Magánegészségügy

A magánegészségügyet választó magyarok sokkal többet várnak a szolgáltatóktól. Az Ipsos reprezentatív kutatása szerint a magyarok 28 százaléka elsősorban a szolgáltatás ár/érték aránya alapján dönti el, melyik magánegészségügyi vállalkozáshoz forduljon.

Magyarországon a SZÉP kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban.

A pandémia a kezdeti megtorpanást követően nemhogy gátló tényezője, hanem a magán-egészségügyi szektor katalizátora lett, a korábbi évek növekedési üteme tovább gyorsult. Az állami ellátástól elpártolva új társadalmi réteg jelent meg a magánszolgáltatók páciensi körében, ami a piaci szereplők szerint maradandónak bizonyul. Az infláció, valamint a szabályozási környezet korrekciója viszont megtörheti a meredek növekedési trendet.

Szektorsemleges finanszírozás bevezetését javasolja a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete az egészségügyben, vagyis azt, hogy a magánegészségügyben is elfogadható legyen részben vagy egészben a társadalombiztosítási (tb) kártya – mondta Lancz Róbert, az egyesület új elnöke.

A magyarok döntő többsége még mindig saját zsebből fizeti a magánegészségügyi ellátást, miközben ez közel 60 százalékuk számára jelentős anyagi teher – derül ki az NN Biztosító felméréséből.

Egyelőre csak nagyon kevesen élnek az egészségbiztosítások és egyéb konstrukciók lehetőségével. Az NN kutatásából kirajzolódik a magyarok magánellátási TOP-listája.