Fúziós erőmű

Bár a képrögzítéshez túl fényes a mesterséges napnak is nevezett fúziós energia, alacsonyabb hőmérsékleten sikerült lencsevégre kapni. A jövő energiaellátását fogja biztosítani, kiválthatja az atomerőműveket.

Hároméves munka eredményeként született meg a terv, amely az első kereskedelmi fúziós erőművet készíti elő. A projekt középpontba helyezi az ipari együttműködést és az energiabiztonságot.

Egy új kutatás azt mérlegeli, hogyan lehetne alakítani a leszerelt szénerőműveket, hogy új atomerőmű jöhessen létre belőlük. A terv egyszerre enyhítené a földhiányt és gyorsítaná a tiszta energiára történő átállást.

Egy európai reaktor a korábbiaknál nagyobb teljesítményű – ezáltal tényleg életképes – fúziós erőmű létrehozását ígéri, így egy lépéssel közelebb kerültünk hozzá, hogy a technológia nyugdíjazza a hagyományos atomerőműveket.

A nukleáris fúzióból felszabaduló neutronok gyorsan károsítják a reaktor tartályát és akár 6-12 hónap alatt repedéseket okoznak rajta. Ennek találták meg az ellenszerét az MIT kutatói.

Hamarabb elkészül Kína kísérleti fúziós létesítménye, mint Magyarországon a Paks II. Fenntarthatóan persze rögtön nem tud majd termelni, de végleges állapotában nagyságrendekkel hatékonyabb és nagyobb energiaforrás lesz.

Mivel a fúziós energia kereskedelmi forgalomba kerüléséhez elengedhetetlen egy biztonságot szavatoló megfigyelőrendszer, kritikus kérdés a brit projekt sorsa. A megoldást több évtizedes technológia továbbfejlesztése jelentheti.

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) is részt vesz Európa első demonstrációs fúziós erőműve, a DEMO koncepciójának tervezésében. A DEMO az első olyan fúziós berendezés, amellyel a kutatók az évszázad közepére demonstrálni tudják, hogyan lehet 300–500 megawatt tiszta és biztonságos fúziós villamos energiát termelni hálózati felhasználásra.