Külföldi munkavállaló

Nem részesíthető előnyben a harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása „alaptalan feltételekre” hivatkozva vagy „rosszhiszemű magatartást tanúsítva” egy friss kormányrendelet szerint.

Az elmúlt években az Ukrajnából érkezők után a szlovák és román állampolgárságú munkavállalók jelentették a legnépesebb csoportot, 2024. első negyedévében azonban megelőzték őket a Fülöp-szigetekiek és a vietnámiak.

A 2024-es év fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nemcsak új kihívásokat hozott, de új lehetőségeket is kínál a kis- és középvállalkozásoknak a harmadik országbeli munkaerő bevonására – hívja fel a figyelmet a Híd Consulting.

Számos ágazatban gazdasági szükségszerűség, hogy a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégek Európai Unión kívüli, akár távoli országokból pótolják – hangzott el a WHC Csoport főtámogatásával megrendezett Business Fest üzleti fesztivál HR szakmai szekcióján.

Tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt az Európai Unión kívülről érkező németországi munkavállalók száma, de az uniós tagállamokból is egyre többen dolgoznak a legnagyobb európai gazdaságban.

Tavaly július óta egy új kormányrendeletnek köszönhetően immár 11 nem EU-tagországból érkezhetnek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra. A vonatkozó rendelkezés várhatóan a pandémiás veszélyhelyzet elmúltával is fennmarad.

A koronavírus-járvány kitörése és első hullámának lezajlása között a tartósan külföldön tartózkodó magyar munkavállalóknak mintegy 3 százaléka tért tartósan haza.

A külföldön dolgozó szlovákiai állampolgárok nagy része azért nem tér haza, mert túl alacsony a bér a megélhetési költségekhez képest.

A külföldiek magyarországi munkavégzésével kapcsolatban az adófizetési kötelezettséget az adójogi illetőség, illetve a kettős adózást elkerülő egyezmény megléte, vagy hiánya alapvetően befolyásolja. A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary foglalta össze.