Adóelkerülés

A tevékenységet ténylegesen nem végző, „üres” társaságok eleshetnek az egyes adóegyezmények által biztosított előnyöktől.

Az unió fókuszában ezúttal a valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaságok, az ún. „postafiók-cégek” állnak.

Az Európai Parlament múlt heti döntése nyomán a multinacionális vállalatoknak a jövőben nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mennyit adóznak az egyes tagországokban. Ez megnehezíti az adókikerülést.

Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Unió Tanácsa nemrégiben beterjesztette javaslatát egy olyan új uniós jogszabálytervezettel kapcsolatban, amely az egyes országokban megfizetett társasági adóval kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát írná elő bizonyos vállalkozásoknak és vállalatcsoportoknak.

2020. január 1-től Magyarországon is bevezetésre kerültek a 2017/952 Tanácsi Irányelv, azaz az ATAD 2 által lefektetett jogharmonizációs intézkedések, melyek célja annak megakadályozása, hogy a vállalatok adókikerülési célból kihasználják a különböző országok adójogszabályai között fennálló eltérésekből adódó tervezési lehetőségeket, azaz az ún. hibrid struktúrákat,

Az OECD célként tűzte maga elé, hogy új, sokszor BEPS 2.0-nak nevezett programjának keretein belül további lépéseket tegyen a globális adórendszer méltányos és igazságos átalakításáért két új, pillérként emlegetett adózási koncepció kidolgozásával.

Az Egyesült Arab Emírségek és a Marshall-szigetek is lekerült az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított, és így már csak kilenc ország nevét tartalmazó feketelistájáról, Svájcot pedig – több országgal együtt – törölték az úgynevezett szürkelistáról.

2018-ra az Európai Unióban is példaértékű módon egyszámjegyűre zsugorodott az adóelkerülés mértéke Magyarországon – tájékoztatott Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A NAV tapasztalatai alapján a személy- és vagyonvédelmi szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett adókijátszás, adóelkerülés. Ennek leggyakoribb formája, hogy az áfaszabályok kijátszásán túl a vagyonőrök foglalkoztatása után nem fizetik meg a közterheket.

A NAV tapasztalatai alapján a személy- és vagyonvédelmi szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett adókijátszás, adóelkerülés.

A NAV tapasztalatai alapján a személy- és vagyonvédelmi szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett adókijátszás, adóelkerülés. Ennek leggyakoribb formája, hogy az áfaszabályok kijátszásán túl a vagyonőrök foglalkoztatása után nem fizetik meg a közterheket.