állattenyésztés

A juhok és kecskék egyik legfertőzőbb betegségének számító PPR megjelenése súlyos gazdasági károkat okoz.

A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.

Adategyeztetési kötelezettséget ír elő a szarvasmarha-, a juh- és a kecskefélék tartóinak az agrárminiszter legújabb rendelete.

Az ősz kezdete óta a területalapú támogatásokon felül több mint 32 milliárd forint érkezik a tejtermelő gazdaságok számlájára.

Az Agrárkamara szerint negatívan érintené az európai, s így a magyar állattenyésztőket az európai húsadó esetleges bevezetése.

Az élelmiszerellátás kritikus pontja lehet, hogy az állattartásban olyan ellenálló fajok jelenjenek meg, amelyek immunisak az ismert fertőzésekre. A madárinfluenza (H5N1) lehet az első, ami génmódosítással eltűnhet a világból.

Milyen lenne egy állattenyésztés nélküli világ? Milyen szerepet tölt be az állattenyésztés a vidéki gazdálkodásban és az ökoszisztémák működésében? Ilyen kérdésekre adnak választ a European Livestock Voice videóiban.

Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. 282,76 millió forintból fejleszti takarmányozási technológiáját Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei telephelyén.

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki.

Minden évben Bangkokban rendezik meg a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági és állattenyésztési szakkiállítását és vásárát. Idén egy magyar cég szakemberei is ott voltak, hogy felkutassák és beszerezzék azokat az innovatív termékeket, amelyeket a hazai takarmánypiacon hasznosíthatnak.

„A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” elnevezésű felhívásra 2023. január 2. és január 31. között ismét pályázhatnak a gazdálkodók.

Az idei aszályhelyzet érzékenyen érinti a legeltető állattartókat, így az anyatehén tartókat is. Számukra kényszerű állománycsökkentés esetén megoldás lehet a támogatási kérelemben feltüntetett egyedekre vonatkozó kérelem részleges visszavonása.

A takarmányárak nagymértékű emelkedése és az összeomlott európai piac miatti rendkívül nehéz helyzetben különösen fontos a sertéstartók számára, hogy mihamarabb segítséget kaphassanak. Az Agrárminisztérium megteremtette annak feltételeit, hogy idén 21,5 milliárd forint értékű, rekordösszegű állatjóléti támogatás kerüljön kifizetésre az ágazat számára.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Húsba Vágó Tények” címmel ingyenes online kiadványsorozatot készített, azzal a céllal, hogy eloszlassa az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhiteket.

Az állattenyésztési ágazat jelentősen megszenvedte a koronavírus-járványt Szerbiában.

Állattartó telepek fejlesztésére országosan eddig 621 nyertes pályázat 290,5 milliárd forint támogatást kapott – mondta szerdán, Gödöllőn az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.

Az online térben zajlott le a VETATHON verseny az Állatorvostudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem közös szervezésű, 24 órás hackatonja, „Az állatok és a pandémia” témakörében.

A takarmányok világszerte tapasztalható 30-50 százalékos drágulása miatt mindenhol komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók. Ez az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik, és az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban.

A sertés-és baromfitartók számára 2021. április 26-tól ismételten megnyílik az állattartó telepek járványvédelmi korszerűsítésére kiírt pályázat – közölte az Agrárminisztérium pénteken az MTI-vel.

Magas rangú üzbég delegáció látogatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. A szakmai egyeztetésen alapvetően a két ország állattenyésztési ágazatainak együttműködési lehetőségeiről egyeztettek.

A legelő- és réthasználatnak jelentős szerepe van az állattenyésztésben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül gyepgazdálkodási munkacsoport alakult, amely egyebek mellett ennek a feltételeit hivatott javítani.

Javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a tavalyi negyedik negyedév végére az előző negyedévhez képest, de jellemzően a növénytermesztők optimisták, az állattenyésztők a magas gabonárak miatt a korábbinál pesszimistábban látják 2021-et – mondta a Takarékbank agrár üzletágának ügyvezető igazgatója.

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium (AM) - az átmeneti időszak áthidalása érdekében - egy évvel meghosszabbította „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Az innovációra, az adatok rögzítésére és összekapcsolására az állattartásban is egyre inkább szükség van – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online agrártechnológiai rendezvényén.

A bajor tulajdonú Sano - Modern Takarmányozás Kft. megvásárolja a komáromi Solum Mezőgazdasági Zrt.-t és 12 milliárd forintos beruházással a világ egyik legkorszerűbb sertés- és szarvasmarhatelepét alakítja ki.

A hazai állattenyésztés helyzetéről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke beszélgetett.

Mintegy 2 százalékkal kevesebb sertést és közel 2 százalékkal több baromfit vágtak a magyar vágóhidakon tavaly az előző évhez képest, míg a szarvasmarhavágás gyakorlatilag azonos szinten maradt – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

A közhiedelemmel ellentétben nem okoz az állatoknak stresszt a zárt tartástechnológia, sőt, leginkább így biztosíthatók számukra az ideális feltételek.

A lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac.

Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében.

Hosszú idő után, az idei első fél évben ismét csökkent Magyarországon a vágóhidak sertésvágásainak száma.

17 ezer tonna kukoricáért cserébe húsmarhát vesz át a szerb Köztársasági Árutartalékok Igazgatósága. 17 kilogramm kukoricát adnak 1 kilogramm élősúlyú húsmarháért.

Sok gazdaközösség szeretné, ha a közelében kisvágóhíd működne, azonban sokaknak nem éri meg Romániában ezeket működtetni.

Korlátozta a napszámosok alkalmazását a román kormány. Egy idénymunkás maximum 120 napot dolgozhat egy évben.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások 2019. január 11-én lépnek hatályba.

Bejelentette a nemzeti húsgalambprogram elindítását Nagy István agrárminiszter szombaton Budapesten, a Nemzeti Kisállat Kiállításon.

Mintegy 20-25 százalékkal bővülhet a növekvő kereslet miatt a pulykahús belföldi forgalma az év többi hónapjához viszonyítva decemberben.