Takarékoskodás

A magyar válaszadók 12 százaléka 12 hónapig bírná ki jövedelem nélkül, miközben a lakosság 67 százaléka tudott félretenni több-kevesebb rendszerességgel az elmúlt egy évben – derül ki az Ipsos MORI kutatásából.

Az idén javult a fiatalok anyagi helyzete a bevételeket nézve 2020 márciusához képest, azonban még mindig sokan vannak, akik kénytelenek kevesebbel beérni a járvány miatt – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Az OTP Nyugdíjpénztár szakértői azt is elárulták, milyen lehetőségek várják a tagokat a nyugdíjkorhatár betöltése után.

Minden harmadik ember (31 százalék) kifejezetten a járványhelyzet miatt kezdett takarékoskodni, miközben 44 százalék már korábban is spórolt, és ezt a szokását továbbra is fenntartja, a takarékoskodók így a magyar népesség háromnegyedét teszik ki – közölte a CIB Bank.

Az Aegon új társadalmi közmegegyezést és a jelenleginél sokkal tudatosabb felkészülést szorgalmaz a nyugdíjas évekre.

A mai nyugdíjasok szerint folytonos tanulással, önképzéssel érhető el az időskori anyagi biztonság. A fiatalabbak viszont inkább a minél nagyobb összegű megtakarításban látják a szép nyugdíjas évek zálogát.

A nők általában tudatosabban bánnak a pénzzel, tízből nyolcan aktívan részt vállalnak a családi kassza kezelésében is az Aegon kutatása szerint.

Előbb beszélünk betegségről, függőségekről vagy akár párkapcsolati válságról is, mint a megtakarításainkról – derül ki egy felmérésből.

Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lesz a pénztári hozzájárulás, a dolgozók számára kedvezőbb az adózása, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként kapnák meg.

Szoros összefüggés van a háztartások megtakarításai és biztosítottságuk között.

A magyarok felét aggasztja, hogy nem lesz elég nyugdíja idős korára. Ennek ellenére a nyugdíjfelkészültségünk az egyik legalacsonyabb az egész világon.

Az iskolákra továbbra is meghatározó szerep hárul a pénzügyi edukációban, állítja a CIB Bank.