Az árrögzítés nélkül az EU éllovasa lennénk a fogyasztói árak emelkedésében

2022. 07. 13., 10:23

2022 májusában Magyarország az Európai Unió tagországai közül a 9. legmagasabb drágulással szembesült. A 10,8 százalékos adat annak fényében különösen magas szint, hogy nálunk az árbefagyasztás széles köre működik, amely a többi tagállamra (az üzemanyagokat nem tekintve) nem jellemző.

Ha nagyobb időtávot nézünk, még inkább igaz, hogy Magyarország ezen a téren rosszul teljesít: 2015-höz képest nálunk a fogyasztói árak 31,2 százalékkal nőttek, amellyel a 3. legmagasabb inflációjú uniós ország vagyunk (tavaly novemberig pedig az élen álltunk). Mindez azt mutatja, hogy az árrögzítés nélkül messze vernénk az európai uniós mezőnyt.

A valós uniós összehasonlítás céljából a GKI kiszámította, hogy a KSH 2021-es fogyasztó kosár súlyai alapján mekkora áremelkedést okoznának azok a termékek és szolgáltatások, amelyek árai jelenleg rögzítettek, amennyiben valós piaci árakon kellene azokat megvásárolni. A számítás a jelenleg ismert piaci árakon történt (esetenként a hasonló termék árváltozása alapján). A rezsicsökkentésbe eső szolgáltatások esetében, ahol nincs piaci ár (például vízellátás, szennyvíz- és hulladék kezelés) ott a bevétel és a veszteség finanszírozás arányát vettük alapul (ennél nagyobb áremelésre lenne szükség, ha az ellátási színvonalat is fenn kívánnák tartani, de az ehhez szükséges áremelés mértéke jelenleg nem ismert)

A GKI számításai szerint az árak felszabadítása a földgáz esetében a fogyasztói árindexet 8,5 százalékponttal emelné, majd az üzemanyag következik 4,4 százalékponttal. A villamos energia esetében a hatás 2,4 százalékpont, az élelmiszerek esetében pedig 1,9 százalékpont. Az egyéb rezsielemek összességben 2 százalékpontot tennének hozzá a mért inflációhoz.

Így összesen 19 százalékponttal nagyobb lenne az árak növekedése a mértnél, ami a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné. A hazai és az uniós árindexek alakulását ez a számítás jobban tükrözi. Ez alapján az élen álló Észtország 20 százalékos drágulási üteme nem is olyan magas.

Kérdés az is, hogy az árrögzítés feloldása milyen lakossági terhekkel járna. A GKI számítása alapján egy főre vetítve az összes ár felszabadítása éves szinten 261 ezer forinttal, havi szinten 22 ezer forint/fővel terhelné meg a családi büdzsét. Ezen belül a földgáz piaci áron közel havi 10 ezer forint/fő kiadás többletet jelentene országosan (a földgáz fogyasztóknál havi 15 ezer forint/fő lenne az emelés).

Az üzemanyagok piaci ára havi 5 ezer forint/fő többlet költést jelentene országosan (a gépkocsi használóknál ez havi 20 ezer forint/gépkocsi többlet lenne). A villamos energia egy főre jutóan havi 2800 forinttal (háztartásonként havi átlag 6 ezer forinttal) kerülne többe. Az élelmiszerek árrögzítése fejenként havi 2150 forinttal emelné a háztartási kiadásokat. A többi rezsielem egy főre vetítve havi 2100 forint többletet jelentene a családoknak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS