Hova kerülnek a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok?

A nagyon kis aktivitású hulladékok kategóriája már 2009-ben megszületett, amikor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy bővített ajánlást adott ki a radioaktív hulladékok osztályozásáról. Az ok pedig nem volt más, mint hogy az újonnan bevezetett hulladéktípus megfelelően biztonságos végleges elhelyezése viszonylag egyszerűbb módon és szerényebb anyagi ráfordítással is megvalósítható. Hazánkban a radioaktív hulladékok osztályozását szabályozó rendelet korábban nem tartalmazta a nagyon kis aktivitású hulladék kategóriáját.

A radioaktív hulladékok kezelésének évszázados, esetenként több évezredes időtávokat kell átfognia, így az RHK Kft. munkájának fontos része a hosszú távú stratégiai tervezés. A hazai és a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy az atomerőművek leszerelése során keletkező hulladékok döntő része nagyon kis aktivitású. Ennek kezelése (különös tekintettel a végleges elhelyezésre) vele egyenértékű biztonsági szinten, de lényegesen egyszerűbben és gazdaságosabban is megoldható, mint ahogy az jelenleg a kis aktivitású radioaktív hulladékok esetén hazánkban történik. Ezért több kezdeményezés is indult a magyarországi radioaktívhulladék-kategóriák bővítésére. Végül 2018-ban lépett hatályba a kormány rendelete az új kategória bevezetéséről. Ennek értelmében ebbe az osztályba olyan radioaktív hulladékok tartoznak, amelyekben jellemzően 30 évnél rövidebb felezési idejű izotópok vannak, és ezeknek az aktivitása is belátható időn belül, legfeljebb 100-200 év alatt a mentességi szint alá csökken (ekkor felszabadítási eljárással kikerülhetne a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól). A tavalyi évben az RHK Kft. eljuttatta az Országos Atomenergia Hivatal részére „A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának megvalósításával kapcsolatos előkészítő tevékenységek” című dokumentumot, amelyben leírta többek között a telephely-kiválasztás előkészítésének jelenlegi helyzetét. Ez alapján két lehetséges befogadó képződmény és öt helyszín merült fel.

„A továbblépéshez elsősorban a majdani tároló előzetes, általános biztonsági értékelése szükséges. Tisztázni kell, hogy a radiológiai biztonság szempontjából pontosan milyen követelményeket kell támasztani, miféle biztonsági funkciókat és milyen időtávot kell kielégítenie a tároló műszaki gátrendszerének és földtani környezetének. Ezt követően lehet folytatni a telephely kiválasztását célzó szűrést, majd a kijelölt területeken a terepi vizsgálatokat, mint például a felszíni geofizikai mérések, a talajfúrások. Mivel ezek a hulladékok nagyrészt a paksi atomerőműből származnak, elsősorban Pakshoz közelebbi helyszínekben gondolkodunk, persze konkrétumok hiányában még csupán előzetesen. Amennyiben ezen a területen nem tudjuk igazolni a megfelelőséget, további helyszíneket is meg kell vizsgálnunk” – foglalta össze Molnár Péter kutatási osztályvezető.

E szakmai célok megvalósításához, és úgy általában minden olyan feladathoz, amely a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezeléséhez kapcsolódik, elengedhetetlen a társadalmi támogatás, a lakosság pozitív hozzáállása. Ennek záloga pedig a naprakész, hiteles és mindenki számára érthető kommunikáció. „Az RHK Kft. kommunikációs programja többszintű, hiszen az általános közvélemény és a szakmai csoportok mellett az érintett területek közelében élők is a célcsoportok között szerepelnek. A feladatok speciális jellege miatt átgondolt információáramlást kell folytatni, és nagyon oda kell figyelni minden jelzésértékű megnyilvánulásra. Fontosnak tartjuk a saját kommunikációs csatornáink mellett a visszacsatolás lehetőségét, így például lakossági fórumokat és közvélemény-kutatást is tervezünk a kiválasztott térségekben, melyek során a lakosság kötetlenül találkozhat, beszélgethet a szakemberekkel. Az RHK Kft. ismertsége, elfogadottsága igen magas Paks térségében, de ebben a sokféle bizonytalansággal telített és (fogyasztói, technológiai, gazdasági és társadalmi tekintetben is) folyamatosan változó világban az egyik legfontosabb feladat a különböző álláspontok megismerése és a párbeszéd kialakítása” – összegezte Plesz-Kereki Bianka kommunikációs osztályvezető.

Franckó Klára
RHK Kft.

Forrás: paks2.hu-Atomszféra