Kúria

„Évek óta bizonytalanságot jelent a vállalkozások számára, hogy milyen adatok alapján és milyen mélységű elemzések árán kell megállapítani a szokásos piaci árat.”

A Pest Megyei Főügyészség indított pert a tisztességtelen feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt.

A Kúria nemrégiben nyilvánosságra hozott ítéletében pontot tett annak a vitának a végére, hogy a Facebook magát ingyenesnek hirdető gyakorlata jogsértő-e. A taláros testület korábban közzétett döntése ugyanis hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszék azon ítéletét, amely megsemmisítette a GVH 2019 decemberében hozott, jogsértést megállapító és 1,2 milliárd forintos bírságot kiszabó határozatát.

Tovább tisztult és szigorodott az a feltételrendszer, amely alapján az adóhatóság megtagadhatja a vállalkozások által befogadott számlákkal kapcsolatos adólevonási jogát. A jogkövető, jóhiszemű vállalkozások számára óriási jelentőséggel bíró fejlemény a Kúria egy közelmúltban közzétett döntésének köszönhető.

Ha egy vállalkozás nem piaci árakat alkalmaz, akkor a társasági adó megállapításakor a piaci ársáv mely elemére kell elvégeznie az adóalap kiigazítást? Ebben a kérdésben hozott döntést a Kúria egy régóta húzódó, de elvi szempontból rendkívül fontos perben.

A Kúria elvi döntése szerint a borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, valamint csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.

A Kúria legutóbbi döntése értelmében sztornózható a számla, és nem kell általános forgalmi adót (áfa) fizetni, ha az adóhatóság szerint a számla teljesítése nem történt meg.

Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.