Kinek és mennyire fontos, hogy mekkora az adóteher?

2020. 10. 29., 15:15

Az OECD nemrég közzétette hatástanulmányát, amelyben a nyereségadó mértékének a multinacionális cégek beruházási hajlandóságára gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány nemcsak érdekes makrogazdasági összefüggéseket mutat be, de az abban foglalt következtetések fontos pillérei lehetnek majd az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni küzdelmének is.

Az OECD friss tanulmánya szerint a nyereségadó emelkedésével (azaz a magasabb adóteherrel) a multinacionális cégek beruházásainak hajlandósága lecsökken. Ezt az elméleti összefüggést most saját empirikus kutatási eredményeivel is alátámasztja. Egy-egy jelentősebb mértékű nyereségadó-teher növekedés akár a cégcsoport területi elhelyezkedésére is kihatással lehet és a tevékenység egy részének másik országba való áthelyezését vagy az egész jelenlét lokális megszüntetését eredményezheti.

Ezért sem véletlen, hogy a világ számos országa a gazdaságélénkítés elősegítése érdekében a nyereségadó mértékének csökkentéséhez folyamodott gazdaságpolitikája kialakítása során.

„Ezen gazdaságpolitikai gyakorlat remekül megfigyelhető Magyarország esetében is, amely az Európai Unió legalacsonyabb társasági adókulccsal rendelkező tagállama” – tette hozzá Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy komoly aggodalmat váltott ki bizonyos szereplők részéről az OECD nemzetközi adóelkerülés elleni legutóbbi (a digitális üzleti modellek adóztatása és a globális minimumadó kapcsán kidolgozott) javaslatának esetleges gazdasági hatása. A most közzétett hatástanulmány következtetései azonban némileg árnyalják a nyereségadó-kulcs és a beruházási hajlandóság összefüggéséről kialakult képet.

Ezek szerint ugyanis az egyes multinacionális cégcsoportok különböző mértékben reagálnak a nyereségadó-teher változására. A hatástanulmány szerint többek között a cégcsoportok mérete, profilja és jövedelmezősége is befolyásolja érzékenységüket.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a profitábilis, de mérsékelt jövedelmezőséggel rendelkező vállalatok a legérzékenyebbek az adóterhelés változására, az ő beruházási döntéseiket befolyásolják leginkább az adózási megfontolások. Ezzel szemben kevésbé érzékenyek az adóteher változására a veszteséges vállalatok, illetve a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok.

Az OECD szerint a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok döntéseit egyrészt bővebb erőforrásaik, másrészt földrajzilag kiterjedt lehetőségeik miatt sem érinti drasztikusan a nyereségadó mértékének változása. Mindemellett, a legnagyobb jövedelmezőségű cégcsoportok sokszor domináns pozícióban kívánnak lenni saját piacaikon, ahol az esetlegesen elhalasztott, vagy csökkentett mértékű beruházások sokszor veszélyeztetnék ezt a státuszt.

„A legmagasabb profitabilitású cégcsoportok, ahova jellemzően a digitális üzleti modelleket alkalmazó multinacionális vállalatok is tartoznak mérsékeltebb érzékenysége azért kiemelt jelentőségű, mert az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni, jelenleg is tárgyalás alatt álló megoldásai a nemzetközi vállalatok ezen csoportját érintenék a leginkább”– mondta Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Mindezek alapján várható, hogy az OECD a tárgyalások során támaszkodni fog a hatástanulmányban foglaltakra a jelenleg is fennálló érdekellentétek tisztázása és a végleges megközelítések kidolgozása érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS