Bizalmi vagyonkezelés

A Parlament július 4-én megszavazta azt a „salátatörvényt”, amely többek között, szeptembertől csorbítja a bizalmi vagyonkezelés legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét.

Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.

Simon Stella, az AegisLegal bizalmi vagyonkezelésre szakosodott ügyvédje összegyűjtötte és meg is válaszolta azt az öt kérdést, amit mindenképp fel kell tennünk, ha komolyan elgondolkodunk a bizalmi vagyonkezelésen.

Bár a magyarországi bizalmi vagyonkezelés az utóbbi években kitört a jogászszakmai körökből, és egyre ismertebbé vált az üzleti életben, még hosszú az út odáig, hogy olyan általánosan elterjedt intézménnyé váljon, mint a „trust” az angolszász világban.

Ha a vagyont feldarabolják, az a családi vállalkozások dinamikus működésének leállásához vezethet. A hazai jogszabályok bővülésével már két alternatív módszerrel is meg lehet védeni több generáció munkájának gyümölcsét.

Évek óta abszolút kurrens téma a családi vállalkozások generációváltása, cikkek, előadások, konferenciák foglalkoznak vele, hogyan is kell jól csinálni. De mik a lehetőségek, ha ezek a technikák valamilyen oknál fogva nem működnek és az ifjabb generáció nem tud, vagy nem akar részt venni a cég irányításában, hogyan tudunk gondoskodni a cégről és az utódról is? A kérdésre dr. Pajor Dávid ügyvéd válaszol.