Az MNB is értékelte a júliusi inflációs adatokat

2022. 08. 09., 15:23

2022 júliusában az éves összevetésben számított infláció 13,7 százalék volt, a maginfláció 16,7 százalékon alakult. Az infláció 2,0 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek, az iparcikkek és az alkohol-, dohánytermékek árindexének emelkedése magyaráz – írja Rippel Géza, az MNB szakértője.

Az iparcikkek árai 2,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest – szemben a historikusan jellemző 0 százalék körüli július havi árváltozással –, így az iparcikkek éves inflációja 14,5 százalékra emelkedett. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A tartós iparcikkek áremelkedése döntően az új személygépkocsik árnövekedéséhez kapcsolódott. Az alkoholmentes italok árindexének növekedésében a népegészségügyi termékadó emelése is megjelent. Az iparcikkek esetében tapasztalt áremelkedés a nemzetközi folyamatokkal összhangban alakult.

A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal nőttek. Az elmúlt évekre jellemző júliusi átárazásnál magasabb áremelkedés történt, ami a szolgáltatások széles körében jellemző volt. Az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások (éttermi és étkezési szolgáltatások, büféáruk) inflációja tovább gyorsult, ugyanakkor a szolgáltatások széles körét jellemezte árnövekedés. A piaci szolgáltatások éves árindexe 10,0 százalék volt.

Az élelmiszerek inflációja 29,3 százalékra emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően nőtt. Júniushoz képest az élelmiszerek árai 4,4 százalékkal nőttek, míg az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte a termékcsoportot. Az árak emelkedéséhez hozzájárult, hogy a júliusi adatokban részben már megjelent a népegészségügyi termékadó árnövelő hatása is, ami a feldolgozott élelmiszerek áralakulását érintette. A feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek esetében az áremelkedés egyaránt széles körben jellemző volt.

Az alkohol, dohány termékkör ára júniushoz képest 3,7 százalékkal nőtt, melynek hátterében a júliusi jövedékiadó-emelés áll. Az alkoholok esetében a jövedéki adó emelése ellensúlyozta annak hatását, hogy a termékcsoport kikerült a népegészségügyi termékadó köteles termékek köréből.

A szabályozott termékek árai júniushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek, amit elsősorban postai szolgáltatások, illetve a sport- és múzeumi belépők áremelkedése magyaráz. A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók júliusban az előző hónaphoz képest emelkedtek.

MNB

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS