Megtakarítás

Pénzügyi nehézségekkel terhes gazdasági környezetben ért minket az idei év. A Generali Biztosító januári kutatása a magyarok 2023-ra vonatkozó várakozásait és pénzügyi terveit mérte fel.

A magyarok arra számítanak, hogy a következő egy évben tovább romlik az életszínvonaluk, az élelmiszer drágulása jelenti a legnagyobb problémát – derül ki az Aegon reprezentatív kutatásából.

Nőtt a megtakarítással rendelkezők száma, sőt, azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek – közölte a BÁV.

A hazai háztartások alig tizedénél lehet valós megtakarítási képességről beszélni, ezért felül kellene vizsgálni a megtakarításokkal kapcsolatos statisztikákat.

A kisebb pénzintézetek már 10 százalékos körüli betéti ajánlatokat adnak, de a nagybankok a 20 százalék feletti inflációhoz képest még mindig mikroszkopikus kamatokkal riasztják el a lekötéstől az ügyfeleket.

A magyarok fele kevesebb pénzt tud félretenni most, mint korábban, bár közel 80 százalékuk gondolja úgy, hogy többet kellene spórolni. A pénzügyi sérülékenység magas: a népesség kétharmadát egy váratlan kiadás már nehéz helyzetbe hozza.

A jelenlegi piaci környezet egyértelműen azt mutatja, hogy a készpénzes megtakarítás tévút: az infláció emelkedése miatt, csak Magyarországon közel 1000 milliárd forint tűnhet el.

A kormány 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő az állami szerveknél és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál.

A szlovákiai háztartások több mint fele arra számít, hogy az életszínvonaluk az elkövetkező egy évben olyan mértékben fog romlani, amihez foghatót az elmúlt 20 évben nem tapasztaltak.

Magyarországon is meredeken emelkedik az infláció. A piacokon már megkezdődött a recesszió beárazása.

A gyorsuló infláció alapvetően átírja a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és a megtakarítási magatartásra is hatással van mindenkinél, így a fiataloknál is.

A magyarok 78 százaléka tudott valamekkora összeget megtakarítani 2021-ben szemben a megelőző évi 67 százalékkal. Nőtt azok aránya is (10-ről 17 százalékra), akik számottevő, vagy kifejezetten jelentős összeget tudtak megspórolni.

Tavaly 5683 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, az egy főre jutó jövedelem pedig 2243 lej volt. Ez 8,9, illetve 10,5 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet.

Ahogy a magyarok közelebb kerülnek a nyugdíjas korhoz, úgy lesz egyre kevesebb illúziójuk róla, derült ki az OTP Nyugdíjpénztár reprezentatív kutatásából.

Javult a magyarok jövedelmi helyzete az idei első negyedévben a járvány legsúlyosabb időszakához képest, a kedvezőbb összkép ellenére azért sokan vannak, akik még hátrányban vannak, derül ki a K&H biztos jövő index – negyedéves rendszerességgel készülő – reprezentatív felméréséből.

Fordulat következett be a befektetések piacán, ami valójában már az infláció felgyorsulása előtt elindult, a megtakarítók ugyanis megérezték az áremelkedések előszelét. A tartósan magas infláció feladja a leckét azoknak, akiknek van lehetősége megtakarítani.

A forint mellett a devizabefektetésekkel is érdemes foglalkozni, az egyre népszerűbb felelős befektetések pedig megcáfolnak egy tévhitet, derült ki K&H befektetői klubján.

A járvány előtti szinten áll a magyar munkavállalók optimizmusa – közölte kedden a BNP Paribas Cardif biztosító cég a Mediánnal közös munkaerőpiaci kutatása alapján.

A magyarok többsége szerint úgy is lehet közös kasszán egy pár, ha a bankszámlájuk nem közös – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából, amely a családi pénzügyeket vizsgálta.

A 25 év alattiak csaknem fele hosszútávú céljaira fogja félretenni az szja-mentességből szerzett többletet – tájékoztatta az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb felméréséről pénteken az MTI-t.

Havonta 8–10.000 forint félretétele a legtöbb háztartásban megoldható, mégis sokszor nehezünkre esik ezt kigazdálkodni. Pedig ekkora összegből 10–15 év alatt jelentős megtakarítást építhetünk fel, ha megfelelő pénzügyi terméket hívunk segítségül. Cikkünkben egy ilyen lehetőséget mutatunk be, és kitérünk arra is, hogyan tegyük egyszerűvé a takarékoskodást.

Idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban.

Változás történt a magyarok megtakarítási céljait felsoroló toplistán – derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből.

A megtakarítások piacán új trendek jelentek meg: egyre nagyobb szerepet kapnak a fenntartható, zöld pénzügyi megoldások.

A romániai lakosságnak az elmúlt években folyamatosan nőtt a megtakarítási hajlandósága, több mint kétharmaduk azonban csak esetlegesen tesz félre pénzt – derül ki az Erste Group közép-kelet-európai országokban végzett felméréséből.

Fontos feladat a társadalom, és kiemelten a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősítése, amely hosszabb távon a források hatékonyabb felhasználásával a családok és az ország egészének gyarapodását segíti – jelentette ki a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának budapesti rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők.

A magyarok 11 százalékát érintette nagyon súlyosan a pandémia pénzügyi szempontból, különösen az alacsony jövedelműeknél okozott problémát – derül ki a K&H biztos jövő indexéhez az idei második negyedévben a 30-59 éves korosztály körében készített reprezentatív felmérésből.

Tapasztaltabban tervezték meg az idei nyarat a hazai egyetemisták és főiskolások, sokak elképzelését azonban így is felülírta a koronavírus-járvány újabb hulláma.

Idén, a második negyedévben a 19-29 évesek 58 százalékának volt megtakarítása, és csak 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem takarít meg.

A magyarok majd’ harmada kockázati vagy megtakarítási célú életbiztosítással csökkentené az utóbbi bő egy évben megtapasztalt egzisztenciális és egyéb kockázatokat.

A pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A „békeidőkhöz” képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó.

Csaknem 6 ezer milliárd forint készpénzt tart otthon a magyar lakosság, a háztartások pénzügyi vagyona pedig tavaly mintegy 5500 milliárd forinttal gyarapodott – derül ki a Blochamps Capital Kft. elemzéséből.

A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felméréséből. Az európai átlag 66,5 százalék.

Bár a fiatalok 43 százaléka elégedett az egészségével, ennek ellenére jelentős, 17 százalékos a pesszimisták aránya ezen a téren. Emellett növekedett azoknak az aránya, akik a jövőben több figyelmet fordítanának az egészségükre – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

A 19-29 éves korosztály 23 százaléka tudatosan spórol, már a hónap elején félretesz, ugyanakkor a 28 százaléka egyáltalán nem takarékoskodik – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Mást gondolnak a munkáról, másképp tervezik a jövőt, és a nyugdíjas évekre is máshogyan készülnek a 20-29 évesek, mint a megelőző generációk. A fiatal felnőttek számára már a munkahelyválasztásban is egyre fontosabb szempont a nyugdíj-felkészülésben nyújtott segítség.

Az utazásra pénzt félretevők aránya 39 százalékról 41-re nőtt Magyarországon, egyre többen remélik a korlátozások viszonylag gyors feloldását a nyári turistaszezon előtt.

Nagyjából 1,4 millió romániai lakosnak van 100 000 dollárt meghaladó vagyona – derül ki a Credite Suisse elemzéséből.

A 2016–2020-as időszakban 60 százalékkal nőttek a különleges nyugdíjakra fordított kiadások Romániában olyan körülmények között, hogy a legkisebb fizetések adója az egyik legmagasabb az Európai Unióban.

A magyarok 50 százalékát anyagi szempontból is rosszul érintette a járvány, csökkent ugyanis a jövedelmük, 46 százalékuk nem érzékelt változást, 4 százalék pedig valamivel több pénzből tud gazdálkodni - mutat rá az éles különbségekre a K&H biztos jövő felmérése.

Régiós összehasonlításban is kiemelkedően nőtt a magyarok megtakarítási kedve, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer 600 forintot havonta.

Bár a magyarok átlagosan 7 hónapig tudnának megélni a meglévő megtakarításukból, ha megszűnne a rendszeres havi jövedelmük, 36 százalékuknak mindössze 1 hónapra elegendő tartaléka van a K&H biztos jövő felmérése szerint.

Bár minden második hazai háztartást negatívan érintett a koronavírus okozta válsághelyzet – sőt, a magyarok csaknem felének egyhavi vésztartaléka sincs –, épp ekkora arányban vannak azok is, akik ugyanakkora összeget terveznek félretenni az elkövetkező időszakban, mint a pandémiát megelőzően.

Akár már 2050-ben elérheti a 200 százalékot a magyar öregedési index a legfrissebb előrejelzések szerint, vagyis demográfiai változások nélkül sokkal több nyugdíjast kell eltartania az aktív dolgozóknak. A ma 30-59-es korosztályba tartozó magyarok pedig most úgy gondolják, ha elérkezik számukra a nyugdíjaskor, havi 215 ezer forintra lesz szükségük, hogy kényelmesen megéljenek.

A korábbi évekhez hasonlóan ellentmondásosan látják a nyugdíjjövőjüket a magyarok: bár 82 százalékuk fontosnak tartja az öngondoskodást, mégis főleg az állami nyugdíjra számítanak időskorukban - többek között ez derül ki a K&H Biztosító kutatásából.

A koronavírus-járvány idején a szlovákiai kisbefektetők körében ugyan nem tört ki pánik, a lakosság nagy része azonban továbbra sem képes hatékonyan fialtatni a megtakarításait.

Az idei nyárra eredetileg tervezett külföldi nyaralások és belföldi fesztiválok helyett elsősorban barátaikkal találkoznak vagy otthon ütik el az időt a hazai egyetemisták és főiskolások – derül ki az Erste Bank felméréséből.

A legnagyobb félelmünk a koronavírus kapcsán, hogy egy családtagunk megfertőződik – derül ki a CIB Bank kutatásából. A mintegy 4500 válaszadó közel fele jelölte meg, hogy tart ettől.

A koronavírus digitális hálót vont körénk. Nem volt nehéz az online átállás: a járvány előtti időszakhoz képest ma már többen fordulnak a digitális megoldások felé. A járványhelyzet miatt behúztuk a kéziféket, megfontoltabban költünk és harmadunk hajlandó nagyobb befektetését is elhalasztani.

Átlagosan 404 ezer forint megtakarítása van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak egy 2020 első negyedévi felmérés szerint, ezen belül a 19-25 évesek átlagosan 300 ezer forint spórolt pénzzel rendelkeznek, míg a 26-29 éveseknél félmillió forint felett alakul a félretett összegek átlaga.

A koronavírus-világjárvány miatt kialakult válság miatt minden bizonnyal gyengülni fog a lej. Egy pénzügyi szakember azt tanácsolja, megtakarításainkat, már ha vannak, fektessük aranyba, részvénybe, akinek pedig sok van, ingatlanba.

Minden második romániai alkalmazott fél attól, hogy gazdasági válság fogja kísérni a COVID-19 járványt. Egynegyedüknek nincs félretett pénzük arra az esetre, ha állás nélkül maradnának – derül ki a BestJobs álláskereső portál felméréséből.

Átlagosan 418 ezer forint megtakarításuk van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak a 2019 harmadik negyedévi adatok szerint, ezen belül a 19-25 évesek 220 ezer forint spórolt pénzzel rendelkeznek, míg a 26-29 évesek átlagosan 800 ezer forinttal.

A magyar lakosság megtakarítási kedve jelentősen, 13 százalékkal 66 százalékra nőtt a legutóbbi, 2017-es felmérés adataihoz képest – derült ki a Budapest Alapkezelő legfrissebb reprezentatív, lakossági befektetéseket vizsgáló kutatásából.

Egyre több pénzt tesznek félre a nehezebb időkre Szlovákiában, emiatt pedig kevesebbet költünk az üzletekben.

Az „élj a mának” mentalitás miatt Romániában továbbra sem prioritás a megtakarítás. A fizetésemelések nyomán felpörgő fogyasztás automatikus velejárója a drágulás, az infláció képes „benyelni” a plusz összegeket.

A legrosszabbul az elmúlt időszakban azok döntöttek Szlovákiában, akik azt gondolták, hogy a megtakarításaik fialtatásának a legjobb módja az, ha a pénzüket banki folyószámlán tartják.

Fontosnak tartják a megtakarítást a magyarok, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer forintot havonta. A legtöbben valamilyen váratlan kiadásra spórolnak, de sokan gyűjtenek lakásra is.

A szlovákiai családok a nem várt bevételekkel is egyre felelősebben bánnak. A spórolási kedv a nők és a 15–29 év közötti fiatalok körében a legnagyobb.

A fiatalok között egyre nagyobb a tudatosan, hónap elején megtakarítók aránya, a megtakarítások átlagos összege 517 ezer forint volt 2019 első negyedévében.

Tavaly 880 millió forinttal növelték önkéntes pénztári megtakarításaikat az Allianz Nyugdíjpénztár tagjai, összesen 9 milliárd 390 millió forintot fizettek be.

A megtakarítással rendelkezők nagy része már gyerekkorában elkezdett gazdálkodni a pénzzel – ez derül ki a K&H megkérdezéséből, ahol prémium befektetők mondhatták el gyerekkori pénzügyi tapasztalataikat.

Az állam intézményei szerint ma Romániában havi 2600 lejből meg tud élni egy átlagos négytagú városi család, és még 236 lejt meg is tudnak takarítani.

Előbb beszélünk betegségről, függőségekről vagy akár párkapcsolati válságról is, mint a megtakarításainkról – derül ki egy felmérésből.

A még nem nyugdíjas korban lévők 76 százaléka bevallotta, hogy lemaradt a nyugdíjtervei megvalósításában.

Többszáz milliárd forint sorsáról dönthetnek az év végéig a 2013-ban nyitott tartós befektetési számlák (TBSZ) tulajdonosai.

Magyarországon a 19 és 29 év közötti fiatalok több mint 44 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással.

A SZÉP-kártya mellett jövőre várhatóan a már bérhez hasonlóan adózó Erzsébet-utalvány is népszerű cafeteia elem lesz.