Önálló államtitkárság is segíti Paks 2 magyar beszállítóit

Becskeházi Attila lesz a paksi bővítés „kerítésen kívüli” ügyekért felelős államtitkára – jelentette be Süli János tárca nélküli miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz üzleti tagozatának gazdasági fórumán.

A fórumot Tóth Imre, a magyar–orosz üzleti tagozat tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta: a paksi bővítés sok vállalkozónak felkeltette az érdeklődését, amit az is tanúsít, hogy a tagozat létszáma az elmúlt egy évben több mint 100-zal nőtt.

A rendezvény első felszólalója Parragh László volt. Az MKIK – és a magyar–orosz tagozat – elnöke oroszul kezdte előadását, hogy a jelen lévő orosz szakemberek számára is nyilvánvalóvá tegye: még „nem felejtettük el az önök nyelvét”, Magyarországon „sokan értik ezt a kultúrát, ezt a gondolkodásmódot”.

Az Oroszország elleni szankciók bevezetését a kamara kezdettől fogva ellenezte – emlékeztetett az elnök. Az MKIK a kormányzattal közösen azon dolgozott, hogy a negatív hatásokat mérsékeljék, és ebben sikerrel jártak: az Oroszországba irányuló magyar exportban nem volt jelentős visszaesés, és a két ország közötti kapcsolatok sem romlottak meg.

A paksi bővítéssel kapcsolatban Parragh László figyelmeztetett: nem szabad újra elkövetni azt a hibát, amit egyes uniós projekteknél láthattunk, hogy „hiú ábrándokat keltve” a részletek kidolgozása előtt elhamarkodott bejelentéseket tesznek. „Ésszerű menetrendet kell kidolgozni, nehogy a kocsi megelőzze a lovakat” – fogalmazott az MKIK elnöke.

Vlagyimir Szergejev, Oroszország magyarországi nagykövete felidézte: a paksi atomerőmű felépítése a 20. század legnagyobb orosz–magyar projektje volt. Az atomerőmű bővítésénél pedig nincs biztonságosabb alternatíva Magyarország számára – hangsúlyozta a nagykövet. Az áramellátás és az elfogadható lakossági áramár biztosítása mellett a garanciát jelent arra is, hogy az ország gazdasága versenyképes maradhasson. A bővítés ellenzői ugyanakkor nem tudják megfelelően alátámasztani saját kifogásaikat – jegyezte meg Vlagyimir Szergejev.

Süli János, paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter előadásában emlékeztetett: a Parlament 2009-ben még nagy többséggel fogadta el a két új atomerőművi blokk előkészítéséről szóló nyilatkozatot. „Az ügy azonban egy idő után lendületét vesztette.” A külső akadályok – az Európai Unió kifogásai – után a belső akadályokat is el kellett hárítani. A projekt ez utóbbi téren is jól halad: a környezetvédelmi és a telephelyengedély is megvan már.

A „kerítésen belüli” munkát – vagyis magát a beruházást – államtitkárként Aszódi Attila korábbi miniszterelnöki megbízott felügyeli majd, de lesz egy „kerítésen kívüli” ügyekért felelős államtitkár is, az ő feladata lesz a térségfejlesztés mellett a vállalkozókkal való kapcsolattartás. Erre a feladatra a miniszter jelöltje Becskeházi Attila.

A koordinációra mindenképpen szükség lesz, hiszen a magyarországi vállalkozások a szerződés alapján akár 40 százalékos beszállítói arányt is elérhetnek, aminek elérése a miniszter szerint is igen nehéz lesz. A nagy alapegységek – reaktorok, turbinák, generátorok, kondenzátorok stb. – gyártására Magyarországon nincs kapacitás, a magyarországi cégek elsősorban a kivitelezési munkákba, berendezések és alapanyagok szállításába tudnak majd bekapcsolódni – hangsúlyozta a miniszter. (Egy kérdésre válaszul elhangzott: a szóban forgó 40 százalékba – ha részt vesznek a projektben – a Magyarországon bejegyzett orosz tulajdonú cégek is beleszámítanak.) A részt vevő cégeknek – a vállalt feladattól függő – szigorú biztonsági követelményeknek is eleget kell tenniük.

A legfontosabb arról tájékozódni, hogy milyen feladatok vannak – tanácsolta Süli János –, a cégek így tudnak leghatékonyabban felkészülni a közbeszerzésekre. Az orosz fél „nagy csomagokban” fogja kiírni a munkákat, így a hazai cégek együttműködésre vannak ítélve, de „tőlünk mindig lehet kérdezni, mindig tudunk segíteni”.

Bár a paksi bővítés kampánytéma lett, a kormánynak, a kamarának és nagyvállalatoknak közös platformon kell állniuk – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ma már inkább azon kellene vitatkozni, mi legyen 2032–37 után, amikorra a „régi” blokkokat mindenképpen le kell állítani.

A Roszatom „maximális nyitottsággal” kezeli a paksi bővítést, minden területen tájékoztatást fog nyújtani, transzparensen fog működni – ígérte Andrej Mazin, a Roszatom magyarországi képviseletének vezetője. A szakember hozzátette: a korrupciós ügyeket Oroszország – csakúgy, mint Magyarország – zéró toleranciával kezeli.