Szén-dioxid

Kifejlesztettek egy olyan technológiát, amely a kávézaccot és a műanyaghulladékot szén-dioxid megkötő aktív szénné alakítja. Az eljárás olcsó, hatékony és ipari méretekben is alkalmazható.

A zöld metanolra épülő gyártás új fejezetet nyit az ágazatban. A projekt célja az, hogy ipari méretben, fosszilis anyagok felhasználása nélkül állítsák elő a műanyagot.

Egy cég legújabb anyagainak segítségével szénelnyelővé válhatnak az épületek. A megoldás olyan téglákkal működik, amelyek előállításához természetes talaj és egy egyedi kötőanyag kombinációját alkalmazzák.

Amerikai tudósok jöttek rá, hogy cseppfolyós földgáz hidegenergiájának hasznosításával olcsóbbá tehetik a szén-dioxid kivonását a levegőből. A módszer hétköznapi anyagokat és meglévő ipari infrastruktúrát használ.

Befogták a hajók karbonkibocsátását, majd cseppfolyósítás után – világelső módon – áttöltötték egy másik tengeri járműre. Ez lehet a legolcsóbb módja az ENSZ karbonkibocsátásra vonatkozó előírásainak betartására.

Az emisszió kezelésének újabb lehetőségét fedezték fel. A tudósok rájöttek, hogy milyen eljárással készülhet tovább hasznosítható bioszén a felesleges élelmiszerekből.

Egy finn vállalat piacra dobta azt a megoldást, amivel jelentősen csökkenteni lehet új és meglévő hajók karbonkibocsátását. Ezzel a technológiával kár 70 százalékkal kevesebb szén-dioxidot eregetnek.

A most bemutatott folyamat évtizedes problémát küszöböl ki, és nagy álmot vált valóra. Csupán szén-dioxid és víz – illetve mesterséges fontszintézis – kell etanol üzemanyag készítéséhez.

Szintetikus üzemanyag gyártásában hozhat átütő sikert egy új eljárás, amit japán kutatók tettek le az asztalra. A módszer nem csak villámgyors, de olcsó előállítást is ígér.

Kína az elmúlt 15 évben jelentősen csökkentette a légszennyezést, de ezzel akaratlanul is hozzájárult a globális felmelegedés felgyorsulásához. Egy nemzetközi tanulmány bemutatta, hogyan.

Egy európai üzem akkora kapacitással kezdi meg az e-metanol gyártását, hogy azzal már a nem elektrifikálható ágazatokat is képes ellátni. A fenntartható üzemanyag a hajózás és a légiközlekedés mellett a vegyiparban is zöld áttörést hozhat.

Találtak egy döbbenetesen hatékonynak látszó módszert arra, hogy az építőipar az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóból a legfontosabb karbonelnyelő ágazattá váljon. A kulcs az építőanyagokban rejlik.

Kiszámolták: a Föld felszíne alatt több billió tonnányi hidrogéngáz rejtőzhet, ami összesen több mint ezer évig fedezhetné az emberiség energiaigényét, megszüntetve a függőségünket a magas karbonkibocsátású fosszilis energiahordozóktól.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben új fejezete lehet az a karbonkibocsátás-csökkentő üzem, ami kizárólag szélerőmű termelte energia felhasználásával vonja ki a légkörből a szén-dioxidot.

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezett egy új, különösen hatékony cianobaktérium-törzset, ami képes a szén-dioxid kivonására levegőből és vízből, ráadásul a karbonmentesítés után biológiailag hasznosítható anyagokat hoz létre.

Fenntartható módszert fejlesztettek ki a betont újrahasznosítására. A módszer nem elég, hogy új életet ad a törtbetonnak – ami eddig felesleges törmelékként halmozódott –, még a levegőben található szén-dioxidot is építőanyaggá alakítja.

Európai vállalattól vásárol újabb kvótát a Microsoft, ami összességében csaknem négymillió tonna karbonkivonásra készül az öreg kontinensen.

A Holcim építőanyag-gyártó vállalat annyira biztos a dolgában az új anyag kapcsán, hogy Belgiumban már le is tette új, GO4ZERO üzemének alapkövét. A gyárat karbonmentes cement előállítására tervezték - összhangban az európai dekarbonizációs célokkal.

Ekkora kaliberű szén-dioxid-eltávolító szerződést még nem írtak alá a világon: a Microsoft svéd partnere 3,33 millió tonnás karbonkivonást vállalt, és a műveletet bioenergia segítségével hajtja végre.

Az EU projektjében olyan detektort fejlesztenek, ami valós időben elemzi a városi levegőben lévő gázokat. Az eszköz áttörést jelenthet a légszennyezés okozta betegedések visszaszorításában: nyilvános térképen bárki követheti majd a gázkoncentrációkat.

Nehezen lehetne ennél fenntarthatóbb építészeti megoldást mutatni, hiszen a Japánban felhúzott lakóingatlan minimum karbonsemleges, de inkább karbonnegatív, hiszen a támfalainak látványos elemeit szén-dioxid-abszorbeáló betonból öntötték ki.

Az innovációnak óriási szerep juthat a globális felmelegedés katasztrofális hatásainak mérséklésében. Jobbkor nem is jöhetett volna, tekintve a szén-dioxid-kibocsátás elmúlt hat évtizedre jellemző növekedését, ami az óceánok savasságának 30 százalékos emelkedésével járt együtt.

A technológia meglepően egyszerű elven nyugszik. Felfedezték, hogy ha rezed adnak egy fotokatalizátorhoz, megnégyszereződik a hatékonysága, és metán helyett metanol képződését eredményezi. Ami már remekül hasznosítható fenntartható üzemanyagként.

Brit kutatók rávilágítottak arra, hogy egy új szén-dioxid-kiválasztási eljárással a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy fél százalékát lehetne megkötni – a keletkezése pillanatában. Ez akkora jelentőségű, mint egy év alatt telepíteni egy Németország méretű erdőt.

Számos termék, így az áram árában is megtalálható a szén-dioxid-kibocsátás hatása. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gyártás, termelés során kibocsátott üvegházhatású gázok ellenértékét az üzemeknek, erőműveknek meg kell vásárolniuk. A szén-dioxid-kvóták nemzetközi, valamint uniós piacán ennek a terméknek is éppen olyan árfolyama van, mint az olajnak, áramnak vagy éppen az aranynak. Nem véletlen tehát, hogy Magyarország egyik legnagyobb villamosenergia-nagykereskedőjeként az MVM Partner Zrt. is a CO2 emissziós kvótával már hosszú évek óta foglalkozik. (x)