GKI: februárban kissé romlottak az üzleti várakozások

2019. 02. 25., 08:45

Tavaly az utolsó negyedévben folyamatosan emelkedett, idén az első két hónapban viszont csökkent a GKI konjunktúraindexe. Februárban az üzleti várakozások közül csak az építőipariak javultak, a fogyasztói várakozások a februári javulás ellenére elmaradtak a múlt év végitől, a magyar gazdaság szereplőire azonban összességében továbbra is erős optimizmus jellemző – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a januári 7,1 pontról 6,7 pontra csökkent februárban. Az üzleti bizalmi index 12,9 pontra csökkent az előző havi 13,9 pontról, a fogyasztói bizalmi index viszont mínusz 12,1 pontról mínusz 11,1 pontra javult februárban.

Az üzleti szférán belül a februári romlás az iparban és a kereskedelemben nem jelentős.

Az iparban az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések – megítélése romlott, a termelési várakozások és a készletekről alkotott vélemények viszont kedvezőbbé váltak.

Az építőipari bizalmi index a decemberi és januári csökkenés után februárban javult, ezzel alig maradt el a korábbi csúcsértéktől, tehát a termelői kilátások továbbra is kiválóak. A magasépítő cégek kilátásai érezhetően javultak, a mélyépítőké hibahatáron belül romlottak, de összességében már egy éve ez utóbbiak az optimistábbak. Februárban az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén, a rendelésállományok értékelése számottevően javult.

A kereskedelmi bizalmi index februárban háromhavi csökkenés és egyhavi stagnálás után tovább mérséklődött, de még ezzel is az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció megítélése rosszabb lett, a készletszinté nem változott, a rendelésállományé viszont kissé javult.

A szolgáltatói bizalmi index februárban visszaesett a tavaly augusztusi szintre. Főleg az általános üzletmenet és az elmúlt időszaki forgalom megítélése romlott, amit a javuló forgalmi várakozások sem tudtak ellensúlyozni.

A foglalkoztatási szándék minden ágazatban óvatosabbá vált az építőipar kivételével, ahol viszont januárban volt kiugró mértékű a visszaesés. A lakosság munkanélküliségtől való félelme februárban nem változott.

Az áremelési törekvés az építőipar kivételével – ahol a válaszadók több mint fele készül áremelésre a következő három hónapban – minden ágazatban gyengült, a fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött.

A magyar gazdaság jövőjének megítélése a januári általános és jelentős romlás után jellemzően – főleg az építőiparban és a kereskedelemben – javult, az iparban viszont markánsan tovább erősödött a pesszimizmus. Valamivel jobb lett a lakosság véleménye.

A lakosság a saját pénzügyi helyzetét, a nagy értékű fogyasztási cikkek várható vásárlási lehetőségét és jövőbeli megtakarítási képességét kissé jobbnak érezte, mint januárban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS