„A Paks II. Zrt. esetében a fenntarthatóság nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem vezetői irányelv is”

Alapvető törekvés minden beruházás, minden cég működése során, hogy vigyázzunk a környezetre és a mindent megtegyünk a környezeti terhelés minimalizálása érdekében. Az Európai Unió megalakulását követő harmadik évben készült el az akkor még tizenkét országot összefogó unió első energiacsomagja. Ezt további négy követte és mindegyik energiacsomagban hangsúlyos elemet képviselt és képvisel jelenleg is a környezetvédelem, a klímavédelem, a kibocsátásmentes energiatermelés és a mértéktartó energiafogyasztás ösztönzése.

Az Európai Unió „Irány az 55%” című, ötödik energiacsomagja ezt a törekvést még határozottabban állítja irányba. Az ötödik energiacsomag szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni szükséges a nettó károsanyag-kibocsátást, ambiciózus cél, hogy 2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé váljon a világban. Az energiacsomag számtalan célkitűzést megfogalmaz és ehhez eszközrendszert, módszertant is hozzárendel. Ezek egyike a taxonómiarendelet, amely a gazdasági tevékenységek tudományosan megalapozott kritériumok szerinti osztályozási rendszere.

Az ESG (Environment, Social, Governance) keretrendszert európai uniós szinten a CSRD (fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló) és az ESRS (európai fenntarthatósági beszámolási standardokról szóló) irányelv határozza meg egységet alkotva a taxonómiarendelettel, amelyek segítségével azonosíthatóvá és értékelhetővé válik a vállalatok tevékenységének fenntarthatósága. Piaci szereplők esetében a fenntarthatósági törekvések kiaknázása vonzóbbá teheti a vállalatot a befektetők számára, illetve megnyitja az utat a zöld hitelfelvétel felé, míg az állami tulajdonú gazdasági társaságok esetében némiképp más motivációja van a fenntarthatósági kritériumrendszer kialakításának.

A Paks II. Zrt. esetében a fenntarthatóság nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem már évek óta egy meghatározó vezetői iránymutatás is. Az új atomerőmű építését koordináló társaság már korábban is számtalan intézkedést tett, hogy működése fenntartható legyen környezeti, szociális és döntéshozatali szempontból is. Ezt a törekvést még határozottabb pályára tereli az európai uniós szabályozást a hazai jogba implementáló, 2024-től hatályos magyar ESG-törvény.

A jogszabály előírja, hogy a fenntarthatósági standardoknak megfelelően a következő évről már jelentést kell készíteni, azaz be kell mutatni, hogy a társaság működése milyen hatással van a környezetre, a klímaváltozásra, továbbá milyen kockázatokkal néz szembe ezen a területen a cég. Arról is számot kell adni, hogy ezeket a kockázatokat miként lehet kezelni. A jogszabályból fakadó hatósági feladatokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el, ehhez a szervezethez kell benyújtani az ESG-tevékenységgel kapcsolatos beszámolót.

A Paks II. Zrt. ESG-törekvéseit és az irányok meghatározását egy nemzetközi cég segíti, amely nagy tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen. Az ADL (Arthur D. Little) tanácsadó cég negyvennégy országban aktív szereplő. A cég ausztriai székhelyű irodájának szakemberei megvizsgálták, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek már most megfelelnek az ESG-standardoknak, másrészt az átvilágítás során meghatározták, hogy melyek a fejlesztendő területek. Mindezzel párhuzamosan, a Paks II. Zrt.-nél létrejött az ESG-szakterület, amelynek elsődleges feladata, hogy a következő évtől kezdődően a társaság teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós és a magyar jogszabályoknak, kritériumoknak és ezeket betartva készíthesse el az ESG-beszámolót. A munkát az egyes igazgatóságokról delegált ESG-referensek segítik. Az ESG-vel kapcsolatos célok és iránymutatások megjelennek majd a társasági folyamatszabályzókban, így a mindennapi tevékenységet is mindinkább áthatja az ESG-nek való megfelelés.

„Már eddig is volt olyan intézkedésünk, amely az idén hatályba lépett törvény megjelenése előtt is megfelelt az immár jogszabályban deklarált ESG-céloknak. Ilyen például a társasági autóflotta, amelyben most is jelentős számú tisztán elektromos és hibrid jármű található. Legújabb intézkedésünk, hogy kivezettük a ballonos vizet és július óta tisztított csapvizet iszunk” – mondja dr. Ángyán Gergely. A vezető ESG-szakértő szerint munkavállalói szinten is egyre jellemzőbb, hogy a dolgozók odafigyelnek környezetükre, fontos számukra a környezetvédelem, a klímavédelem és természetesen ezzel együtt a munkavállalói jólét kérdésköre is. Ezt a fajta tudatosságot tovább kell erősíteni, amit folyamatos tájékoztatással, oktatással lehet elérni. A közeljövő céljai közé tartozik egyrészt egy „pilot” ESG-riport elkészítése az idei évről, másrészt további környezettudatossági akciók és intézkedések társasági szintű alkalmazása. Ennek további kézzelfogható eredménye – az ivókutak telepítésén túl – a PET-palackos ásványvizek kivezetése is.

Forrás: Atomszféra 2024. 2. szám