KAP

A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között a területalapú támogatások szabályait és az új támogatási formákat is bemutató, a gazdálkodók minél szélesebb körű tájékoztatását szolgáló új honlapot indít az Agrárminisztérium.

Nem mulasztható el a precíziós technológiák alkalmazása, az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció integrálása a zöldség-, gyümölcstermesztésben – mondta csütörtökön Nagy István agrárminiszter.

Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

A következő hetek legfontosabb feladata, hogy áprilisra, az egységes kérelmek benyújtási időpontjára a termelők tisztában legyenek az új Közös Agrárpolitika támogatási rendszerével – mondta az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

5000 milliárd forintos keretösszeg felhasználásról, az agrártámogatások formálódó új rendszeréről szólt az Agroinform.hu legutóbbi webináriuma.

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig.

A magyar agrártámogatások a jövőben is kiszámíthatóak lesznek, és támaszt nyújtanak a gazdáknak a nehezebb gazdasági körülmények között is – mondta közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online kalkulátort alakított ki a honlapján, amellyel a 2023-tól kezdődő Közös Agrárpolitika támogatásainak előzetes kiszámításában segíti az agráriumban tevékenykedőket.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadása a biztonságos-élelmiszer ellátás alapját jelenti – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bizottság elfogadta Magyarország KAP Stratégiai Tervét, amely meghatározza az agrárium, élelmiszeripar területén nyújtható támogatások kereteit a 2023 és 2027 közötti időszakra. Több ezer milliárd forintnyi támogatás kifizetésére nyílik lehetőség a jövő évtől.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a KAP stratégiai tervek első csomagját: Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország terveit.

Az Agrárminisztérium a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást.

Már az idei ősztől új szabályok mentén, az erősödő uniós zöld elvárásoknak megfelelve, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő agrártámogatási rendszer keretei között lehet majd gazdálkodni.

Az uniós részletszabályok még készülnek, de az Agrárminisztérium fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését.

Az olasz cégek fontos szerepet töltenek be a magyar agrár- és élelmiszeripari szektorban, a hazánkban tevékenykedő külföldi vállalatok közül a top háromba tartoznak – jelentette ki Bencsik Dávid az Agrárminisztérium és a Magyar-Olasz Kereskedelmi Kamara szakmai eseményén.

A magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül 2027-ig 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből az összegből az idén és jövőre 1529 milliárd forint jut – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Julien Denormandie francia mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén ismertette a francia elnökség prioritásait a mezőgazdaság és halászat területére vonatkozóan.

Benyújtotta hazánk az Európai Bizottsághoz a magyar KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentumot.

Az Agrárminisztérium december 30-án benyújtotta az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet – jelentette be Nagy István tárcavezető.

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Győzött a józan ész: a gazdálkodók és a magyar vidék számára kedvezőbben alakul az uniós Közös Agrárpolitika.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) online aláírásgyűjtést indított „Petíció a magyar agráriumért” címmel.

Nem sikerült megállapodni a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról a május végi tárgyalásokon. Az Európai Tanács közeledő álláspontja ellenére az Európai Parlament még zöldebb fordulatot vett, a Bizottság pártatlansága pedig erősen megkérdőjelezhető.

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP).

Jelentős változásokat hozhat a Közös Agrárpolitika új ciklusa, amelyben kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot célzó intézkedések, így a Biodiverzitás és a „Termőföldtől az asztalig” stratégia is.

Az agrárvállalkozók szerint a romániai agrárpolitika legnagyobb hibája a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság.

A szlovákiai gazdáknak évről évre egyre nagyobb kárt okoz az extrém időjárás, elsősorban a csapadékhiány. A kárenyhítésre uniós szinten próbálnak megoldást találni.

A Közös Agrárpolitika jelene és jövője címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében.

A Visegrádi Országok agrárkamaráinak február 5-6-i veszprémi ülésén a köztestületek vezetői megállapodtak abban, hogy indítványozzák országuk döntéshozóinál a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését.