OECD

A 2022-ben végződő 5 éves periódusban a magyar férfiak átlagosan 63,2 éves korukban, a nők pedig még előbb, átlagosan 60,8 évesen fejezték be a munkát.

Dr. Kovács Patrik vitaindítójával kezdődött Párizsban az OECD Gazdasági Tanácsadó Testületének (BIAC) éves rendezvénye.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése szerint a mesterséges intelligencia „forradalma” nem feltétlenül a kétkezi, sokkal inkább a szakképzett munkahelyekre lesz a legsúlyosabb hatással. Arra is rávilágítottak, hogy mely szakmák forognak veszélyben.

Az OECD előrejelzése szerint 2080-ra a dolgozók-eltartottak aránya jelentősen változni fog, 100 aktív korú emberre 61 hatvanöt évesnél idősebb, azaz nyugdíjaskorú fog jutni a tagállamokban. A problémát egyéni szinten tudatos és előrelátó öngondoskodással lehet kezelni.

Párizsban tanácskoztak az OECD-országok KKV és Vállalkozási Miniszterei, hogy megtárgyalják, miként segíthetik a vállalkozásokat válságállóbbá tenni.

Továbbra is jelentős a nemek közötti egyenlőtlenség a munkahelyeken: ha a nők átlagbérét az OECD-országokban a férfi munkavállalókéval azonos szintre emelnénk, az évente több mint 2 ezer milliárd dollárral növelné a nők keresetét.

„A globális GDP 65 százalékát termelő OECD-tagállamok legfontosabb üzleti szervezeteinek együttműködésében komoly szerepe van a VOSZ-nak is.”

Bár a kifejezés még kevésbé ismert a hazai üzleti életben, az OECD már több évtizede foglalkozik a – főként multinacionális – nagyvállalatok üzleti magatartásának szabályozásával. Irányelvek sokasága jelent már meg, és nemrégiben elkezdődött egy új tervezet vitája is, amelyet az Európai Bizottság fogalmazott meg 2022 februárjában.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.

Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni kkv-stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a VOSZ és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián.

Small Business, Big Deal címmel szervezett nemzetközi hibrid konferenciát a Makronóm Intézet az OECD gazdasági tanácsadó testülete, valamint a VOSZ részvételével.

Újabb izgalmas fejlemények láttak napvilágot a nemzetközi adózás terén. Az OECD nyilvánosságra hozta modellszabályait a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelv-tervezetét a minimumadó EU-n belüli implementációjáról.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országaiban 68 százalékos volt a foglalkoztatás a tavalyi harmadik negyedévben, ami 0,6 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest - olvasható a párizsi székhelyű szervezet honlapján.

December 20-án publikálta a végleges modell szabályait a globális társasági minimumadó kapcsán az OECD. A modell szabályok több, mint 135 ország konszenzusa alapján születtek meg.

„Magyarország többek között a távol-keleti cégek magyarországi tevékenysége révén Európa második legjelentősebb akkumulátorgyártó országává válik. Az élénk ipari tevékenység ösztönzi a kutatás-fejlesztést is” – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az OECD fenntartható fejlődésről szóló online kerekasztalán.

Az Európai Unió Tanácsa ismét módosította az adózási kérdésekben nem együttműködő országok listáját, az úgynevezett „feketelistát”. A listára azok az államok kerülnek fel, amelyek nem felelnek meg az EU adósztenderdjei alapján az adóelkerülés elleni minimum elvárásoknak.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 4,6 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése szeptemberben az augusztusi 4,3 százalékról.

Magyarország erős növekedési jeleket mutat az idei évben – állapította meg az OECD magyar gazdasági helyzetről szóló országjelentése, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra.

Az Európai Uniót is béklyóba kötheti a globális minimumadó, a bevezetését követően behozhatatlan versenyelőnyre tehet szert a világ többi vezető gazdasági nagyhatalma az EU-val szemben – tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.

A digitális platformok elterjedése teljesen új korszakot nyitott a gazdaság számos területén, átformálva a fogyasztási szokásokat. Az új típusú működési modellek az adózás kapcsán is kihívások elé állítják az egyes országok hatóságait.

A fiatalok számára változatlanul a munkaerőpiaci elhelyezkedés az egyik legnagyobb kihívás – mondta az Üzletemnek Kovács Patrik, a FIVOSZ elnöke, a VOSZ társelnöke.

A pandémia a vállalkozásokhoz hasonlóan az őket ellenőrző adóhatóságok működését is komolyan érintette. De vajon ők hogyan reagáltak a kihívásokra és a kényszerből alkalmazott megoldások közül melyek maradnak meg a járvány után is? Az OECD Adóigazgatás Fóruma több, mint 30 ország, köztük Magyarország adóhatóságának részvételével készített egy felmérést e kérdésekről.

Bár még kérdéses, hogy a NAV ezeket az információkat mire fogja felhasználni, de több, előszeretettel használt adóminimalizálási módszer is veszélybe kerülhet.

Nem teljesült az OECD 2020 végére kitűzött célja, hiszen a nemzetközi konszenzus a két pillérként emlegetett – globális adórendszer átalakítását célzó – koncepció kapcsán még várat magára. Az új amerikai elnök beiktatásával ismét lendületet vehet a folyamat.

A transzferár szakma régóta várta az OECD által december 18-án kiadott iránymutatást a COVID-19 világjárvány vállalatcsoporton belüli tranzakciók árazását érintő kérdéseivel kapcsolatosan. A világjárvány a transzferárazásban is új kihívásokat hozott, korábban nem látott problémák megoldása vált szükségessé.

Az OECD nemrég közzétette hatástanulmányát, amelyben a nyereségadó mértékének a multinacionális cégek beruházási hajlandóságára gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány nemcsak érdekes makrogazdasági összefüggéseket mutat be, de az abban foglalt következtetések fontos pillérei lehetnek majd az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni küzdelmének is.

Október 14-én tárgyalják a G20-as országok pénzügyminiszterei az OECD napokban nyilvánosságra hozott javaslatcsomagját, amely a digitális gazdaság megadóztatását, valamint egységes minimális társasági adó bevezetését célozza.

Az OECD éves oktatási jelentése szerint Magyarországon nemzetközi összevetésben is kimagasló szerepet tölt be a munkahelyen végzett gyakorlati képzés, jók a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei, és folyamatosan emelkednek az oktatói bérek.

Az OECD célként tűzte maga elé, hogy új, sokszor BEPS 2.0-nak nevezett programjának keretein belül további lépéseket tegyen a globális adórendszer méltányos és igazságos átalakításáért két új, pillérként emlegetett adózási koncepció kidolgozásával.

Az OECD Transzferár Irányelvek év elején megjelent X. fejezete a pénzügyi tranzakciók transzferárazásával kapcsolatban tartalmaz iránymutatásokat, azonban értelmezése számos kérdést vethet fel a cégek számára. A Deloitte transzferár szakértőinek segítségével összefoglaltuk az új fejezettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó, lehetséges intézkedéseket összefoglaló tervezetét az OECD. Ez lehet a nyereségátcsoportosítás és adóalap erózió elleni küzdelem meghatározó eleme az elkövetkező években.

Nemzetközi szinten is elismerik, hogy Magyarországon nagyon komoly eredményeket értünk el a kkv-k finanszírozásával, elsősorban a KAVOSZ Széchenyi Kártya Programjával – mondta az Üzletemnek Kovács Patrik. A FIVOSZ alapító elnöke, a VOSZ társelnöke szerint az OECD-ben is egyre fontosabb kérdés a generációváltás problémája.

A szlovákiai munkaerőpiacról nagyjából 13 ezer számítógépes szakember hiányzik. Az elkövetkező időszakban a szám elérheti a 20 ezret is.

Hiába kerestek többet a magyarok 2018-ban mint előtte, még így is csak Mexikót előzi meg Magyarország az OECD legfrissebb adatai alapján.

A gazdasági digitalizáció mellett a globalizációs és demográfiai folyamatok rohamléptekben alakítják élet- és munkahelyi körülményeinket, ami megköveteli a képzési és foglalkoztatási feltételek új kihívásoknak megfelelő átalakítását is – állapítja meg az OECD csütörtökön publikált „Employment Outlook 2019” tanulmánya.

Az alacsony iskolázottságú 30 éves férfiak az EU-ban átlagosan mintegy 8 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint az egyetemi végzettséggel rendelkezők – derül ki többek között az Európai Bizottság és az OECD friss elemzéséből.