K&H Ifjúsági Index

Az összesített 204 ezer forintos átlag több mint 7 százalékos emelkedésnek felel meg az idei első negyedéves 190 ezer forinthoz képest.

Tízből mindössze egy fiatal mondta azt, hogy a ténylegeshez hasonló inflációt tapasztalt a napi költései alapján.

A 19-29 évesek mindössze 6 százaléka tud egy évnél hosszabb időre tervezni.

A takarékoskodó fiatalok 109 ezer forintos megtakarításukkal átléptek a hat számjegyű tartományba.

A dolgozó 19-29 éves fiatalok 74 százaléka vár béremelést idén.

Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket.

Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.

A lakás mellett népszerű megtakarítási cél az autóvásárlás és az utazás.

A diákok 22 százaléka ért egyet azzal, hogy az oktatási rendszer európai összehasonlításban magas színvonalú.

A lakásvásárlást csak kevesen engedhetik meg maguknak, a saját háztartásra vágyó fiatalok fele bérelt lakásba költözne.

A fiatalok 16 százaléka ingatagnak látja a munkahelyen betöltött posztját, harmaduk pedig átlagosnak minősítette azt.

A tartalékkal rendelkező huszonévesek 36 százaléka csak egy hónapig tudná finanszírozni az életét bevételek nélkül.

A fiatalok 51 százaléka érzi biztosnak a munkahelyét, mindössze 11 százalékuk mondta bizonytalannak az állását.

2018 előtt a dolgozó fiatalok 23 százaléka volt jó véleménnyel az oktatás színvonaláról, azóta viszont alig több mint 17 százalékuk tartozik ebbe a körbe.

A fiatalok 54 százaléka részesíti előnyben az elektronikus fizetést az üzletekben. Ötödük 50-99 ezer forintért vásárol egy hónapban bankkártyával, de szintén 21 százalékuk több mint 200 ezer forintot költ el egy hónapban a K&H ifjúsági index szerint.

Tízből hat fiatal lakik önálló háztartásban, négyen élnek a szülőkkel, de ők is tervezik a búcsút a K&H ifjúsági index második negyedéves eredményei szerint. A „mamahotelben” lakó 19-29 évesek 33 százaléka amint lehet, távozna.

Bár sok fiatal elégedett a munkájával, harmaduk mégis azon vívódik, hogy egy időre külföldön vállalna munkát. A diákok körében már 40 százalék felett van azok aránya, akik ezt tervezik – derül ki a K&H ifjúsági indexből.

Miközben a fiatalok egyre gyakrabban fizetnek elektronikusan nem online vásárlásaik során, a készpénznek is van helye a körükben – erre jutott a K&H ifjúsági index.

A fiatalok többsége nem számít arra, hogy az év végére enyhülne az inflációs nyomás – derül ki a K&H ifjúsági index második negyedéves felméréséből.

Egy negyedév alatt 14 pontról 11 pontra csökkent a K&H ifjúsági index értéke – közölte a pénzintézet.

A magyar fiatalok negyede úgy érzi, hogy több mint 40 százalékkal nőttek az árak az elmúlt egy évben, 22 százalékuk szerint pedig 25-39 százalékos volt az éves infláció februárban.

Rendkívül kedvező változást hozott 2023 első negyedéve: a K&H ifjúsági index értéke +14 pontra emelkedett az előző év utolsó negyedévében mért rekord alacsony szintről, mely az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékű változás is egyben.

Egyre kevésbé tudnak a fiatalok pénzt félretenni: az idei első negyedévben alig 50 százalékuknak volt tartaléka, szemben az előző negyedéveket jellemző 56-60 százalékos aránnyal – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült felmérésből.

A K&H-nál a fiatalok számláihoz köthető kártyás tranzakciók száma tavaly meghaladta a 10 milliót, ami 86 százalékos éves növekedésnek felel meg.

Éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki.

Vegyesen látják a fiatalok a mostani helyzetüket és a jövőjüket. A K&H ifjúsági index mindössze +2 pont lett 2022 negyedik negyedévében, ami az egyik legrosszabb eredmény a felmérés nyolcéves történetében.

Nagyon eltérően látják a lakáspiaci árak alakulását a fiatalok. Erősen csökkent azoknak a száma, akik szerint nem változnak a közeljövőben az árak, míg az ingatlanok drágulására számító fiatalok aránya 65 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 53 százalékról.

Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést. 20 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik az egész életüket el tudják képzelni albérletben, ahelyett, hogy saját lakást vásárolnának.

Idén jelentősen nőtt azoknak a jelenleg szülőkkel élő 19-29 éves fiataloknak az aránya, akik bizonytalanok abban, mikor hagyhatják el a „mamahotelt” – derül ki a K&H ifjúsági indexből.

A gyorsuló infláció alapvetően átírja a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és a megtakarítási magatartásra is hatással van mindenkinél, így a fiataloknál is.

A hiteltörlesztés a fiatalok 28 százalékának nem jelent gondot, 51 százalékuknak kisebb nehézséget jelent.

A 19–29 évesek 19 százaléka az inflációt meghaladó, 56 százalékuk pedig attól elmaradó béremelkedésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez 2022 második negyedévében készült reprezentatív felmérésből.

A dolgozó fiatalok 53 százaléka érezte stabilnak a munkahelyét 2022 első három hónapjában, míg korábban – például 2019 első negyedében – ennél nagyobb, 64 százalékos volt az optimisták aránya – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Ha úgy adódna, akkor a fiatalok 36 százaléka könnyen találna magának új munkát – legalábbis ezt mondták a 19–29 éves korosztály dolgozó tagjai a K&H ifjúsági indexéhez végzett felmérésben. 11 százalékuk viszont úgy véli, nagyon nehezen lehetne új állása. A megkérdezettek 34 százaléka külföldön próbálná ki magát: ez az egyik legmagasabb érték a felmérés közel 10 éves történetében.

Javult a fiatal korosztály jövedelmi helyzete tizenkét hónap leforgása alatt – derül ki a K&H ifjúsági indexhez készített kutatásból.

A K&H ifjúsági indexe szerint a harmadik negyedévben a dolgozó fiatalok 62 százaléka látta biztosnak a munkahelyét, ez jelentős javulás a második negyedévben mért 52 százalékhoz viszonyítva és bőven meghaladja a járvány legsúlyosabb időszakát jellemző 45 százalékos arányt.

A dolgozó fiatalok majdnem kétharmada számít béremelésre a következő időszakban, 46 százalékuk az inflációnál alacsonyabb, 20 százalékuk viszont azt meghaladó emelést valószínűsít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

A szülőktől való elköltözést tervező fiataloknak mindössze 30 százaléka látja elképzelhetőnek, hogy saját lakásba tud menni, míg a fiatalok közel negyede szeretne három éven belül lakást vásárolni, többségüknek ehhez lakáshitelre lesz szüksége.

2021 második negyedévében 39 százalékra csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik megbecsültnek érzik magukat a munkahelyükön – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

A megkérdezett fiatalok kevesebb mint fele alkalmazza a legújabb fizetési megoldásokat – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

A munkájukat elveszítő fiatalok 37 százaléka a járvány miatt vált állástalanná. Bár 17 százalék azóta már talált állást, 20 százalék még keresi magának az új pozíciót – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült felmérésből.

Sok diák derűlátó: az iskola befejezése után 50 százalékuk arra számít, hogy könnyen munkába tud majd állni – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

A 19–29 éves városi korosztály tagjai fokozottabban igénylik a találkozásokat a többi korosztályhoz képest.

A fiatalok 32 százaléka mielőbb elköltözne a „mamahotelből”, többségük – 58 százalékuk – még csak tervezgeti a kirepülést a szülői házból, de nem ezt tartják most a legfontosabb kérdésnek – áll a K&H ifjúsági indexében.

A diákok 51 százaléka szerint az oktatás hagyományos keretek között az igazi, ugyanakkor 24 százalékuk működőképesnek tartja az online tanítást is - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A bank összefoglalója szerint a járvány átalakította a diákok mindennapjait, így a bankolási szokásaikat is.

A fiatalok 18 százaléka többet költött a járványhelyzetben, 36 százalékuknál viszont csökkentek a kiadások – áll a K&H ifjúsági indexében, amely szerint jelentős eltérések láthatóak a 19-29 évesek költéseiben.

A fiatalok 52 százalékának csökkentek a bevételei a járvány kitörése óta. A csökkenést érzők átlagosan mintegy 60 ezer forintról voltak kénytelenek lemondani a járvány kitörését követő időszakban – derül ki a K&H ifjúsági indexének legfrissebb adataiból.

A fiatalok 96 százaléka vásárolt már az interneten, 37 százalékuk pedig gyakran teszi ezt a K&H ifjúsági indexe szerint. A rossz tapasztalatok közé sorolták a csomag késését, de sokukkal előfordult, hogy meg sem kapták a kifizetett termékeket.

Átlagosan 404 ezer forint megtakarítása van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak egy 2020 első negyedévi felmérés szerint, ezen belül a 19-25 évesek átlagosan 300 ezer forint spórolt pénzzel rendelkeznek, míg a 26-29 éveseknél félmillió forint felett alakul a félretett összegek átlaga.

A fiatalok 68 százaléka érzi stabilnak a munkahelyét, 46 százalékuk pedig úgy látja, megbecsülik a munkáját – derült ki a K&H ifjúsági indexéből.

A fiatalok 26 százaléka él jelenleg is bérelt lakásban, 30 százalékuk már kipróbálta, 44 százalékuknak azonban sosem volt albérlete – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

A 19-29 éves fiatalok 43 százaléka lakik a szüleinél és 57 százalékuk él már önállóan – derült ki a K&H ifjúsági indexéből. Utóbbi a felmérés során eddig mért legmagasabb arány.