Korszakváltás a nukleáris iparban: előnybe kerülhet a „keleti modell”?
A nukleáris iparban súlyponteltolódás megy végbe, amelynek egyik következménye a keleti – orosz, illetve kínai – „modell” további erősödése lehet.
Az Egyesült Államok nem erőlteti a hagyományos atomerőművek és a köré épült nukleáris ipar fejlesztését, így hátrányba kerül a részben versengő, részben ismét egymásra találó orosz-kínai ellenpólushoz képest – idézi a Napi.hu összefoglalója a Defense One cikkét.
A súlyponteltolódás az egész iparágra nézve komoly következményekkel jár. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője nemrégiben egyenesen így fogalmazott: kétségei vannak az atomenergia jövőjét illetően. A szakember szerint a fejlett gazdaságokban egy korszakon át „megzavarták az új erőművek építését”. Ennek az lett a következménye, hogy ezek gazdaságok a szektorban már nem piacvezetők, ezt mutatja, hogy az elmúlt 5 évben építeni kezdett 31 reaktorból 27 orosz vagy kínai tervezésű.
Globálisan ma 409 aktív, áramtermelő reaktor dolgozik, 58 blokkot építenek, 29 blokk áll már hosszabb ideje, 207 reaktort már leállítottak, és 93 terv, illetve atomerőmű építési beruházás pedig a cél előtt a kútba esett – sorolja az adatokat a napi.hu cikke, amely szerint könnyen elképzelhető, hogy az 55 reaktort működtető, és jelenleg 23 atomerőművi egységet építő Kína már 2030 előtt a világ vezető atomenergia-termelőjévé válik.
Atomerőmű-építésre ma legfeljebb öt ország ajánlkozik (az oroszok, a kínaiak, a franciák, a dél-koreaiak és az amerikaiak), de az erőműépítés egyiküknek sem megy szólóban (pláne nem zökkenőmentesen).
A fő különbséget a nyugati és a keleti atomerőmű-építések között a Defense One cikkírója abban látja, hogy előbbi piaci alapon, utóbb teljes állami kontroll alatt dédelgeti az atomiparát. Azért kardinális különbség ez, mert az állami tulajdonban működő nukleáris társaságok gyakorlatilag minden különösebb akadály nélkül is köthetnek olyan szerződéseket, amelyek a másik modellben lévő cégek esetében túl kockázatosak vagy veszteségesek lennének. Vagy ahogyan a Roszatom Paks II. esetében (de Banglades, illetve Törökország atomerőmű építési projektjében is) tette: rendkívül kedvező ajánlatot adnak olyan ügyfélnek is, akinek nem állt, nem áll rendelkezésére az atomerőmű-építés költsége.
Ez az előny végeredményben geopolitikai előnyre váltható, mivel azokban az országokban, ahol orosz vagy kínai (vagy éppen amerikai) projekt megvalósul, az építő „jelentős politikai befolyásra tehet szert – különösen az olyan fejlődő országokban, amelyekben hiányoznak az erőforrások és a belföldi szakértelem ahhoz, hogy maguk kezeljék az üzem működését” – olvasható a Defense One cikkében.
Az Üzletem.hu összefoglalója.
Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.
Egy új atomerőművi blokk építése számokban:
