KAP

Tájékoztató kampányt indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdészeti Szakértői Hálózata. Az „Erdőgazdálkodás változó környezetben: eszmecsere a lehetőségekről és a kihívásokról” című rendezvénysorozat célja, hogy segítse az EU Közös Agrárpolitika erdészeti támogatásainak hatékony felhasználását, valamint fórumot teremt a klímaváltozás erdőkre és az erdészeti ágazatra gyakorolt hatásainak megvitatására.

Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

Március végéig több mint 10 ezer mezőgazdasági termelő részesül a tavaly keletkezett káresemények után mintegy 30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban; a kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 260 ezer hektárt.

A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

Április 2-ától nyújthatják be az érintettek támogatási kérelmeiket az új erdőtelepítési pályázatra; a Közös Agrárpolitika keretei között most megjelent felhívásban összesen 64 milliárd forint áll rendelkezésre.

A KAP Stratégiai Terv keretei között megjelent, 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra 2025. március 5-től lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

Közel 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” című egyszerűsített pályázati felhívás, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig a 10 millió forintot is elérheti, a 85 százalékos támogatási intenzitás mellett.

Meghirdette az Agrárminisztérium a hazai kiskérődző állományok állatjóléti körülményeinek javítását célzó új pályázati felhívását a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között. A támogatási kérelmeket a 2025. január 20-tól 2025. február 20-ig lehet benyújtani.

A nyertes gazdálkodók mezővédő fasorok, mezővédő erdősávok, illetve fás legelők telepítésével, majd ápolásával és fenntartásával léphetnek előre a klímaalkalmazkodás területén.

A tejtermelő szarvasmarha állományok állatjóléti körülményeinek javítását célzó új pályázati felhívás jelent meg a KAP Stratégiai Terv keretei között. A támogatási kérelmeket 2025. január 13-tól 2025. február 13-ig lehet benyújtani.

A pályázati felhívások célja a szántóföldi és egyéb termények tárolási, szárítási és tisztítási kapacitásainak fejlesztése, korszerűsítése, új üzemek létesítése, ezek energiahatékonyságának javítására vonatkozó tevékenységek és megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazásának ösztönzése.

Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatások támogatására – jelentette be az Agrárminisztérium.

Lezárult a Közös Agrárpolitika új időszakának második előlegfizetési időszaka, amelynek keretében 145 ezer gazdálkodó részesült 317,8 milliárd forint támogatásban.

A legalább négy taggal rendelkező konzorciumok akár 70 millió forint vissza nem térítendő támogatásban is részesülhetnek.

A „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” elnevezésű egyszerűsített pályázati felhívás október 12-ig véleményezhető.

Szeptember 17-től két új, összesen 200 milliárd forint értékű felhívásra pályázhatnak a vállalkozások: a feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása kapcsán 150 milliárd forint, míg az állattartó telepek kisebb léptékű beruházásaihoz 50 milliárd forint áll rendelkezésre.

2025-től a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is – megszűnik, csak néhány kisebb korlátozás marad fenn – hívta fel a figyelmet az agrárminisztérium.

Benyújthatók a támogatási kérelmek az Agrárminisztérium által 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című felhívásra, amely pénzügyi segítséget nyújthat a feldolgozóüzemek és kistermelők élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó kisebb beruházásaihoz.

Közel 4 milliárd forint keretösszeggel megjelent a Fiatal erdők állománynevelésének támogatása elnevezésű pályázati felhívás a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között.

A 2027-ig tartó KAP Stratégiai Terv keretei között összesen 200 milliárd forint keretösszeggel, két új pályázati felhívás jelent meg a feldolgozóüzemek fejlesztéseinek támogatására.

A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

Megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve alapján az új vidékfejlesztési beruházási kiírások társadalmi egyeztetése.

A 2014 óta működtetett konstrukció 23 ezer gazdálkodóval és 1,7 millió hektár biztosított területtel valósult meg az elmúlt időszakban.

Megjelent az első vidékfejlesztési pályázati felhívás a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között: az érintett gazdálkodók a Natura 2000 gyepterületek után vehetnek igénybe kompenzációs támogatást, amelynek rendelkezésre álló, tervezett keretösszege 36,1 milliárd forint.

Csak az élelmiszer-és takarmányfeldolgozók számára 200 milliárd forint keretösszegű pályázati csomag készül.

A Magyar Államkincstár első körben több mint 3000 méhész számára kezdi meg a kifizetést, csaknem 1 milliárd forint értékben

Jövőre életbe lépnek a jóváhagyott magyar KAP Stratégiai Tervben foglalt szabályok. A termelőknek már a szigorúbb szabályok alapján kell megtervezniük a jövő évi vetést.

Október 16-án megkezdődik az alaptámogatás, az újraelosztó támogatás és a termeléshez kötött támogatások előlegeinek kifizetése. Az uniós szabályok szerint a teljes támogatásnak legfeljebb 70 százaléka fizethető ki előlegként.

Magyarországon 550 árutermelő gazdaság termel tojást, amelyek 2022-ben mintegy 2,4 milliárd tojást állítottak elő.

Optimista támogatáspolitikai várakozásokkal, de kedvezőtlen fapiaci környezetben, szűkülő munkaerő-piaccal és változó szaporítóanyag-ellátási kilátásokkal kezdődik a 2023/2024-es szezon az erdészeti ágazatban.

Csaknem 165 ezer egységes kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók az új uniós szabályok alapján meghirdetett 52 agrártámogatási jogcímre, mintegy 5 millió hektár terület után igényelve támogatást.

Idén rekordszámú kifizetésre készül az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott beruházási projektekhez kapcsolódóan.

Az idén januárban indult új Közös Agrárpolitika korábbaikhoz képest jelentősen megváltozott szabályrendszere komoly feladat elé állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, amelynek falugazdászai minden évben mintegy 110 ezer egységes kérelmet nyújtanak be. Idén nem lesz szankciós időszak, június 9-ig adhatók be a kérelmek.

A Közös Agrárpolitika keretében elinduló új agrártámogatási rendszerben kiemelt szerep jut az Agro-ökológiai programnak, amely az első pilléres közvetlen támogatások 15 százalékát teszi ki, így ezen a csatornán évente mintegy 200 millió euróval támogatja a tárca a magyar gazdákat a következő években.

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki.

A kamara mintegy 70 ezer gazdának küldött, illetve küld e-mailben a speciálisan a saját gazdaságára vonatkozó „zöld kiajánlást”.

Utolsó előtti állomásához érkezett a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium pályázati útmutatója a júniustól megjelenő pályázatok meghirdetéséhez. A teljes csomagot áprilisban közvitára bocsátják.

A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között a területalapú támogatások szabályait és az új támogatási formákat is bemutató, a gazdálkodók minél szélesebb körű tájékoztatását szolgáló új honlapot indít az Agrárminisztérium.

Nem mulasztható el a precíziós technológiák alkalmazása, az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció integrálása a zöldség-, gyümölcstermesztésben – mondta csütörtökön Nagy István agrárminiszter.

Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

A következő hetek legfontosabb feladata, hogy áprilisra, az egységes kérelmek benyújtási időpontjára a termelők tisztában legyenek az új Közös Agrárpolitika támogatási rendszerével – mondta az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

5000 milliárd forintos keretösszeg felhasználásról, az agrártámogatások formálódó új rendszeréről szólt az Agroinform.hu legutóbbi webináriuma.

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig.

A magyar agrártámogatások a jövőben is kiszámíthatóak lesznek, és támaszt nyújtanak a gazdáknak a nehezebb gazdasági körülmények között is – mondta közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online kalkulátort alakított ki a honlapján, amellyel a 2023-tól kezdődő Közös Agrárpolitika támogatásainak előzetes kiszámításában segíti az agráriumban tevékenykedőket.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadása a biztonságos-élelmiszer ellátás alapját jelenti – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bizottság elfogadta Magyarország KAP Stratégiai Tervét, amely meghatározza az agrárium, élelmiszeripar területén nyújtható támogatások kereteit a 2023 és 2027 közötti időszakra. Több ezer milliárd forintnyi támogatás kifizetésére nyílik lehetőség a jövő évtől.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a KAP stratégiai tervek első csomagját: Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország terveit.

Az Agrárminisztérium a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást.

Már az idei ősztől új szabályok mentén, az erősödő uniós zöld elvárásoknak megfelelve, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő agrártámogatási rendszer keretei között lehet majd gazdálkodni.

Az uniós részletszabályok még készülnek, de az Agrárminisztérium fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését.

Az olasz cégek fontos szerepet töltenek be a magyar agrár- és élelmiszeripari szektorban, a hazánkban tevékenykedő külföldi vállalatok közül a top háromba tartoznak – jelentette ki Bencsik Dávid az Agrárminisztérium és a Magyar-Olasz Kereskedelmi Kamara szakmai eseményén.

A magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül 2027-ig 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből az összegből az idén és jövőre 1529 milliárd forint jut – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Julien Denormandie francia mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén ismertette a francia elnökség prioritásait a mezőgazdaság és halászat területére vonatkozóan.

Benyújtotta hazánk az Európai Bizottsághoz a magyar KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentumot.

Az Agrárminisztérium december 30-án benyújtotta az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet – jelentette be Nagy István tárcavezető.

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Győzött a józan ész: a gazdálkodók és a magyar vidék számára kedvezőbben alakul az uniós Közös Agrárpolitika.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) online aláírásgyűjtést indított „Petíció a magyar agráriumért” címmel.

Nem sikerült megállapodni a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról a május végi tárgyalásokon. Az Európai Tanács közeledő álláspontja ellenére az Európai Parlament még zöldebb fordulatot vett, a Bizottság pártatlansága pedig erősen megkérdőjelezhető.

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP).

Jelentős változásokat hozhat a Közös Agrárpolitika új ciklusa, amelyben kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot célzó intézkedések, így a Biodiverzitás és a „Termőföldtől az asztalig” stratégia is.

Az agrárvállalkozók szerint a romániai agrárpolitika legnagyobb hibája a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság.

A szlovákiai gazdáknak évről évre egyre nagyobb kárt okoz az extrém időjárás, elsősorban a csapadékhiány. A kárenyhítésre uniós szinten próbálnak megoldást találni.

A Közös Agrárpolitika jelene és jövője címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében.

A Visegrádi Országok agrárkamaráinak február 5-6-i veszprémi ülésén a köztestületek vezetői megállapodtak abban, hogy indítványozzák országuk döntéshozóinál a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését.