Egyre többen félnek, hogy kevés lesz a nyugdíjuk

2018. 10. 30., 08:00

A magyarok felét aggasztja, hogy nem lesz elég nyugdíja idős korára – állapítja meg az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy rosszabb anyagi helyzetben lesz, mint a jelenlegi nyugdíjasok, ennek ellenére a nyugdíjfelkészültségünk az egyik legalacsonyabb az egész világon.

A magyarok 53 százalékát tölti el aggodalommal az állami nyugdíjak értékének csökkenése – ez derül ki az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérésben a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. Ennél is pesszimistábbak maguk a nyugdíjasok: az ő körükben ugyanez az arány 75 százalék.

Ilyen kedvezőtlennek kilátások mellett mik lehetnek a kapaszkodók?

A többség (57 százalék) továbbra is az állami nyugdíjakban bízik – akkor is, ha ezek értéke, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 ezer munkavállalót és 1 600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatásából ugyanakkor kiviláglik, hogy világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46 százalék) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.

Azt, hogy valaki milyen mértékben felkészült a nyugdíjas éveire, nem csupán az határozza meg, hogy mennyire támaszkodik az államra. Az Aegon nyugdíjfelkészültségi szintet mérő indexe lényegesen összetettebb képet mutat.

A mutatóhoz hat témakör válaszait összegzik: rákérdeznek arra, hogy van-e megtakarítása az illetőnek, létezik-e terve a kieső jövedelmek pótlására, milyen szintű tudatosság jellemzi a tervezését, milyen részt képvisel ebben a személyes felelősségvállalás, és azt is firtatják, mennyire ért a válaszadó a pénzügyekhez.

A válaszokat egy tízes skálán értékelik, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pontszám pedig alacsony felkészültséget jelent. Az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb valamivel a helyzet, mint nálunk.

A tavalyi nyugdíjfelkészültségi kutatásban ennél is alacsonyabb, 5,1 pont jött ki, tehát csekély javulás azért tapasztalható. Árnyalja a képet, hogy világviszonylatban sem mondhatók igazán felkészültnek az emberek: az átlagérték csupán 5,9 pont.

Az alacsony nyugdíjfelkészültséget mutatja, hogy nálunk a legtöbben (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartását tartanák helyes intézkedésnek a problémák kezelésére. Ennek érdekében adóemelést is támogatnának, miközben világszerte a megkérdezetteknek csak a 34 százaléka ért egyet ezzel a megközelítéssel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb nálunk a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31 százalék) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.

Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés három kérdést alkalmazott a pénzügyi műveltség felmérése: tudják-e a megkérdezettek, hogy mi az az infláció, a kamatos kamat, és hogy miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.

Bár az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál is jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre a kérdésre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), ám a másik két kérdésben lemaradtunk. Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25 százalék) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők egyébként a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.

A felmérés eredményeire alapozva az Aegon Biztosító 9 pontos akciótervet hozott nyilvánosságra, amelyben egy új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi – a múlt század közepén létrehozott és mára fenntarthatatlanná vált – nyugdíjrendszer felváltására.

Ennek alapvető eleme a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállaló számára. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük a dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és Magyarországon is 41 százalék ért vele egyet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS