Cserjés-Kopándi Ildikó

„A háztartásoknak hónapról hónapra újra kell tervezniük, mire jut pénz, és miről kell lemondaniuk. Nem meglepő ezért, hogy sokan úgy érzik, jövedelmük nem tud lépést tartani az élet drágulásával.”

Az iskolakezdés továbbra is az év egyik legnagyobb családi kiadása: egy átlagos magyar háztartás 107 539 forintot fordít a tanévkezdésre, gyermekenként pedig 66 928 forinttal számol. A PwC friss kutatása szerint a tanszerek és a ruházat mellett a digitális eszközök is egyre nagyobb kiadást jelentenek.

„A magyar e kereskedelmi piac fordulóponthoz érkezett: miközben a mérete már meghatározó a gazdaság egészében, a versenyt egyre inkább a globális szereplők, a határokon átívelő működés és a vásárlói élmény formálja.”

Az élelmiszerüzletekben a hűségprogram a mindennapi rutin részévé válik, a drogériákban a személyre szabás és a gamifikáció dominál, a patikákban a megbízhatóság és az árstabilitás, a ruházat és sport szektorban a lifestyle-élmény, a bankoknál a kapcsolati mélység, a telekommunikációban pedig a márkaélmény-menedzsment adja a hűség alapját.

„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben.”

„Az egészségügyi AI‑megoldások valódi értéket csak akkor képesek biztosítani, ha működésük átlátható szakmai kontroll, validációs protokollok és felelősségi mechanizmusok mellett történik.”

2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3100 milliárd dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.

A PwC Munkaerőpiaci Körkép kutatása szerint 2025-ben egyre többen érezték bizonytalannak saját szakmai kilátásaikat, és a munkavállalók közel fele szerint fizetése nem tart lépést a megélhetési költségekkel.

A főleg Kínából érkező import rendelések aránya – köszönhetően a 20–22 százalékos éves növekedési ütemnek – a teljes magyar e-kereskedelmi volumen 24 százalékát is kiteheti. Eközben az EU-s és belföldi kereskedők forgalomnövekedése a PwC elemzése szerint a 6–7 százalékos sávon belül zárja majd az évet.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak: 67 százalékuk akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot.

A hazai pénzforgalom 2025-ben látványosan digitalizálódik: az elektronikus fizetések aránya rekordokat dönt, az AFR és a qvik új fizetési élményt hoz, miközben a központi fraud-szűrés új védelmi szintet teremt.

„Magyarországon az áringadozások egyre inkább befolyásolják a vásárlóerőt, ami nemcsak a fogyasztói költéseket, hanem a kiskereskedelmi szektor stratégiáit is érinti.”

A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, ami 15 százalékos éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából.

A PwC karácsonyi vásárlás kutatásából az is kiderül, hogy a TEMU és más külföldi online platformok előretörése ellenére a vásárlók többsége még mindig a hazai kereskedőknél költi el a karácsonyi ajándékra szánt összeg túlnyomó részét.

Hol és hogyan fizetünk, milyen lehetőségeket kínálnak a pénzügyi szolgáltatók online vásárlásra, ezek milyen szabályozói megfelelésekhez igazodnak, és mekkora költségekkel járnak – ezekre a kérdésekre kereste a választ a PwC Magyarország kutatása.