GKI

Jelentősen javultak a turisztikai cégek várakozásai februárban – derül ki a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a GKI Gazdaságkutató legfrissebb felméréséből.

Az adatok nem támasztják alá a hazai iparpolitika sikerességét. A gazdaságpolitika az autógyártásban és a hozzá kapcsolódó iparágakban látja a jövőt, miközben a növekedést eddig is elsősorban a szolgáltatások adták – írja elemzésében a GKI.

Az eddig ismert adatok és várakozások alapján 2023-ban jelentős lassulás várható az újlakás piacon, ami az árak alakulására is kihat – írja elemzésében a GKI.

Kismértékben javultak a turisztikai és a vendéglátóipari szektor várakozásai az év elején a közeli jövőre – olvasható a VIMOSZ és a GKI Gazdaságkutató legfrissebb felmérésében.

A KSH adatai szerint a havi nettó (nem teljeskörűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról közel 292 ezer forintra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer forintra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés.

A magyar lakosság 2014-től 2022 tavaszáig (a Covid-válság első néhány hónapját leszámítva) semlegesen ítélte meg háztartásának következő egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét. Ezt követően az index értéke fokozatosan csökkent.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a nem lakossági felhasználók által a szabadpiacon vásárolt villamos energia ára 2022 novemberében 94 forint/kWh volt, ami a 2021. novemberi 32 forint/kWh árhoz képest mintegy háromszoros árat jelent.

A magyar családok 60 százalékának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be.

A magyar gazdaságpolitika alapvető problémája, hogy az egyensúlyjavító lépéseket visszatérően felülírja a politika. A stratégia nélküliséget jól mutatja, hogy Magyarországnak 2022 decemberének első dekádjában nemhogy érvényes költségvetése, de még az ennek alapját képező makrogazdasági prognózisa sincs – írja elemzésében a GKI.

A lakáspiaci kilátások 2022 során csaknem folyamatosan romlottak, nem volt kivétel ez alól a novemberi felmérés sem. Az országos lakáspiaci index értéke az előző megkérdezéshez képest 9, a fővárosi 10 ponttal csökkent.

Nemcsak a munkahelyek megtalálásában segít azonban a magasabb iskolai végzettség, hanem a munkanélküliség elkerülésében – állapítja meg elemzésében a GKI.

Az üzleti bizalmi index az októberi nagy zuhanás után novemberben némileg tovább csökkent. A fogyasztói hangulat viszont kissé javult, bár így is borúlátóbb maradt szeptemberi, rettenetes pesszimizmusánál.

A NAV adatai szerint 2021-ben bruttó 354 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 235 ezer forintot jelentett. Településtípusok szerint a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (313 ezer forint), ezt követik a megyei jogú városok (253 ezer forint), majd a városok (225 ezer forint).

A lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei 2022 negyedik negyedévében kissé visszaestek negyedéves és éves összevetésben egyaránt.

A tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt, a tőkejövedelmek több mint felét szintén Budapest és a megyei jogú városok adták tavaly – olvasható a GKI elemzésében.

A „versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő" – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Valóban így lenne? Erre válaszol elemzésében a GKI.

A magyar oktatás helyzete romló/stagnáló az utóbbi évtizedben, amelyhez hozzájárul a pedagógusok szakmai erkölcsi és anyagi megbecsültségének drasztikus csökkenése is. Ennek következménye, hogy kevesen akarnak tanárok, tanítók lenni, illetve, hogy a pedagógusok között is sok a pályát elhagyó.

A 2022. szeptember elsejei adatok szerint 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, összesen 516 településen. Ez a betöltetlen praxisok számában 6 százalékos (Budapesten 23 százalékos) növekedést jelent 2022 januárjához képest.

A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál. A GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít.

Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett.

2022 második félévében éves összehasonlításban mérséklődik a növekedés a használtautó piacon, amely 2023 első negyedévében csökkenésre vált.

2022 második fél évében emelkedhet az új autók iránti kereslet az év első hat hónapjához képest és a 2021-es adatokhoz viszonyítva.

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit.

A magyarországi cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a vállalkozások 15 százalékának van környezetvédelmi szakértője.

A magyarországi cégek 39 százaléka hajtott végre energiamegtakarításra irányuló fejlesztést az utóbbi 3 évben – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt..

A turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív Turizmus konjunktúra index (tki) 2022 júliusában mínusz 3 ponton áll.

A magyar háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig.

A magyar lakosság pénzügyi helyzetét jelző mutató negyedéves szinten 22 százalékkal, éves szinten 10 százalékkal csökkent.

A következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 50 százaléka növekedést vár a vendégéjszakák számában, 46 százalékuk stagnálást, és csupán 4 százalékuk vár visszaesést.

2022 májusában Magyarország az Európai Unió tagországai közül a 9. legmagasabb drágulással szembesült. A 10,8 százalékos adat annak fényében különösen magas szint, hogy nálunk az árbefagyasztás széles köre működik.

A nagyvállalatok jobban ügyelnek a fenntarthatóságra, mint a kisebbek, de a tevékenység alapján is látszanak különbségek a környezettudatosságban.

Az ingatlanos cégek áremelkedési várakozásai kissé gyengültek, a fővárosban a válaszadók fele, vidéken kétharmada számít áremelkedésre; a használt lakások ára a következő egy évben 6, az új lakásoké csaknem 10 százalékkal emelkedhet.

Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára.

Az Otthonfelújítási program nyújtotta lehetőségekkel 2022 végégig a háztartások 7,8 százaléka biztosan, 12,4 százaléka valószínűleg élne.

A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja.

A hivatalos inflációs adat szerint Magyarországon a fogyasztói árak 2022 áprilisában 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt.

Az egy főre jutó havi nettó átlagkereset Magyarországon 210 585 forint volt 2020-ban (21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 forint). A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva vizsgálta a nettó keresetek alakulását a Covid-járvány első évében.

A háztartások 4,3 százaléka biztosan, 16,5 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben.

Alig változtak az ingatlanfejlesztő és -közvetítő cégek kilátásai az idei első negyedévben, miközben a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások romlottak az előző negyedévhez képest, de alig változtak az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva – derül a GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös márciusi felméréséből.

A szomszédunkban kitört háború a magyar cégek jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérésében.

Még mindig sokan érdeklődnek az Otthon-felújítási program lehetőségei iránt: az idei első negyedévben a háztartások 8 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódóan 2022 végéig állami támogatást felvenni, további 13 százalék pedig valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást.

A GKI konjunktúraindexe 2022 februárban a januári emelkedés után hibahatáron belül, de csökkent.

Tőkejövedelmet 2020-ban csaknem 266 ezer magánszemély vallott be, ami közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt – közölte a GKI a NAV adataira hivatkozva.

Országos szinten az egy főre jutó vásárlóerő (teljes jövedelem) átlagosan 2 millió forint volt 2020-ban, nominálisan 7 százalékkal nőtt egy év alatt – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A háztartások 5,9 százaléka biztosan, 16,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, amennyiben ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 883 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig.

A GKI konjunktúraindexe a novemberi és decemberi csökkenés után 2022 januárjában visszaemelkedett tavaly novemberi szintjére.

A lakáspiac az élénkülés jeleit mutatja és ennek folytatódása várható a közeljövőben is, az országos és a fővárosi lakáspiaci index értéke egyaránt két és féléves csúcsára emelkedett.

Átlagosan a költségeik 15 százalékos emelkedésére számítanak 2022-től a kis- és közepes vállalkozások – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdán.

Idén várhatóan 6,7 százalékkal nő a magyar gazdaság, aminek köszönhetően megtörténik a kilábalás a járvány okozta válságból, majd 2022-ben 4,7 százalékra lassulhat a bővülés – tájékoztatta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzéséről az MTI-t.

2021. decemberében az üzleti szféra nagyon pesszimistán tekintett a magyar gazdaság jövőjére, de a fogyasztók bizakodóbbá váltak – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Töretlen az otthonfelújítási program iránti lakossági érdeklődés, a novemberi felmérés szerint 2022 végéig a háztartások 8 százaléka biztosan, 12 százaléka valószínűleg él a program nyújtotta lehetőségekkel.

Októberben sem csökkent a lakásfelújítási kedv, egyre többen korszerűsítenék az otthonukat a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) és a Masterplast felmérése szerint – közölte a GKI az MTI-vel.

Négyhónapos stagnálás közeli állapot után októberben új lendületet vett a GKI konjunktúraindexének emelkedése, és kétéves csúcsára került.

Továbbra is 7 százalék körüli gazdasági növekedést vár erre az évre szerdán kiadott legfrissebb negyedéves előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató. A korábban gondoltnál gyorsabb második negyedévi növekedést a járvány negyedik hulláma ellentételezi – jegyezte meg a kutató.

Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott.

2021. harmadik negyedévében ismét emelkedett az Otthonfelújítási program támogatási lehetőségei iránti érdeklődés. Igaz, a lelkesedés mértéke nem tért vissza az év eleji szintre.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások augusztusban is kissé javultak, a fogyasztóiak viszont július után augusztusban is némileg romlottak – közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.

Csúcson a lakásfelújítási kedv: a következő egy évben a magyar háztartások csaknem 17 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására, amennyiben ez megvalósul, akkor egy éven belül mintegy 700 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat.

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét. Az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban csak kismértékű volt a javulás; javultak az üzleti és romlottak a fogyasztói várakozások júliusban – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Folyamatosan javulnak a lakáspiaci várakozások a tavalyi második negyedév óta; a válaszadók szerint a használt lakások árai a közeljövőben minden körzetben emelkedni fognak.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban és júniusban is tovább nőtt, ezzel elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét.

A felmérés négy területen zajlik: szolgáltatás, kereskedelem, ipar, építőipar.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét.

Áprilisban kissé visszaestek a lakosság következő egy évre vonatkozó lakásfelújítási és korszerűsítési kilátásai az idei második negyedévben, az első negyedéves csúcs után. A lakossági szándékok szerint a következő egy évben minden nyolcadik magyarországi lakás újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben.

A saját tulajdonú irodaterülettel rendelkező vállalkozások 92 százaléka nem tervez változtatni a meglévő területén, 3 százalékuk csökkenteni és 5 százalékuk növelni tervezi – derül ki a GKI legfrissebb kutatásából.

A GKI konjunktúraindexe áprilisban megközelítette a tavaly márciusi, a járvány miatti nagy zuhanása előtti szintjét, az üzleti várakozások kissé a fölé is emelkedtek, míg a lakosságiak jelentősen alatta maradtak.

A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban egyéves csúcsára, mínusz 24,5 pontra ugrott, de még jelentősen elmarad a járvány okozta zuhanást megelőző, 2020. márciusi mínusz 12,1 pontos szintjétől – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

Az ingatlanokkal foglalkozó fővárosi vállalkozásoknak a következő 12 hónapra vonatkozó piaci kilátásai a tavalyi negyedik negyedévhez képest érezhetően javultak, akárcsak vidéken, ahol szintén a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be – derül ki a GKI és a Masterplast közös márciusi lakáspiaci felméréséből.

A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI.

A GKI konjunktúraindexe a februári szerény csökkenés után márciusban ennél is kisebb mértékben emelkedett, de így is megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért, igaz még meglehetősen alacsony csúcspontját.

Magyarországon a személygépkocsik száma 2010 és 2019 között 28 százalékkal, 828 ezerrel, 3,8 millióra emelkedett, miközben az autók átlagos életkora három évvel meghosszabbodott – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az otthon-felújítási programban elérhető akár 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást – derül ki a GKI és a Masterplast közös februári lakáspiaci felméréséből.

A GKI konjunktúraindexe februárban kissé csökkent, ám az üzleti és fogyasztói várakozások is a múlt év véginél kedvezőbbek maradtak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt 10 év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt..

A GKI fogyasztói bizalmi index a januári 5,5 pontos emelkedést követően februárban 1,1 ponttal csökkent, mínusz 34,9 pontra – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

Az idén januárban hatályba lépett otthon-felújítási program sokak érdeklődését kiváltotta: a háztartások 7 százaléka – a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer család – biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást felvenni a következő két évben.

A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett, a járvány kezdete óta a legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le. Az év első hónapjában az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak.

Az adóhatóság adatai szerint 2019-ben a bruttó 295 ezer forintos átlagos havi munkaviszonyból származó jövedelem nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Településtípusonként ettől jelentős eltérést mértek, Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a havi nettó kereset.

Januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza a GKI fogyasztói bizalmi index – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2019-es adatai szerint 304 830 magánszemély vallott be osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből és hasonlókból származó tőkejövedelmet. A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (34 százalék) és Pest megyében (15 százalék) keletkezett.

A GKI konjunktúraindexe decemberben sokat emelkedett: csaknem újra elérte októberi, egyébként a nyár eleje óta jellemző, az áprilisi mélypontnál sokkal kedvezőbb, de azért meglehetősen alacsony szintjét.

A kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9 százalékról 7 százalékra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, és 7-ről 6 százalékra az idei éves GDP-csökkenés mértékét a GKI legfrissebb, decemberi előrejelzésében.

Ötödik hónapja, július óta csökken a GKI fogyasztói bizalmi index, de a havi csökkenés mértéke most decemberben volt a legjelentősebb 5,5 pont – közölte a GKI gazdaságkutató pénteken az MTI-vel.

A lakáspiaccal foglalkozó cégek fővárosra vonatkozó piaci kilátásai enyhén romlottak novemberben, míg a vidékiek érezhetően javultak - derül ki a GKI és a Masterplast közös lakáspiaci felméréséből, amely szerint a következő egy évben Budapesten a használt lakások ára átlagosan 3-4, vidéken 2-3 százalékkal eshet.

GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi zuhanás után három hónapos jelentős emelkedés, majd három hónapos esés után novemberben minimálisan emelkedett – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI konjunktúraindexe októberben kissé javult, de továbbra sem érte el júliusi szintjét, az üzleti várakozások pozitív irányba mozdultak, a lakosságiak viszont már negyedik hónapja romlanak – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi, csaknem 38 pontos zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, majd három hónapja újból csökkenést mutat: az index értéke októberben a szeptemberi mínusz 31,1 pont után mínusz 34,2 pont lett.

A babaváró hitel megjelenése alapvetően rendezte át a piacot, és duplájára emelte a felújítási célra felhasználható banki forrásokat – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásából.

Szeptemberben a távmunkában dolgozók fele budapesti vagy Pest megyei cégnél dolgozott a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, MTI-nek csütörtökön küldött felmérése szerint.

A járvány újabb hulláma miatt a GKI Gazdaságkutató 2020-ban 7 százalékos gazdasági visszaesésre számít Magyarországon, és megjegyzik, hogy nagy a bizonytalanság, ennél jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat.

Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív lakossági felmérése szerint.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, augusztusban és szeptemberben viszont a várakozások kissé romlottak.

A lakossági szándékok szerint a következő egy évben a magyar lakásállomány csaknem 13 százalékán, mintegy 500 ezer lakáson végezhetnek fejújítást, korszerűsítést - derült ki a Masterplast támogatásával augusztusban készült GKI-felmérésből.

A GKI konjunktúraindex dinamikus emelkedése az áprilisi mélypont után megtorpant augusztusban, a járvány okozta áprilisi zuhanásnak a felét dolgozták le a gazdasági szereplők az elmúlt négy hónapban. Augusztusban a fogyasztói várakozások kissé romlottak, az üzletiek alig változtak.

A lakásárak stagnálására, csökkenésére lehet számítani a szakértői várakozások szerint – derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.

Júliusban a GKI konjunktúraindexe csak enyhén, 2 ponttal mínusz 18,2 pontra emelkedett – a fogyasztók és az üzleti szolgáltató cégek javuló, a többi ágazat stagnáló várakozásainak köszönhetően.

A GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista – 3 százalékos GDP-csökkenést jósló – forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista – 7 százalékos visszaesését valószínűsítő – forgatókönyvének borúlátásán.

Az üzleti bizalmi index emelkedésének köszönhetően júniusban az előző havinál nagyobb mértékben nőtt a GKI konjunktúraindexe, 7,6 ponttal mínusz 20,5 pontra, a mutató azonban így is csak 44 százalékát dolgozta le két hónap alatt az áprilisi zuhanásának.

Júniusban csökkent, de még erős maradt a fogyasztók pesszimizmusa: a GKI fogyasztói bizalmi index értéke áprilisi, történetének legnagyobb esése után májusban jelentősen (11 ponttal), majd júniusban kisebb ütemben (6 ponttal) nőtt, amivel két hónap alatt csaknem a felét ledolgozta az áprilisi zuhanásának.

Alig, csak a hibahatáron belül változtak a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési, a következő egy évre vonatkozó várakozásai az első negyedévben az előzőhöz képest és éves alapon is stagnálás érezhető.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 29 pontos esése után 5 ponttal, mínusz 28 pontra emelkedett, ami még mindig átható pesszimizmust tükröz, ugyanakkor a részindexek többsége májusban egyharmadát ledolgozta áprilisi drámai zuhanásának.

Az előző negyedévhez képest romlottak a lakáspiaci cégek várakozásai – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplat Nyrt. közös, áprilisi felméréséből.

Példátlanul nagy mértékben, 33,1 ponttal esett a GKI konjunktúraindexe áprilisban, az üzleti és a fogyasztói várakozások egyaránt jelentősen romlottak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn.

Márciusban meglepően kevéssé csökkent a GKI konjunktúraindexe, az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztóiak változatlanok maradtak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Mintegy 750-800 ezer lakás újulhat meg 2022 végéig, a magyar háztartások 11 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására az idén, a következő három évben pedig a lakásállomány közel 20 százalékán végezhetnek felújítási munkákat.

A januárival csaknem azonos szinten, 40 hónapos mélyponton maradt a GKI konjunktúraindexe, miután a februári üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztói várakozások pedig majdnem ugyanennyivel javultak.

A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulásra, az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel, idén 3-3,5 százalék lehet a GDP-növekedés.

A lakáspiacon immár többen várnak árcsökkenést, mint áremelkedést a GKI Gazdaságkutató Zrt. januári ingatlanpiaci felmérése szerint.

A decemberinél kisebb mértékben, de januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindexének csökkenése, amely így több mint hároméves mélypontjára süllyedt – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett, az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként, a fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak.

Jövőre már egyértelmű lassulás várható a gazdaságban, mely feltehetőleg 2022-ig folytatódni fog, jövőre így 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Novemberben az üzleti várakozások markánsan, a fogyasztók várakozásai pedig minimálisan javultak, így kéthavi csökkenés után jelentősen emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de nem érte el augusztusi szintjét – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A gazdaságkutató prognózisa szerint a GDP a tavalyi 5,1 százalék után idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő.

Negatív trendfordulóhoz érkezett a lakáspiac, a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint Budapesten már kínálati piac van kialakulóban és az emelkedő árak korszaka is véget ért; az irodabérleti piacon ugyanakkor töretlen a bizalom.

A fővárosban a lakhatási válsággal fenyeget a lakásárak növekedése és ezzel együtt az albérletek drágulása, annak megelőzésére bővíteni kell az ingatlanállományt a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány szerint.

Szeptemberben a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett, ezen belül az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak, utoljára 2002 nyarán voltak ennél kedvezőbbek.

Nehezen szabadulunk a berögzült szokásoktól, ami az iskolakezdésre való felkészülést és bevásárlást illeti – derül ki a GKI által, az eMAG megbízásából végzett augusztusi felmérésből.

Az idei második fél évben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedése, a csökkenés nagyon kis mértékben már el is kezdődött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint.

Augusztusban emelkedett a GKI konjunktúraindexe a majdnem két és fél éve nem látott alacsony júliusi szinthez képest.

Júliusban a GKI konjunktúraindexe közel két és fél éve nem látott szintre esett. Gangel Péter szerint a helyzetnek nem kizárólag vesztesei lesznek: aki időben felkészül, jól is kijöhet az átrendeződésből.

Folytatódik a lakásárak ütemes emelkedése, országos átlagban 4-5 százalékos, az új építésű lakásoknál 4-7 százalékos áremelkedésre lehet számítani.

Legfrissebb előrejelzésében ismét javította a GKI Gazdaságkutató az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, a korábban várt 4 százalékról 4,3 százalékosra.

Júliusban a GKI konjunktúraindexe közel 2,5 éve nem látott szintre esett, az üzleti és a fogyasztói bizalmi index egyaránt csökkent.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését, július 24-ét követően felélénkül az albérletpiac, ebben az időszakban számolni kell a bérleti díjak akár 10-15 százalékos emelkedésével is.

Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása júniusban folytatódott, miként a fogyasztóiak javulása is.

Jelentősen emelte több makrogazdasági mutatóra vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató márciusi előrejelzéséhez képest az első negyedéves robusztus GDP-növekedés hatására.

A GKI Gazdaságkutató 3,5-ről 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát a kedvező negyedéves adat hatására.

Májusban, az áprilisi kétéves mélypont után kissé emelkedett a GKI konjunktúraindexe.

A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában még gyorsult, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban kétéves mélypontra kerültek

Különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe.

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe.

A magyar gazdasági növekedés 2019-ben 3,5 százalék körül alakulhat a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.

Tavaly az utolsó negyedévben folyamatosan emelkedett, idén az első két hónapban viszont csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Az építőiparban várhatóan idén és 2020-ban is folytatódik a növekedés.

Tovább emelkednek a lakásárak, a használt lakásoknál 5-6 százalékos, az újépítésű lakásoknál pedig 4-6 százalékos áremelkedésre lehet számítani idén.

A harmadik negyedévi 4,9 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,5-ről 4,6 százalékra – idei GDP-előrejelzését.

A magyar agrárvállalkozások az általános hazai élelmiszerkereslet és a gazdasági szabályozás kedvező alakulására számítanak.

A harmadik negyedévi 4,8 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,2-ről 4,5 százalékra – idei GDP-előrejelzését. 2019-re viszont fenntartja 3,2 százalékos várakozását.

Az üzleti várakozások október után novemberben is javultak, a fogyasztóiak viszont tovább csökkentek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén legalább 4,2 százalékos növekedésre számít, jövőre pedig 3,2 százalék körülire.