Felelős üzleti magatartás: az EU is szabályozná az elfogadható működést

Felelős üzleti magatartás: az EU is szabályozná az elfogadható működést
2022. 10. 13., 09:17

Bár a kifejezés még kevésbé ismert a hazai üzleti életben, az OECD már több évtizede foglalkozik a – főként multinacionális – nagyvállalatok üzleti magatartásának szabályozásával. Irányelvek sokasága jelent már meg, és nemrégiben elkezdődött egy új tervezet vitája is, amelyet az Európai Bizottság fogalmazott meg 2022 februárjában.

Október 6-án a Pénzügyminisztériumban rendezték meg a felelős üzleti magatartással foglalkozó OECD-konferenciát, amelyen többek között felszólalt Tóth Tibor, a szaktárca államtitkára, az OECD Nemzeti Tanácsának elnöke, valamint az OECD részéről Emily Norton és Benjamin Michel szakértők.

Az esemény egyik panelbeszélgetésén vitatták meg a résztvevők azOECD jelenleg is érvényes valamint az Európai Unió tervezett RBC (Responsible Business Conduct) irányelveit.

Multinacionális káros hatások

Az OECD által kidolgozott, majd az Európai Unió által továbbfejleszteni kívánt irányelvekben megfogalmazott eljárások eddig nem voltak kötelezőek, és a felelős üzleti magatartást többek között a foglalkoztatás minőségében és a munkaügyi kapcsolatokban, az emberi jogok területén, a környezetvédelem és úgy, általában a multinacionális nagyvállalatok működésével kapcsolatos információk átláthatóságában határozzák meg. Ami egyfajta alapvetés: az OECD és most már az EU is abból indulnak ki, hogy a multinacionális üzleti működés során gyakran előfordulnak olyan káros hatások, mint például a környezet fenntarthatósági szempontjainak figyelmen kívül hagyása, a munkavállalói jogok megsértése, a női esélyegyenlőség hiánya.

A több mint 10 évvel ezelőtti ajánlásokat írják most újra az Európai Unió szakemberei, és célzottan elsősorban azokkal a szempontokkal foglalkoznak, amelyek az üzleti működés közben nehezen mérhetőek.

„Az adatgyűjtés és az ezzel kapcsolatos útmutatás persze fontos, de nagyon nehéz pontosan definiálni több problémát is, mint például az emberi jogok területén” – mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöki tanácsadója, aki a témával foglalkozó panelbeszélgetés moderátora volt. Lőrincze Péter (képünkön) ezzel együtt elismeri, a felelős üzleti magatartásról diskurzust kell folytatni, és ebben egyetértettek a konferencián a munkaadói és munkavállalói, valamint kormányzati oldal képviselői is. – A beszélgetésen is egyetértettünk a résztvevőkkel, népszerűsítsük a felelős üzleti magatartást, ezzel kárt biztosan nem okozunk – tette hozzá.

Mik azok az RBC-irányelvek?
Az Irányelvek elismerik és ösztönzik az üzleti szféra lehetséges pozitív hozzájárulását a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéséhez, tisztában vannak azonban azzal is, hogy az üzleti tevékenységek a vállalatirányítással, munkavállalókkal, emberi jogokkal, környezettel, vesztegetéssel és fogyasztókkal összefüggő káros hatásokkal is járhatnak. A kellő gondosság az a folyamat, amelynek végrehajtásával a vállalatok azonosíthatják, megelőzhetik és mérsékelhetik a saját működésükben, ellátási láncaikban és más üzleti kapcsolataikban felmerülő tényleges vagy lehetséges káros hatásokat, valamint be tudnak számolni arról, hogy az Irányelvekben megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően mit tesznek ezek kezelése érdekében. Példák az irányelvektől való eltérésre: gyerekmunka, nemi megkülönböztetés, munkahelyi szexuális zaklatás, munkavállalók hátrányos megkülönböztetése, ökoszisztéma pusztítása, munkahelyi korrupció.

Napirenden lesz a téma

Az OECD irányelveit követően az Európai Bizottság idén februárban saját tervezetet készített, amely már – az OECD-önkéntességgel szemben – azt rögzíti, hogy az Európai Unió területén érdekelt vagy működő multinacionális nagyvállalatok számára kötelező az irányelvek alkalmazása. Lőrincze Péter szerint azonban az kifejezetten aggasztó, hogy az EB a multiknak beszállító kkv-kra is előírná az irányelvek alkalmazását. Az már most látható, hogy az EU 2024-ig napirenden akarja tartani a témát, azonban akkor, amikor az energiaválság miatt esélyes, hogy akár teljes iparágak fognak kontinensünkön eltűnni, ez rendkívül aggályos a munkaadói de a munkavállalói oldal számára is – emelte ki a VOSZ tanácsadója, aki úgy látja, a kkv-knak országtól függetlenül ki kell maradniuk ebből.

Ezt megerősítette Inotay Petra, a VOSZ Ifjúsági- és induló vállalkozások szekció elnöke és a FIVOSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke is, aki szintén jelen volt a panelbeszélgetésen. A szabályozók és a törvényhozók felelős üzleti magatartásra igyekeznek sarkallni a vállalkozókat, de a felelős szabályozói magatartás is legalább ilyen fontos. Nem lehet a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az egyébként is küszködő kkv-kat ugyanolyan adminisztrációs teherrel súlytani, mint a multinacionális cégeket. Ez pontosan olyan helyzetbe hozza a mindennapi vállalkozót, mint amilyen helyzeteket a szabályozás igyekszik elkerülni a munkavállalók esetében. Ha pedig az extra adminisztráció miatt megszűnnek a kkv-k és ezáltal munkahelyek, akkor pedig még kárt is okozhat a szabályozás – hangsúlyozta.

Kezelik a panaszokat

Az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontjához lehet fordulni az érvényes RBC-szerinti vitás esetekben. Nyilvánvalóan a kezdeményező fél inkább ajánlást vagy közvetítést kaphat. Az eddigi működés óta mindösszesen három panasz érkezett az irodához, amelyeket kissé felemás módon, de lezártak.

Az RBC irányelveiről a Kapcsolattartó oldalán lehet további információkat találni.

A visszaélések anonim bejelentésének bevezetésére sincs már sok idő
Az Európai Unió 2019/1937 sz. irányelvének keretében idén december 17-ig adott erre időt a több mint 249 főt alkalmazó szervezeteknek. A legalább 50, de legfeljebb 249 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő vállalatok tekintetében 2023. december 17. a határidő.
Az Európai Unió célja a visszaélés bejelentő rendszer (nemzetközi terminológiával ún. whistleblowing) bevezetésével, hogy egy szervezeten belül a munkavállalók olyan eseteket jelenthessenek be, amelyek jogellenesek, de legalábbis az adott munkahely magatartási szabályait, etikai kódexét sértik – írta nem egészen egy éve a startuponline.hu.

Zámbori Bíró Tamás

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS