Alapkamat

A várakozásokkal összhangban 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot március 24-i ülésén az MNB Monetáris Tanácsa.

A 2024 szeptembere óta 6,5 százalékon álló alapkamatot 6,25 százalékra csökkentette február 24-i ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa.

A várakozásokkal összhangban 6,5 százalékon tartotta a Monetáris Tanács az alapkamatot, amely immár 16 hónapja nem mozdult el erről a szintről.

A jegybank monetáris tanácsa a várakozásokkal összhangban december 16-i ülésén (is) 6,5 százalékon tartotta az irányadó kamatot.

A Monetáris Tanács november 18-i ülésén (is) 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot; a tanács megítélése szerint „a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt”.

A várakozásokkal összhangban 6,5 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot október 21-i ülésén az MNB Monetáris Tanácsa.

Az MNB Monetáris Tanácsa szeptember 23-i ülésén is 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, amely immár egy éve ezen a szinten áll. A jegybank üveggömbje szerint az idén mindössze 0,6 százalékkal nő a GDP.

„A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően” 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot augusztus 26-i ülésén a Monetáris Tanács.

A várakozásoknak megfelelően 6,50 százalékon tartotta az irányadó kamatot az MNB Monetáris Tanácsa a július 22-i ülésen.

A várakozásokkal összhangban 6,50 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot június 24-i ülésén az MNB Monetáris Tanácsa.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa május 27-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat; az irányadó ráta így továbbra is 6,50 százalék.

6,50 százalékon tartotta az irányadó rátát április 29-i ülésén az MNB Monetáris Tanácsa.

A várakozásokkal összhangban, 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot a jegybank, amelynek Monetáris Tanácsa az első kamatdöntő ülést tartotta Varga Mihály elnökletével.

A Monetáris Tanács február 25-i kamatmeghatározó ülésén az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó kamatokon, a jegybanki alapkamat továbbra is 6,5 százalék.

Az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott a kamatokon a Monetáris Tanács január 28-i ülésén, az alapkamat 6,50 százalék maradt.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa december 17-i ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. A kamatdöntést követően kiadott közleményben szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.

Huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, a jelenlegi környezetben továbbra is indokolt a fegyelmezett, szigorú, és türelmes monetáris politika – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen.

A Monetáris Tanács október 22-i ülésén az előzetes elemzői várakozásokkal összhangban 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Az elemzői várakozásokkal összhangban 6,75 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa az augusztus 27-i kamatdöntő ülésen.

Azért nem vesznek fel hitel a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt – mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Della podcast adásában.

A 75 bázispontos sorozatot „átmenetileg meggyorsítva” 10-ről 9 százalékra csökkentette az alapkamatot február 27-i ülésén a Monetáris Tanács.

Az MNB irányadó kamata ugyan már 3 százalékkal csökkent, de aki jó helyen keresi, továbbra is találhat 10 százalék feletti lekötött betéti kamatot a bankokban – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle szerdától 18,5 százalékról 100 bázisponttal, 17,5 százalékra csökken.

Nem változtatott a kamaton, mégis hét hónapos csúcsra küldte a jegybank a forintot. 390 körül jár az euró/forint a Magyar Nemzeti Bank döntését kommentáló hírek után.

Január elsejétől 37 százalékra emelkedik a személyi kölcsönöknél a maximum teljes hiteldíjmutató, a hitelkártyák esetén pedig 52 százalékot is elérheti ez a mutató.

Egy év alatt csaknem 7 százalékkal emelkedett a jegybanki alapkamat, és ez nem csupán a hiteleket drágította meg alaposan. Több fizetni valót ugyanis az alapkamat értékéhez képest határoznak meg. a Bank360.hu összegyűjtötte, miért kell most sokkal többet fizetnünk.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is keddi, kamatdöntő ülésén.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosók szélét is.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 1,80 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,85 százalék és 2,75 százalék közé.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 15 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, 1,65 százalékra. A testület a kamatfolyosó két szélét is 15 bázisponttal emelte.

A várakozásoknak megfelelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése, amely újabb 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelte az alapkamat mértékét – kommentálták elemzők a grémium keddi ülésén hozott határozatot.

A monetáris tanács a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében értékeli átfogóan a kamatemelési ciklus eredményeit és azonosítja az inflációs kilátásokat övező kockázatokat – közölte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben azután, hogy a Magyar Nemzet Bank Monetáris Tanácsa a vártnál nagyobb kamatemelésről döntött kedden.

Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza – mondta Matolcsy György, az MNB elnöke. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a jegybanki alapkamat mértékét 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte kedden.

Jelzést küldött Magyarország és az alapkamatcsökkentések új fejezetet nyitottak a régiós devizaversenyen. A forint magatartása most olyan, mint egy „rendes feltörekvő piaci devizáé – derül ki a K&H alapok kezelőjének összefoglalójából.

Júliusban újabb 15 bázispontos kamatcsökkentésről dönthet a monetáris tanács.

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében.

A monetáris tanács kamatdöntő ülést tart, emellett több statisztikai adat is megjelenik a következő héten.

Jelenleg nagyon alacsony a kamatkörnyezet, de az elemzők többsége a közeljövőben a jegybanki alapkamat emelkedését prognosztizálja. Hosszú távon ezért nagyobb valószínűséggel kell növekvő hozamokkal számolni.

A sikeres felzárkózáshoz hosszú távon még legalább 2 százalékpontos növekedési többletre van szükség - mondta Matolcsy György jegybankelnök.

Magyarországon az erősödő inflációs nyomás miatt a tavasszal együtt a jegybanki fordulat is hamarosan beköszönthet - prognosztizálja a K&H Alapkezelő.

A jövő hét makronaptárának legfontosabb eseménye a jegybank novemberi kamatmeghatározó ülése lesz, emellett kiskereskedelmi, kereseti statisztikák jelennek meg.