Cserjés-Kopándi Ildikó

A főleg Kínából érkező import rendelések aránya – köszönhetően a 20–22 százalékos éves növekedési ütemnek – a teljes magyar e-kereskedelmi volumen 24 százalékát is kiteheti. Eközben az EU-s és belföldi kereskedők forgalomnövekedése a PwC elemzése szerint a 6–7 százalékos sávon belül zárja majd az évet.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak: 67 százalékuk akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot.

A hazai pénzforgalom 2025-ben látványosan digitalizálódik: az elektronikus fizetések aránya rekordokat dönt, az AFR és a qvik új fizetési élményt hoz, miközben a központi fraud-szűrés új védelmi szintet teremt.

„Magyarországon az áringadozások egyre inkább befolyásolják a vásárlóerőt, ami nemcsak a fogyasztói költéseket, hanem a kiskereskedelmi szektor stratégiáit is érinti.”

A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, ami 15 százalékos éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából.

A PwC karácsonyi vásárlás kutatásából az is kiderül, hogy a TEMU és más külföldi online platformok előretörése ellenére a vásárlók többsége még mindig a hazai kereskedőknél költi el a karácsonyi ajándékra szánt összeg túlnyomó részét.

Hol és hogyan fizetünk, milyen lehetőségeket kínálnak a pénzügyi szolgáltatók online vásárlásra, ezek milyen szabályozói megfelelésekhez igazodnak, és mekkora költségekkel járnak – ezekre a kérdésekre kereste a választ a PwC Magyarország kutatása.