Magánegészségügy

Kis- és nagyvállalatok, állami és magánegészségügyi intézmények mellett startupok is jelentkezhetnek az idén először meghirdetett Digital Health Summit-díjra. Az elismeréssel a legjobb hazai digitális egészségügyi megoldásokra szeretnék felhívni a figyelmet.

A magánegészségügyi szolgáltatók addig nem tudnak komplex, a fekvőbeteg-ellátás minden szegmensére kiterjedő komplex szolgáltatásokat nyújtani, amíg az állami finanszírozás nem áll be mögéjük – mondta Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke, az Egészségügyi Tagozat elnöke a Portfolio Private Helath Forum 2023 konferenciáján kedden.

Idén is egész napos rendezvénnyel várja a Portfolio a magánegészségügy iránt érdeklődőket Budapesten: szeptember 19-én jön a 7. Private Health Forum, amelyen hangsúlyosan képviselteti magát a VOSZ Egészségügyi Tagozata.

Idén először választották meg az Év Betegbarát Szolgáltatóit. A díjat azok a magánegészségügyi szolgáltatók nyerték el, amelyek Magyarországon 2023-ban a legjobb betegközpontú ellátást nyújtják.

Magyarország legkomplexebb szolgáltatást nyújtó, integrált magánegészségügyi ellátórendszerét indítja el a TritonLife Csoport, a kizárólag magyar tulajdonosi hátterű magánegészségügyi szolgáltató Miskolcon.

A teljes magyar lakosság 29 százaléka járt magánorvosnál az elmúlt egy évben, ők tavaly átlagosan 137 ezer forintot költöttek erre – derült ki az UNION Biztosító megbízásából készült kutatásból.

A magánegészségügyi szolgáltatások piaca évről évre folyamatosan növekszik, a szektorban tovább fokozódott a verseny a képzett szakorvosokért. Az Alfa Egészségközpont a Prima Medica EgészségKözpontok tagjaként működik tovább.

A magánegészségügyi intézmények pácienseinek, orvosainak és ápolóinak beszámolói meglepő képet festenek a páciensek elvárásairól. Bár továbbra is elsősorban a költségek és az orvos személye alapján döntik el, melyik szolgáltatót választják, messze nem csak ezek alapján alakítják ki véleményüket.

A magánegészségügyet választó magyarok sokkal többet várnak a szolgáltatóktól. Az Ipsos reprezentatív kutatása szerint a magyarok 28 százaléka elsősorban a szolgáltatás ár/érték aránya alapján dönti el, melyik magánegészségügyi vállalkozáshoz forduljon.

Magyarországon a SZÉP kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban.

A pandémia a kezdeti megtorpanást követően nemhogy gátló tényezője, hanem a magán-egészségügyi szektor katalizátora lett, a korábbi évek növekedési üteme tovább gyorsult. Az állami ellátástól elpártolva új társadalmi réteg jelent meg a magánszolgáltatók páciensi körében, ami a piaci szereplők szerint maradandónak bizonyul. Az infláció, valamint a szabályozási környezet korrekciója viszont megtörheti a meredek növekedési trendet.

Szektorsemleges finanszírozás bevezetését javasolja a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete az egészségügyben, vagyis azt, hogy a magánegészségügyben is elfogadható legyen részben vagy egészben a társadalombiztosítási (tb) kártya – mondta Lancz Róbert, az egyesület új elnöke.

A magyarok döntő többsége még mindig saját zsebből fizeti a magánegészségügyi ellátást, miközben ez közel 60 százalékuk számára jelentős anyagi teher – derül ki az NN Biztosító felméréséből.

Egyelőre csak nagyon kevesen élnek az egészségbiztosítások és egyéb konstrukciók lehetőségével. Az NN kutatásából kirajzolódik a magyarok magánellátási TOP-listája.