Infláció

A májusi 2,6 százalék után 2,5 százalékos volt az éves infláció az Európai Unióban.

Májushoz viszonyítva nem változott, az egy évvel korábbinál 3,7 százalékkal volt magasabb a fogyasztói árak átlagos szintje 2024. júniusban.

Tízből mindössze egy fiatal mondta azt, hogy a ténylegeshez hasonló inflációt tapasztalt a napi költései alapján.

Az áprilisi 2,6 százalék után 2024 májusában 2,7 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban; a tagállami adatok 0,0 százalék és 5,8 százalék között szóródtak.

A májusi inflációs adatokat Rippel Géza foglalta össze.

A márciusi 3,6 és az áprilisi 3,7 százalék után 2024 májusában 4,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a fogyasztói árak átlagos szintje Magyarországon.

Az áprilisi 2,4 százalék után 2024. májusban 2,6 százalékos volt az éves infláció az eurózónában az Eurostat első becslése szerint.

A fogyasztók 62 százaléka arra számít, hogy kiadásai leginkább az élelmiszerek miatt fognak növekedni.

2024. áprilisban az előző hónaphoz képest átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Európai Unióban, az éves infláció pedig a márciusival egyező szinten, 2,6 százalékon maradt – tájékoztatott az Eurostat.

Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2024. áprilisban, az éves infláció 3,7 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A háztartások, így a középkorúak helyzetének javulásához szükség van az érzékelt infláció csökkenésére.

Bár az előző hónaphoz képest átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az eurózónában, az átlagos éves infláció a márciusival egyező szinten, 2,4 százalékon maradt az Eurostat első becslése szerint.

Egy év alatt a legnagyobb mértékben a hamburger ára nőtt, 15 százalékkal 1650 forintra.

A februári 3,7 százalék után 2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat; egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A februári 2,6 százalék után márciusban 2,4 százalékra csökkent az átlagos infláció az Eurózónában az Eurostat első becslése szerint.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2024-re.

A januári 3,1 százalék után 2024. februárban 2,8 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban.

Az infláció elmúlt 13 hónapban tapasztalt erőteljes lassulását a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott kereslet, a bázishatások és a korábbinál érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okozza – olvasható az MNB elemzésében.

2024. februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 6,7 százalékkal drágultak – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint a decemberi 2,9 és a januári 2,8 százalék után 2024. februárban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció az euróövezetben.

Azért nem vesznek fel hitel a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt – mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Della podcast adásában.

2024 januárjában az olívaolaj „uniós átlagban” kereken másfélszer annyiba került, mint egy évvel korábban.

A decemberi 3,4 százalékról 2024. januárban 3,1 százalékra csökkent az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

10-ből 6 cég tervez idén valamilyen fejlesztést: elsősorban informatikai és céges autó beszerzések várhatók, a gépberuházásokat azonban jelentősen visszafogják.

2024. januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Hónapok óta tart Magyarországon az infláció intenzív, széles körű és tartós csökkenése, a fogyasztói árak növekedése már nem haladja meg a térség átlagos szintjét. Az egy éven át tartó recesszió is már a múlté és külső egyensúlyi mutatóink is javuló tendenciát mutatnak, így megkezdődhet a kilábalás és az egészséges növekedés. Ehhez azonban a hitelpiac mielőbbi normalizálódására is szükség van – hangsúlyozza Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.

A decemberi 2,9 százalék után 2024. januárban 2,8 százalékos volt az átlagos éves infláció az eurózónában az Eurostat gyorsbecslése szerint.

A jelenlegi gazdasági helyzetben 42 százalék nyitottabbnak mutatkozik, hogy jobb minőségű ruhákat vásároljon.

A devizabetét-állomány alakulását nagyban befolyásolja majd, hogy az új lekötéseknek magas bázissal kell felvenniük a versenyt.

A bankok az elmúlt időszakban nem használták ki a jogszabály adta lehetőségeket.

A novemberi 3,1 százalék után 2023. decemberben 3,4 százalékos volt az átlagos infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat. Az 5,5 százalékos magyar ráta már „csak” a hatodik legmagasabb.

A kutatás szerint 10 százaléknál alacsonyabb infláció esetén tízből négyen jobb minőségű élelmiszert vásárolnának.

2023. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, az év egészét tekintve 17,6 százalékos volt az emelkedés.

Jelentősen lassuló inflációra, a tavalyi 0,6 százalékos GDP-csökkenés után idén újrainduló növekedésre és fokozatosan leértékelődő forint-euró árfolyamra számít az Egyensúly Intézet 2023. téli elemzésében.

A novemberi 2,4 százalék után 2023. decemberben 2,9 százalékos volt az átlagos éves infláció az eurózónában.

A 7,7 százalékos harmonizált magyar ráta csak a második legmagasabb; az uniós átlag 3,1 százalék.

Magyarországon 2024 januárjától törvény ösztönözheti a fenntartható szervezeti működést.

Az infláció, amelyre októberben majdnem 10-et számolt a bíró, novemberben még közelebb került a padlóhoz.

Miközben a profitot viszi az állam, a bevételeket nem hozza a lakosság.

A K&H szeretné felhívni a legfiatalabbak figyelmét arra, hogy érdemes minél előbb beleásni magukat a pénzügyekbe.

A szeptemberi 4,9 százalék után októberben 3,6 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban, az EU-bajnok magyar adat már csak hajszálnyival előzi a cseh mutatót.

„Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz.”

A szeptemberi 12,2 százalék után 2023 októberében a fogyasztói árak átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – tájékoztatott a KSH.

A szeptemberi 4,3 százalékról októberben 2,9 százalékra csökkent az éves infláció az eurózónában.

Továbbra is a magyarok reagálnak a legérzékenyebben a gazdasági helyzet romlására a régiós országok közül – olvasható a Publicis Groupe felmérésében.

Felemás képet mutat a biztosítási piac: miközben az infláció nyolc év reálnövekedését veti vissza a legutóbbi két évben, a profitadótól eltekintve az idei év végére várhatóan jelentősen nő a biztosítók eredménye.

Az augusztusi 5,9 százalék után 2023 szeptemberében már csak 4,9 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Hogyan viselkedik a magyar fogyasztó a jelenlegi gazdasági környezetben? Őrült költekezésbe kezd, hogy felhalmozzon, vagy inkább takarékoskodik? A Reacty Digital két évet felölelő összehasonlító kutatása ezt vizsgálta.

2023. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – tájékoztatott a KSH.

Az augusztusi 5,2 százalék után szeptemberben már csak 4,3 százalékos volt az átlagos éves infláció az eurózónában az Eurostat első becslése szerint.

Újabb funkciót kapott a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett online Árfigyelő. A vásárlók beállíthatják a kedvenc boltjaikat az oldalon, ezt vizuálisan a térképes szűrővel is megtehetik.

Az idei az infláció letörésének éve, ám a pénzromlás egy számjegyű tartományát elérve jövő évben el kell kezdeni a gazdasági növekedés helyreállítását – mondta el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a 61. Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján.

A júliusi 6,1 százalék után 2023. augusztusban már „csak” 5,9 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban.

Rekord számú fizetési számlát vezettek a bankokban a magyarok az idén, a magas infláció miatt visszaszorul a készpénzhasználat, viszont egyre többen fizetnek a mobiljukkal. Eközben a visszaélések száma is nőtt, a kár több százmillió forint – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A júliusi 11,3 százalékról 8,6 százalékra lassult az éves inflációs ráta Ukrajnában 2023 augusztusában.

A júniusi 20,1 és a júliusi 17,6 százalék után augusztusban átlagosan már „csak” 16,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ugyanakkor nem állt meg, az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos volt a drágulás.

A júliusival megegyező szinten, 5,3 százalékon maradt az éves infláció 2023 augusztusában az eurózónában.

A júniusi 6,4 százalék után júliusban már csak 6,1 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A LIGA Szakszervezetek szerint 2024-ben 15 százalékkal kellene emelni a minimálbért, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége viszont 10 százalék körüli emelkedést tart elfogadhatónak.

A statisztikai hivatal által közzétett adatokat – amelyek szerint az éves infláció 2023 júliusában 17,6 százalékra csökkent – a jegybank részéről Rippel Géza elemezte.

Júniushoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek, az egy évvel korábbinál átlagosan 17,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak 2023 júliusában.

Egyre nagyobb nehézséget okoz a kereslethiány, a cégek negyedének veszélyezteti a működését – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás második negyedéves eredményéből.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint idén a gazdaság stagnálni fog (0,2 százalékos GDP növekedés várható), és csak 2024-ben jöhet érdemi növekedés. Lassuló tendenciával, és nem markáns mértékben ugyan, de folytatódott Magyarországon a legfontosabb gazdasági bizalmi indikátorok korrekciója – olvasható az Egyensúly Intézet júliusi gazdasági gyorsjelentésében.

Elenyésző azoknak a középkorúaknak a száma, akik nem tapasztaltak jelentős drágulást az élelmiszereknél – derül ki a K&H második negyedéves biztos jövő felméréséből.

A júniusi 5,5 százalék után júliusban 5,3 százalékos volt az éves infláció az eurózónában.

„Az inflációt is le fogjuk törni, a kormány gyors inflációcsökkenéssel számol” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A fiatalok többsége nem számít arra, hogy az év végére enyhülne az inflációs nyomás – derül ki a K&H ifjúsági index második negyedéves felméréséből.

A legutóbbi kormányinfón elhangzottak szerint csak szeptemberben születhet döntés az esetleges évközi nyugdíjemelésről. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, a jelenleg ismert inflációs számok alapján mennyi pénzt kellene kapniuk a nyugdíjasoknak.

Májushoz képest 0,3 százalékkal emelkedett, az egy évvel korábbit pedig 20,1 százalékkal haladta meg a fogyasztói árak átlagos szintje 2023. júniusban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A májusi 6,1 százalék után júniusban 5,5 százalékos volt az éves infláció az eurózónában.

Az UniCredit közgazdászai szerint a magyar GDP növekedése idén 0,2 százalékos lehet, míg az éves átlagos infláció 17,4 százalékon alakulhat.

A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is a GDP 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban, az éves inflációt pedig 19 százalékra várja.

Az áprilisi 8,1 százalék után 2023. júniusban 7,1 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Az előző negyedévi kismértékű javulást követően a vállalkozások ismét kisebb árbevétel- és nyereségnövekedésre számítanak: átlagosan 8 százalékos bevétel- és 3,3 százalékos profitnövekedést valószínűsítenek a következő egy évben. Így az infláció kitermelése továbbra is nehézséget okozhat – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi, 2023. első negyedévi eredményéből.

2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Vajon a jelen helyzet csak pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető? – teszi fel a kérdést a GKI.

Az áprilisi 24,0 százalékról 21,5 százalékra „zuhant” az éves infláció 2023 májusában, így már „csak” három és félszer akkora, mint az eurózóna-beli ráta.

Megviseli a nagyvállalatokat a 20 százalék feletti infláció, 10-ből 9 kilenc cég működését befolyásolja negatívan – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi méréséből.

Az áprilisi 7,0 százalék után májusban már „csak” 6,1 százalékos volt az éves szintű infláció az eurózónában.

Sokan átálltak a saját márkás és olcsóbb termékekre.

A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése és idén várható tetőzése felveti a kérdést, hogy az MNB helyesen teszi-e, ha magas kamatokkal védekezik az áremelkedés ellen, vagy inkább a növekedés gyorsítására kellene inkább a hangsúlyt helyeznie? – teszi fel a kérdéseket a GKI.

A VOSZ közzétette, hogy a kormány döntése után az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében milyen intézkedéseket kell tenni a kiskereskedelemben.

A magyar fiatalok negyede úgy érzi, hogy több mint 40 százalékkal nőttek az árak az elmúlt egy évben, 22 százalékuk szerint pedig 25-39 százalékos volt az éves infláció februárban.

A márciusi 8,3 százalék után áprilisban 8,1 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban.

A magas infláció és a magas kamatszint hátráltatja az üzleti fejlődést, a gazdasági növekedést és felzárkózást is. A vállalkozások életben tartása és a gazdaság fejlődése érdekében elengedhetetlen az infláció és a kamatszint mielőbbi csökkentése, amelyre csak összehangolt, tervszerű és következetes cselekvési program mentén van esély a kormány, a jegybank és a vállalkozások összefogásával – olvasható a VOSZ válaszában.

Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint Magyarország GDP-je 2023-ban 0,5 százalékkal, 2025-ben 2,8 százalékkal növekedhet.

Erőteljesen megváltozott a befektetési környezet az elmúlt időszakban, míg 2022 a zuhanás éve volt, idén jöhet a fordulat, de kockázatokkal is számolni kell – hangzott el a K&H befektetői klubjában.

2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Jelentősen, 31 százalékról 24 százalékra csökkent egy év alatt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik kimondottan biztonságosnak tartják az anyagi helyzetüket – derül ki a legfrissebb K&H biztos jövő kutatásból.

Az áremelkedések hatására a magyarok döntő többsége igyekszik csökkenteni kiadásait (86 százalék) és az otthoni energiafogyasztását (85 százalék) – mutat rá az EY reprezentatív kutatása.

A márciusi 6,9 százalék után 2023 áprilisában 7,0 százalékos volt az átlagos infláció az euróövezetben – tájékoztatott az Eurostat.

Versenypártoló javaslatokkal és szakmai konzultációval járul hozzá a GVH az infláció csökkentéséhez.

A februári 9,9 százalék után márciusban már csupán 8,3 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A jelenlegi gyorsan változó gazdasági helyzetben fontos, hogy a bérbeadók bérleti szerződéseiket különös körültekintéssel kössék meg, ugyanis az erős inflációs nyomás eredményeképpen egyre nagyobb szükség lett a bevételek értékének megőrzésére. Ennek érdekében a bérbeadók igyekeznek az üzemeltetési költségeket racionalizálni.

A januári 25,7 és a februári 25,4 százalék után 2023. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

10 százalék alatti inflációra csak az év végén számíthatunk. Idén 0 és 1,5 százalék között alakulhat a GDP növekedése – olvasható az Egyensúly Intézet márciusi gyorsjelentésében.

A februári 8,5 százalék után márciusban már csak 6,9 százalékos volt az éves infláció az eurózónában – tájékoztatott az Eurostat.

Márciusban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt sokat javultak, a GKI konjunktúraindexe ötödik hónapja emelkedik.

A kisvállalkozások többségének kihívást jelent az infláció, valamint az energiaárak és az alapanyagárak emelkedése, ami miatt sokan a saját áraikat is növelni kényszerülnek – derült ki a Magyar Bankholding több mint 700 kisvállalkozás megkérdezésével zajló reprezentatív kutatásából.

A januári 10,0 százalékról 9,9 százalékra csökkent februárban az éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

2023 januárjában a tojás átlagosan 30 százalékkal került többe az Európai Unióban, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.

A januári 25,7 százalékot követően februárban éves összevetésben 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az adatokat Rippel Géza, az MNB szakértője vette sorra.

A januári 25,7 százalék után 2023. februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Milyen hatást gyakorolt az infláció a munkaerő-piaci folyamatokra? Hogyan változtatta meg a munkavállalói preferenciákat? Milyen lehetséges eszközei vannak egy HR Vezetőnek a kihívások kezelésére? A kérdésekre Benkhard Ágost, a PwC Magyarország menedzsere válaszol.

A januári 8,6 százalék után februárban 8,5 százalékos volt az átlagos éves infláció az eurózónában – tájékoztatott az Eurostat.

A régióban továbbra is Magyarországon a legmagasabb az infláció. A munkanélküliségi ráta további növekedésével számolhatunk. A szálláshely-szolgáltatási és a vendéglátási szektorban jelentősen megnőtt az eljárás alá vont cégek száma – olvasható az Egyensúly Intézet februári gazdasági gyorsjelentésében.

A fogyasztás jelentős csökkenése, a magas infláció és a körbetartozás terjedése miatt idén minden korábbinál magasabbra emelkedhet a bajba jutott cégek száma Romániában.

A decemberi 10,4 százalék után 2023 januárjában 10,0 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A magyar cégek közel fele likviditási problémával küzd – olvasható az EOS európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmányában.

Nem szabad az inflációtól megijedni, azt az év végére egyszámjegyűre „gyaluljuk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében szombaton.

Nem szünteti meg, csak éppen csúnyán elinflálja az állam a legtöbb adókedvezményt és támogatást, a 150 ezres készpénzfelvétel is egyre kevesebbet ér – írja a Bank360.hu.

A hazai 500–600 ezer működő vállalkozás, különösen a kkv-szektor számára még mindig rengeteg bizonytalanságot tartogat az idei év – mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.

Az MNB „aktuális havi értékelését” Rippel Géza készítette el.

Sorban teszik közzé a bankok, hogy az infláció mértékével emelik a bankszámlák díjait. Több bank már eleve beépítette az emelést az üzletszabályzatába. Drágább lesz a számlavezetés, az átutalás, a készpénzfelvétel, a bankkártya és az sms is.

2023 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – jelentette a statisztikai hivatal.

A jelenlegi magas inflációs környezet hátrányosan érintheti a jövőbeli növekedési kilátásokat, amennyiben tartósan negatív hatása lesz a hitelek iránti keresletre – állapítja meg a Deloitte közép-kelet-európai banki fúziókról és felvásárlásokról szóló tanulmánya.

Az Apple készülékei 2009-ben is prémium áron találtak gazdára, de mindent egybevetve sokkal többet adunk értük napjainkban, mint akkor. Főleg Magyarországon.

Tovább tart az árak erőteljes emelkedése a gyerekek által használt mindennapos termékek esetében – derül ki a K&H gyerekinflációs kosarából.

A decemberi 9,2 százalékról 8,5 százalékra mérséklődött az éves infláció az eurózónában 2023. januárban – tájékoztatott az Eurostat.

2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag 17,5 százalék körül várható – derült a Magyar Bankholding friss makrogazdasági elemzéséből.

A novemberi 11,1 százalékról 2022 decemberében 10,4 százalékra csökkent az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Több mint egy évtizede nem vélekedtek ilyen pesszimistán a vezetők a globális gazdasági kilátásokról – derül ki a PwC 26. Globális Vezérigazgató Felméréséből.

Az elmúlt években megszokott volt, hogy az online eladások rekordokat döntöttek a kereskedelmi szektorban a karácsonyi szezonban, tavaly decemberben viszont elmaradtak a csúcseredmények.

A statisztikai hivatal adatait Rippel Géza, az MNB szakértője elemezte.

A 14,5 százalékos 2022-es átlagos infláció miatt az inflációt követő kamatozású magyar állampapírok busás kamatot fizetnek majd az idén, sőt jövőre is. A Prémium Magyar Állampapírok akár 16,2, a Babakötvény pedig 17,5 kamatozik a kamatforduló után.

2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal, az év egészében átlagosan 14,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Tavaly decemberben csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai havi és éves összevetésben.

Az októberi 10,6 és a novemberi 10,1 százalék után decemberben 9,2 százalékos volt az éves infláció az euróövezetben – tájékoztatott az Eurostat.

Legfőképp a folyamatos áremelkedés miatt aggódnak a magyarok, és európai összehasonlításban is borúlátóak: nálunk az emberek más országoknál pesszimistábban ítélik meg a gazdasági kilábalás kilátásait – derül ki a McKinsey felkérésére készült reprezentatív kutatás válaszaiból.

A két számjegyű infláció és az indexálás kombinációja magasabb díjakat eredményezhet a lakásbiztosításoknál.

A magyar gazdaságpolitika alapvető problémája, hogy az egyensúlyjavító lépéseket visszatérően felülírja a politika. A stratégia nélküliséget jól mutatja, hogy Magyarországnak 2022 decemberének első dekádjában nemhogy érvényes költségvetése, de még az ennek alapját képező makrogazdasági prognózisa sincs – írja elemzésében a GKI.

Árfolyamingadozás, szakemberhiány, költségnövekedés, infláció és anyaghiány – mindezek a tényezők együttesen a kkv-k 53 százaléka szerint jobban sújtják a hazai vállalkozások működését, mint a koronavírus járvány.

Az inflációs csúcsot az első negyedévben érhetjük el.

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez az adat szinte biztosan a legnagyobb az EU-ban.

A hazai háztartások alig tizedénél lehet valós megtakarítási képességről beszélni, ezért felül kellene vizsgálni a megtakarításokkal kapcsolatos statisztikákat.

Októberhez képest már nem emelkedett az átlagos fogyasztói árszint az eurózónában novemberben, az éves szintű infláció 10 százalékra csökkent.

A Gazdasági Versenyhivatal féléves konzultációsorozatot kezdett, hogy felhívja a gazdasági szereplők figyelmét a tiszta verseny jelentőségére, és ezzel hozzájáruljon az infláció megfékezéséhez.

2022 októberében az éves összevetésben számított infláció 21,1 százalék volt. A statisztikai hivatal adatait Rippel Géza, az MNB szakértője tekintette át.

2022. októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az eddig hosszú távon gondolkodó, hagyományokat szem előtt tartó családi vállalkozásoknak ezért most a gyors alkalmazkodást és változtatást is előtérbe kell helyezni.

Már eddig is fokozódó inflációval szembesültek az európai országok, de újabb lökést kaphatnak az árak – derül a Coface hitelbiztosító elemzéséből, amelyben a nyersanyag-, azon belül az olaj- és üzemanyagpiacok alakulását vizsgálta a társaság regionális szakértője.

Az augusztusi 10,1 százalék után szeptemberben 10,9 százalékos volt az átlagos infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A megugró infláció, a rezsiköltségek emelkedése és a fogyasztók körében tapasztalható bizonytalanság hamar éreztette hatását az online kiskereskedelmi forgalomban is. Szeptemberben az e-kereskedelmi cégek 49 százaléka tapasztalt visszaesést a forgalmában, 33 százalékuk esetében ennek mértéke elérte a 30 százalékot.

A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény mellett 2022-re 5,3 százalékos, míg jövőre 0,4 százalékos GDP növekedést várnak a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői.

2022 szeptemberében az éves összevetésben számított infláció 20,1 százalék volt. A statisztikai hivatal adatait Rippel Géza, az MNB szakértője tekintette át.

2022. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal. Egy hónap alatt 4,1 százalékkal emelkedtek az árak.

A hazai vállalatok 90 százaléka egyetért azzal, hogy jelentősen csökkent a munkavállalók reáljövedelme 2022-ben.

Az augusztusi 9,1 százalék után szeptemberben átlagosan 10,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az eurózónában – tájékoztatott az Eurostat.

Változtat vásárlási szokásain az emberek többsége a magas infláció miatt. Tíz fogyasztóból hat tervezi, hogy kevesebb árut helyez online kosarába vagy bevásárlókocsijába, „lefelé” vásárol, azaz jobban figyeli az akciókat.

A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál. A GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít.

A változékony gazdasági környezet jelentős kihívások elé állítja a hazai közbeszerzési piac szereplőit, amelyekre reagálni kell – hangzott el a Közbeszerzési Expón.

A kenyér ára augusztusban átlagosan 18 százalékkal volt magasabb az Európai Unióban, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.

Az építésgazdaságban tapasztalható áremelkedés több mint duplája a fogyasztási ár növekedésének idén az első félévben az előző év azonos időszakához képest – hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Az infláció a júliusi 13,7 százalék után augusztusban 15,6 százalék volt, a növekedést főként az élelmiszerek árindexének emelkedése magyarázza – írja elemzésében az MNB szakértője.

A júniusi 10,7 és a júliusi 13,7százalék után augusztusban 15,6 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak Magyarországon.

A szlovákiai háztartások több mint fele arra számít, hogy az életszínvonaluk az elkövetkező egy évben olyan mértékben fog romlani, amihez foghatót az elmúlt 20 évben nem tapasztaltak.

Az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó áremelésre készül a közeljövőben a cégek több mint négyötöde – ha ugyan még nem lépte meg ezt. Az inflációs nyomás a vezetőket az üzleti modell átvizsgálására készteti.

A júliusi 8,9 százalék után augusztusban 9,1 százalékos volt az éves szintű infláció az eurózónában az Eurostat gyorsbecslése szerint.

A kiadó lakások bérleti díja 2022 júliusában országosan 2,3, Budapesten 3,0 százalékkal magasabb volt az egy hónappal korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az előttünk álló egy évre 12 százalékos árbevétel- és 7 százalékos nyereségnövekedéssel számolnak a vállalkozások.

A statisztikailag kimutatott inflációnál nagyobb áremelkedést érzékelt a 30-59 évesek többsége. 43 százalékuk szerint például 15 százalékkal vagy annál is nagyobb volt az áremelkedés idén áprilisban, amikor a tényadat 9,5 százalékos drágulást mutatott.

Az erős piaci verseny a legtöbb esetben késlelteti az online kereskedelemben értékesített termékek áremelkedését.

Magyarországon is meredeken emelkedik az infláció. A piacokon már megkezdődött a recesszió beárazása.

Az infláció 2,0 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek, az iparcikkek és az alkohol-, dohánytermékek árindexének emelkedése magyaráz – írja Rippel Géza, az MNB szakértője.

A júniusi 11,7 százalék után júliusban éves összevetésben átlagosan 13,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az előző hónaphoz viszonyítva mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek júliusban a fogyasztói árak az eurózónában, az éves inflációs ráta 8,6 százalékról 8,9 százalékra nőtt – tájékoztatott az Eurostat.

A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői által összeállított 7 pontos javaslatcsomag a túlélést és a növekedési lehetőségek kiaknázását szolgáló alapvető intézkedéseket foglalja össze.

A magyar lakosság pénzügyi helyzetét jelző mutató negyedéves szinten 22 százalékkal, éves szinten 10 százalékkal csökkent.

A magyarországi nagyvállalatok egyéves jövedelmezőségi terveit meghatározó tényezők között az infláció vált a legfontosabbá.

Magasabb volt a magyar bruttó hazai termék tavaly a koronavírus-járványt megelőző évinél – közölte a KSH szerdán, a „Magyarország, 2021” című kiadványának megjelenése kapcsán.

Az átárazások, a forintgyengülés, az adóemelések, az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak növekedése miatt idén 11,7 százalékra emelkedhet, jövő évben pedig 7,6 százalékra csökkenhet az infláció – olvasható Suppan Gergely elemzésében.

2022 májusában Magyarország az Európai Unió tagországai közül a 9. legmagasabb drágulással szembesült. A 10,8 százalékos adat annak fényében különösen magas szint, hogy nálunk az árbefagyasztás széles köre működik.

„Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése” – írja az Erste Bank makroelemzője.

A májusi 10,7 százalék után 2022 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 11,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A májusi 8,1 százalék után júniusban 8,6 százalékos volt az átlagos éves infláció az eurózónában – tájékoztatott az Eurostat.

Az inflációnál alacsonyabb bevételnövekedéssel és stagnáló profittal számoltak a cégek az orosz-ukrán konfliktus kezdetén, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 első negyedévi kutatásából.

Az áprilisi 8,1 százalékról 8,8 százalékra emelkedett az átlagos infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A vásárlók háromnegyede tervezi jelenlegi kiadási szintjének fenntartását vagy növelését a következő fél évben.

Saját teljesítményük és az ország gazdasági kilátásai kapcsán is mérséklődtek a családi vállalatok várakozásai – derült ki a K&H családi vállalatok kutatásából.

A májusi inflációs mutatókat Rippel Géza, az MNB szakértője vette sorra.

Az áprilisi 9,5 százalék után májusban 10,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban; ilyen szintű inflációt az elmúlt 20 évben nem láttunk.

A magyarországi munkaadók túlnyomó többsége béremeléssel igyekszik ellensúlyozni a magas inflációt, de 10 cégből 4-nél fontolgatják a béren kívüli juttatások bővítését is – derül ki az Edenred friss online felméréséből.

A bérek emelkedését nehéz visszafogni, az ár–bér spirál a gazdaság széttagoltságát erősíti – figyelmeztet Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után május-ban 5 ponttal csökkent. Ez nagyon jelentős hullámzás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival.

Nem sok minden volt olcsóbb 2022 áprilisában, mint egy évvel korábban, a legnagyobb ütemben dráguló termékcsoportok túlnyomó része alapvető élelmiszer.

Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulásával kapcsolatban.

A forintbetétek túlnyomó része továbbra is szinte kamat nélkül értéktelenedik el egyre jobban a bankokban.

A 10 százalékot közelítő infláció nyomában sincs annak, amennyivel egy év alatt a lakáshitelek drágultak Magyarországon. Az újabb kamatemelések hatására egy húszmilliós kölcsönnek már több mint 30 százalékkal magasabb a törlesztőrészlete, mint tavaly májusban – számolta ki a Bank360.hu.

A hivatalos inflációs adat szerint Magyarországon a fogyasztói árak 2022 áprilisában 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt.

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint az ukrajnai háború tovább növeli az amúgy is emelkedő nyersanyagárakat, így az inflációt is. A háború hatásai, illetve az ellátási láncok szakadozásai és az eleve magas energiaárak miatt a világ számos országában megszorítások várhatók.

Fordulat következett be a befektetések piacán, ami valójában már az infláció felgyorsulása előtt elindult, a megtakarítók ugyanis megérezték az áremelkedések előszelét. A tartósan magas infláció feladja a leckét azoknak, akiknek van lehetősége megtakarítani.

A márciusi 8,5 százalék után 2022. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Nemcsak a fogyasztó árak emelkedése közelíti a 10 százalékot, hanem a hitelinfláció is. Egy 800 000 forintos személyi kölcsönnél minimum 77 ezer forinttal kell többet visszafizetnünk, mint egy éve.

Rekordszintre, 500 milliárd forintra nőtt a Property Market Kft. fejlesztési portfóliójának értéke 2021-ben, miközben árbevétele elérte a 2,3 milliárd forintot, adózott eredménye pedig 847 millió forintot tett ki.

Bár Kelet-Közép-Európában és Ausztriában robosztus maradt a gazdasági növekedés 2022 első negyedévében, a régió egész éves növekedési kilátásai romlottak – ahogyan Európa egészében is. Az infláció szintje várhatóan magas marad a kelet-közép-európai régióban.

A forint mellett a devizabefektetésekkel is érdemes foglalkozni, az egyre népszerűbb felelős befektetések pedig megcáfolnak egy tévhitet, derült ki K&H befektetői klubján.

A GKI konjunktúraindexe áprilisban a 2019 tavaszi, vagyis jóval a Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie.

A februári 6,2 százalék után 2022 márciusában 7,8 százalékos volt az infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Kevésbé optimisták jövőjükkel kapcsolatban a cégek a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 első negyedéves kutatása alapján, jórészt az infláció miatt.

A közép-kelet-európai régióban Magyarország és Lengyelország éri el az idén a legnagyobb GDP-növekedést a Nemzetközi Valutaalap kedden publikált Világgazdasági kilátások című jelentése szerint.

2022 márciusában az éves összevetésben számított infláció 8,5 százalék volt. Az infláció 0,2 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, amit az magyaráz, hogy a maginflációs tételek emelkedését csak részben ellensúlyozta az üzemanyagok árindexének mérséklődése – olvasható Várhegyi Judit elemzésében.

2022. márciusban a fogyasztói árak éves szinten átlagosan 8,5 százalékkal emelkedtek. Utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció.

A Kopint-Tárki 1 százalékponttal csökkentette idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5,0 százalékról 4,0 százalékra – jelentette be Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet tavaszi konjunktúrajelentésének online bemutatásán csütörtökön.

Az agrár-élelmiszeripar jelentős szerepét hangsúlyozta a következő évek magyar gazdasági stratégiájában az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.

Az orosz-ukrán háború hatásai világszerte visszafogják a gazdasági növekedést és tovább növelik az inflációs nyomást – állapítja meg a KPMG Global Economic Outlook.

Három hónapos javulás után nagyon jelentősen, egy évvel ezelőtti értékére zuhant 2022 márciusában a GKI fogyasztói bizalmi indexe.

A januári 5,6 százalék után februárban 6,2 százalékos volt az átlagos infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A januári 7,9 százalék után 2022. februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit; utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A decemberi 5,3 százalék után januárban 5,6 százalékos volt az átlagos infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Amíg a hitelek kamatai folyamatosan követik a jegybanki emeléseket, a banki betéteknél nem látszik ilyen igazodás. Így aztán hiába tart egyre több pénzt bankban a lakosság, a hatalmas vagyon csak veszít a reálértékéből.

Az inflációs főcsoportok árváltozásait Várhegyi Judit, az MNB főosztályvezetője vette sorra.

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A 2021. decemberi 5,0 százalék után januárban 5,1 százalékos volt az átlagos éves infláció az EU közös pénzt használó tagállamaiban – tájékoztatott az Eurostat.

A világ tőkepiacainak az idén több szempontból is erős ellenszéllel kell számolniuk, ám a részvénybefektetések 2022-ben is tartogathatnak kedvező lehetőségeket, az Eurizon Asset Management Hungary szakértői szerint.

Az idei első félévben a belső fogyasztás húzza felfelé a gazdasági növekedést, ezt követően az ellátási láncok helyreállásával a külső kereslet is kedvezően befolyásolhatja az adatokat, így a növekedés idén 4,5 százalékon, jövőre 3,8 százalékon alakulhat – mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.

Az Európai Unió két tagállamában is 10 százalék fölé emelkedett az infláció 2021 decemberében, a magyar adat „csak” az ötödik legmagasabb.

Folytatódhat gazdaság helyreállítása, idén a bővülési ütem Európában meghaladhatja a 4 százalékot, Magyarországon akár 4,5 százalékot is – mondták a Raiffeisen szerdai online sajtótájékoztatóján a bank elemzői.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült összeállítás bemutatja, mit jelent a gyermekek számára az infláció.

Elemzők szerint 2022 a folytatódó drágulások éve lesz Szlovákiában. Az élelmiszerek már eddig is a legnagyobb mértékben drágultak a régiónkban, január 1-től pedig az energiaárak is nőttek a családok számára.

A válság hatásai felértékelik a kockázatkezelést a befektetési piacon, a vagyonkezelést hosszabb távon érdemes lehet többféle eszközre alapozni – olvasható az OTP szerdán közölt elemzésében.

Idén várhatóan 6,7 százalékkal nő a magyar gazdaság, aminek köszönhetően megtörténik a kilábalás a járvány okozta válságból, majd 2022-ben 4,7 százalékra lassulhat a bővülés – tájékoztatta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzéséről az MTI-t.

2021. decemberében az üzleti szféra nagyon pesszimistán tekintett a magyar gazdaság jövőjére, de a fogyasztók bizakodóbbá váltak – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Az infláció novemberben elérte a csúcsát, amelyet követően decembertől várhatóan fokozatosan csökken – olvasható a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében.

2021. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál; utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A szerb kormány kedden a 2021. november 15-ei árszinten rögzítette a kristálycukor, a T-400-as liszt, a napraforgóolaj, a sertéscomb és a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött tej árát.

A pénzügyminiszter szerint az infláció és a folyó fizetési mérleg kedvezőtlen alakulásában a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Az egyre inkább elszabaduló árak a korábban tervezettnél drasztikusabb lépésekre kényszeríthetik a világ jegybankjait, miközben felül kell vizsgálni a nyári, utólag kissé optimistának bizonyult növekedési előrejelzéseket is – véli Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

2021. októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Emelkedik jövőre az autópálya-matricák díja, mivel egy tavalyi rendelet szerint minden évben az inflációhoz igazítják a tarifákat.

A Coface hitelbiztosító felminősítette a magyar gazdaságot, így az eddigi A4 helyett mostantól A3-as kategóriába tartozik, csakúgy, mint Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország.

Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának budapesti rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők.

Tovább gyorsult az infláció szeptemberben. Jelentős hiányt mutatott a külkereskedelem augusztusban. Így látja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

2021. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – jelentette a statisztikai hivatal.

Bár az idén 7,8 százalékkal nőtt a huszonévesek nettó fizetése, a dolgozó fiataloknak csak a 23 százaléka számít 3-5 százalékot meghaladó fizetésemelésre a következő egy évben a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív kutatás szerint.

A júliusi 4,6 százalék után augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál; a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára jelentősen emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2021. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A májusi 2,3 százalék után júniusban 2,2 százalékos volt az éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Ahogy áprilisban és májusban, úgy júniusban is 5 százalék feletti inflációt mért a statisztikai hivatal.

Ahogy áprilisban, májusban is Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban.

Ahogy áprilisban, a fogyasztói árak átlagosan májusban is 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál; a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára jelentősen emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét.

A márciusi 1,7 százalék után áprilisban 2,0 százalékos volt az éves szintű infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Az év közepétől magasabb fokozatba kapcsolhat a hazai és globális gazdasági kilábalás, ám a tartósan lazának ígérkező monetáris kondíciók nyomán az inflációs kockázatokkal változatlanul számolni kell a CIB Bank elemzői szerint.

2021. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – jelentette a statisztikai hivatal.

A februári 1,3 százalék után 2021 márciusában 1,7 százalékos volt az éves infláció az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI.

A Magyar Nemzeti Bank a korábbinál valamivel magasabb, 4-6 százalékos gazdasági bővülést, és ugyancsak magasabb, 3,8-3,9 százalékos inflációt vár 2021-re legfrissebb inflációs jelentésének kedden közölt fő számai szerint.

A GKI konjunktúraindexe a februári szerény csökkenés után márciusban ennél is kisebb mértékben emelkedett, de így is megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért, igaz még meglehetősen alacsony csúcspontját.

A januári 2,7 százalék után 2021. februárban átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban – jelentette a statisztikai hivatal.

2021. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Idén nem nőnek a nyugdíjak, a nyugdíjpont értéke 2022. január 1-jén emelkedik Romániában – jelentette be Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a bukaresti kormánykoalíció ülése után.

2020-ban az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7,2 százalékkal – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Romániában folytatódott az éves inflációs ráta csökkenése novemberben is, a pénzhígulás üteme 2,1 százalékra mérséklődött az októberi 2,2 százalékhoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.

Az októberi 3,0 százalék után 2020. novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult. Az alacsonyabb árdinamikában a szolgáltatások októberinél kisebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A GKI konjunktúraindexe októberben kissé javult, de továbbra sem érte el júliusi szintjét, az üzleti várakozások pozitív irányba mozdultak, a lakosságiak viszont már negyedik hónapja romlanak – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi, csaknem 38 pontos zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, majd három hónapja újból csökkenést mutat: az index értéke októberben a szeptemberi mínusz 31,1 pont után mínusz 34,2 pont lett.

Az augusztusi 3,9 százalék után szeptemberben 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben – jelentette a statisztikai hivatal.

A júliusi 0,9 százalék után augusztusban átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a fogyasztói árak az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Júliusban a légi szállítási szolgáltatások, a cigaretta és a gyümölcskonzervek ára emelkedett a legnagyobb mértékben júniushoz képest Romániában.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az euróövezetben 0,3 százalékos inflációt jegyeztek júniusban a májusi 0,1 százalékossal szemben, az Európai Unióban pedig 0,8 százalékot, az egy hónappal korábban regisztrált 0,6 százalékhoz képest.

2020. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az áprilisi 0,7 százalékról 0,6 százalékra csökkent az átlagos éves szintű infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

2020. májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A márciusi 1,2 százalékról áprilisra 0,7 százalékra csökkent az átlagos éves infláció az Európai Unióban.

2020. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A februári 1,6 százalék után márciusban átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

A februári 4,4 százalék után 2020. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az eurózónában a februári 1,2 százalékról 0,7 százalékra csökkenhetett az éves infláció üteme az Eurostat első becslése szerint, egyelőre az olajárcsökkenés hatása érezhető leginkább.

Ahogy a megelőző két hónapban, februárban is Magyarországon emelkedtek leggyorsabb ütemben a fogyasztói árak az EU tagállamai közül – derül ki az Eurostat jelentéséből.

A hétéves csúcsot jelentő januári 4,7 százalék után 2020 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében.

A monetáris tanács kamatdöntő ülést tart, emellett több statisztikai adat is megjelenik a következő héten.

Ahogy 2019 decemberében, 2020 januárjában is Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak az Európai Unióban.

Az „Európa-bajnok” decemberi ütemnél is gyorsabban emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak Magyarországon 2020 első hónapjában.

Az „élj a mának” mentalitás miatt Romániában továbbra sem prioritás a megtakarítás. A fizetésemelések nyomán felpörgő fogyasztás automatikus velejárója a drágulás, az infláció képes „benyelni” a plusz összegeket.

A használtautó-kereskedők a hazai használtautó-piac további 2-3 százalékos bővülésére, vagyis átlagosan mintegy 835 ezer gazdát cserélő személyautóra számítanak – derül ki a JóAutók.hu felméréséből.

A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulásra, az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel, idén 3-3,5 százalék lehet a GDP-növekedés.

A decemberinél kisebb mértékben, de januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindexének csökkenése, amely így több mint hároméves mélypontjára süllyedt – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A novemberi 1,3 százalék után decemberben 1,6 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A fogyasztói árak 2019. decemberben átlagosan 4,0 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, 2019-ben átlagosan 3,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest – tájékoztatott a KSH.

Jövőre már egyértelmű lassulás várható a gazdaságban, mely feltehetőleg 2022-ig folytatódni fog, jövőre így 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az októberi 2,9 százalék után 2019 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Novemberben az üzleti várakozások markánsan, a fogyasztók várakozásai pedig minimálisan javultak, így kéthavi csökkenés után jelentősen emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de nem érte el augusztusi szintjét – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A szeptember 1,2 százalék után októberben éves szinten 1,1 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Ugyan tovább csökkent Romániában októberben az éves infláció, októberben a fogyasztói árak 3,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A csökkenő irány amúgy megfelel az elemzői várakozásoknak.

A szeptemberi 2,8 százalék után 2019. októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A karácsony előtti időszakban több élelmiszer ára is megugorhat Szlovákiában. Ennek egyik oka a gyengébb termés, de az is, hogy a hétvégekért és az ünnepnapokért a munkáltatók nagyobb bérpótlékot kötelesek fizetni.

2019. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt 12 hónapban a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A júliusival azonos ütemben, éves szinten 1,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Európai Unióban 2019 augusztusában – tájékoztatott az Eurostat.

A júliusi 3,3 százalék után 2019. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára jelentős mértékben emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A burgonya és a citrusfélék drágultak leginkább az év első hét hónapjában Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Júliusban 4,12 százalék volt a tavalyi hetedik hónaphoz mérten az infláció.

2019. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál; az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Legfrissebb előrejelzésében ismét javította a GKI Gazdaságkutató az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, a korábban várt 4 százalékról 4,3 százalékosra.

A májusival megegyező, 1,6 százalékos volt júniusban az éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

2019. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a KSH.

Az év végéig új pénzügyi szabályokat hoznak Szerbiában, amelyek a nyugdíjkifizetés svájci modelljét is tartalmazzák.

Egyéves mélypontra csökkent az infláció májusban az euróövezetben, és folytatódott a fogyasztói árak csökkenése az EU egészében is.

A GKI Gazdaságkutató 3,5-ről 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát a kedvező negyedéves adat hatására.

A legpontosabb makrogazdasági elemzésekért járó elismeréssel díjazta a Consensus Economics londoni székhelyű gazdasági kutatócég Bálint Csabát, az OTP Bank Románia elemzőjét.

A márciusi 1,6 után áprilisban 1,9 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

Ugyan várhatóan veszít a 2018-ra jellemző lendületéből a magyar gazdaság, de a növekedés így is az előző öt év átlagához közel alakulhat.

2019. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára jelentős mértékben emelkedett.

Június 3-án kerül forgalomba Nemzeti Kötvény néven egy új lakossági állampapír. Iványi Ildikó befektetési szakember szerint fontos látni, hogy az új állampapírban nincs szó inflációról.

A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában még gyorsult, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban kétéves mélypontra kerültek

2019. februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára jelentős mértékben emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A magyar gazdasági növekedés 2019-ben 3,5 százalék körül alakulhat a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.

Magyarországon az erősödő inflációs nyomás miatt a tavasszal együtt a jegybanki fordulat is hamarosan beköszönthet - prognosztizálja a K&H Alapkezelő.

Nő az átlagbér, de nőnek az árak is Romániában.

A 2018. decemberi 1,6 százalék után 2019 januárjában átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

2019. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A novemberi 2,0 százalék után 2018 decemberében 1,7 százalékos volt az éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Decemberben 2,7 százalékkal, 2018 egészében átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben.

A burgonya, a földgáz, a postai szolgáltatások és a légi közlekedés drágult a legnagyobb mértékben tavaly Romániában. Az infláció megközelítette a 3,3 százalékot.

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közülük kiemelkedik a tavalyi inflációs statisztika és a szálláshelyek tavaly novemberi forgalmának adata.

Az euró bevezetésének tíz éve alatt átlagban 16,6 százalékkal nőtt az élelmiszer és az üdítőitalok ára Szlovákiában.

A jövedéki adó emelése miatt számos termékért többet kell fizetni Romániában 2019. január 1-től.

Januártól a növekvő költségek miatt emelkedik az alapvető élelmiszerek ára Szlovákiában. Többet kell fizetni a boltokban a kenyérért, a húsért és a tejért.

Az októberi 2,2 és az egy évvel korábbi 1,8 százalék után novemberben 2,0 százalékos volt az átlagos infláció az Európai Unióban.

A harmadik negyedévi 4,9 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,5-ről 4,6 százalékra – idei GDP-előrejelzését.

Az októberi 3,8 százalék után novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közülük kiemelkedik a novemberi inflációs adat.

A villamos energia végső ára a háztartások számára 2019. január 1-jétől átlagosan 5,66 százalékkal nő Szlovákiában.

A harmadik negyedévi 4,8 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,2-ről 4,5 százalékra – idei GDP-előrejelzését. 2019-re viszont fenntartja 3,2 százalékos várakozását.

Inflációból és gazdasági növekedésből egyaránt 3 százalék feletti éves átlagos értékre számítanak 2019-re a CIB Bank elemzői.

A szeptemberi 2,1 százalék után októberben átlagosan 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A jövő hét makronaptárának legfontosabb eseménye az októberi inflációs adat és az államháztartás október végi helyzetének ismertetése lesz.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén legalább 4,2 százalékos növekedésre számít, jövőre pedig 3,2 százalék körülire.