GKI: pesszimistábbak lettek az ipari, építőipari cégek

2019. 04. 23., 13:00

Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza – közölte GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az előző két hónaphoz hasonlóan az üzleti várakozások romlottak, a fogyasztók ugyanis harmadik hónapja egyre optimistábbak.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a márciusi 6,2 pontról áprilisban 2,9 pontra esett vissza. Az üzleti bizalmi index a márciusi  12,1 pontról áprilisban 7,1 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index viszont  az előző havi mínusz 10,7 pontról mínusz 8,9 pontra javult.

Az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. Áprilisban a legnagyobb visszaesés az iparban, a legkisebb a szolgáltató szektorban következett be.

Jelentősen romlott a várható termelés és a rendelésállomány - ezen belül az export -, valamint a készletek megítélése. Az elmúlt időszaki termelést változatlannak látták a válaszadók. Áprilisban az építőipari bizalmi index egy évvel ezelőtti szintjére esett vissza. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség csökkent, a rendelésállományok értékelése pesszimistábbá vált. Egyaránt rosszabbak lettek a magas- és a mélyépítő cégek kilátásai.

A kereskedelmi bizalmi index a márciusi emelkedés után áprilisban ennél jelentősebben csökkent, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a rendelésállomány megítélése érezhetően kedvezőtlenebb lett, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban két éves mélypontjára került.

A foglalkoztatási szándék  múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az ipar kivételével áprilisban is folytatódott. Bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült, főleg az építőiparban.

A lakosság munkanélküliségtől való félelme még soha nem volt olyan alacsony, mint most áprilisban. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben kissé gyengült, az építőiparban és a szolgáltató szektorban nem változott. Ugyanakkor az áremelésre törekvők aránya főleg az építőiparban és a kereskedelemben továbbra is magas, miközben árcsökkentésre alig számít valaki.

Kissé tovább mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése áprilisban az üzleti szféra minden ágazatában sokat romlott, különösen az iparban, ahol a rosszabbodást várok aránya már meghaladta a javulásban bízókét.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke január óta javul, ennél magasabban utoljára tavaly szeptemberben állt. A fogyasztók várható pénzügyi helyzetüket áprilisban kissé rosszabbnak, megtakarítási lehetőségüket viszont kedvezőbbnek érezték, mint márciusban.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS