely így több mint hároméves mélypontjára süllyedt – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett, az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként, a fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak.

Jövőre már egyértelmű lassulás várható a gazdaságban, mely feltehetőleg 2022-ig folytatódni fog, jövőre így 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Novemberben az üzleti várakozások markánsan, a fogyasztók várakozásai pedig minimálisan javultak, így kéthavi csökkenés után jelentősen emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de nem érte el augusztusi szintjét – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A gazdaságkutató prognózisa szerint a GDP a tavalyi 5,1 százalék után idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő.

Negatív trendfordulóhoz érkezett a lakáspiac, a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint Budapesten már kínálati piac van kialakulóban és az emelkedő árak korszaka is véget ért; az irodabérleti piacon ugyanakkor töretlen a bizalom.

A fővárosban a lakhatási válsággal fenyeget a lakásárak növekedése és ezzel együtt az albérletek drágulása, annak megelőzésére bővíteni kell az ingatlanállományt a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány szerint.

Szeptemberben a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett, ezen belül az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak, utoljára 2002 nyarán voltak ennél kedvezőbbek.

Nehezen szabadulunk a berögzült szokásoktól, ami az iskolakezdésre való felkészülést és bevásárlást illeti – derül ki a GKI által, az eMAG megbízásából végzett augusztusi felmérésből.

Az idei második fél évben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedése, a csökkenés nagyon kis mértékben már el is kezdődött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint.

Augusztusban emelkedett a GKI konjunktúraindexe a majdnem két és fél éve nem látott alacsony júliusi szinthez képest.

Júliusban a GKI konjunktúraindexe közel két és fél éve nem látott szintre esett. Gangel Péter szerint a helyzetnek nem kizárólag vesztesei lesznek: aki időben felkészül, jól is kijöhet az átrendeződésből.

Folytatódik a lakásárak ütemes emelkedése, országos átlagban 4-5 százalékos, az új építésű lakásoknál 4-7 százalékos áremelkedésre lehet számítani.

Legfrissebb előrejelzésében ismét javította a GKI Gazdaságkutató az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, a korábban várt 4 százalékról 4,3 százalékosra.

Júliusban a GKI konjunktúraindexe közel 2,5 éve nem látott szintre esett, az üzleti és a fogyasztói bizalmi index egyaránt csökkent.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését, július 24-ét követően felélénkül az albérletpiac, ebben az időszakban számolni kell a bérleti díjak akár 10-15 százalékos emelkedésével is.

Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása júniusban folytatódott, miként a fogyasztóiak javulása is.

Jelentősen emelte több makrogazdasági mutatóra vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató márciusi előrejelzéséhez képest az első negyedéves robusztus GDP-növekedés hatására.

A GKI Gazdaságkutató 3,5-ről 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát a kedvező negyedéves adat hatására.

Májusban, az áprilisi kétéves mélypont után kissé emelkedett a GKI konjunktúraindexe.

A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában még gyorsult, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban kétéves mélypontra kerültek

Különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe.

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe.

A magyar gazdasági növekedés 2019-ben 3,5 százalék körül alakulhat a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.

Tavaly az utolsó negyedévben folyamatosan emelkedett, idén az első két hónapban viszont csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Az építőiparban várhatóan idén és 2020-ban is folytatódik a növekedés.

Tovább emelkednek a lakásárak, a használt lakásoknál 5-6 százalékos, az újépítésű lakásoknál pedig 4-6 százalékos áremelkedésre lehet számítani idén.

A harmadik negyedévi 4,9 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,5-ről 4,6 százalékra – idei GDP-előrejelzését.

A magyar agrárvállalkozások az általános hazai élelmiszerkereslet és a gazdasági szabályozás kedvező alakulására számítanak.

A harmadik negyedévi 4,8 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,2-ről 4,5 százalékra – idei GDP-előrejelzését. 2019-re viszont fenntartja 3,2 százalékos várakozását.

Az üzleti várakozások október után novemberben is javultak, a fogyasztóiak viszont tovább csökkentek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén legalább 4,2 százalékos növekedésre számít, jövőre pedig 3,2 százalék körülire.