Hidrogén

Pilóta nélkül is képes lesz eljutni 4000 kilométerre lévő célállomására az a repülőgép, amit most hadrendbe állítanak. Az önvezető jármű hidrogén-üzemanyaggal működik.

A szennyvíziszap a legnehezebben kezelhető hulladéktípusok egyike. Legalábbis eddig az volt, mert megterveztek egy fenntartható eljárást, amivel hidrogén és egy állati takarmányhoz szükséges anyag nyerhető ki belőle.

A teherautó hidrogén-üzemanyag segítségével állította fel a világcsúcsot, ráadásul a funkciója is nemes: katasztrófa sújtotta területekre szállít mobil energia- és ivóvíztermelő egységet.

Ez az innováció új kapukat nyithat a kereskedelmi méretű, költséghatékony hidrogéntermelés előtt, ami ráadásul szerves hulladék felhasználásával történik, ezzel megoldást kínál az egyre növekvő tisztaenergia-igényekre és a hulladékgazdálkodás kihívásaira.

Kiszámolták: a Föld felszíne alatt több billió tonnányi hidrogéngáz rejtőzhet, ami összesen több mint ezer évig fedezhetné az emberiség energiaigényét, megszüntetve a függőségünket a magas karbonkibocsátású fosszilis energiahordozóktól.

A japán járműgyártó olyan új, cserélhető hidrogén-üzemanyagcellákat mutatott be, amelyek jelentősen növelhetik az elektromos járművek hatótávolságát és az otthoni energiatárolás terén is új lehetőségeket nyitnak meg.

Ha a harckocsik és hadihajók hidrogénmotor meghajtást kapnak, azzal kis túlzással megmentik a bolygót. A hadseregek a világ legnagyobb üzemanyag-fogyasztói közé tartoznak: a globális kibocsátás 5,5 százalékáért felelősek.

Az új módszer a műtrágya-előállítás fenntarthatóbbá tétele mellett felpörgetheti a hidrogén üzemanyag terjedését is, hiszen annak szállítóközegeként szintén fontos szerepet játszhat.

Az eszköz a tiszta energia jövőjét formáló újabb mérföldkő lehet: nemcsak kiemelkedő hatékonyságot és tartósságot ígér, hanem alapjaiban változtathatja meg a tiszta energia technológiáit.

Az Astron hidrogénmotorja úgy képes nulla kibocsátással működni, hogy megháromszorozza egy átlagos belső motor hatékonyságát. A hidrogén üzemanyagként történő elégetésének ráadásul csak egy mellékterméke van: a víz.

A zöldenergia-termeléssel foglalkozó amerikai Bloom Energy „Solid Oxide Fuel Cell” platformja immár 60 százalékos hatásfokra képes, miközben kizárólag hidrogén felhasználásával üzemel.

Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) mérnökei olyan úttörő felfedezéssel rukkoltak elő, amely szerint a régi üdítősdobozok és a tengervíz kombinációja forradalmasíthatja az üzemanyag-gyártást és a tiszta energia új fenntartható forrását jelentheti.

Az úttörő kút naponta akár több száz hidrogénüzemű tehergépkocsit képes kiszolgálni, ezzel minden más hasonló töltőállomás kapacitásának legalább tízszeresét tudja.

A környezetszennyező és drága megoldások zseniális alternatívája lehetővé teszi, hogy a tüzelő- vagy üzemanyag célra előállított hidrogén termelése végre világszerte elterjedjen és felfusson.

Ha ez igaz, akkor a fenntartható közlekedés forradalmának következő nagy dobása az ammónia, ami nem elég, hogy tiszta elemekre bomlik, üzemanyagcellákban és belsőégésű motorokban egyaránt használható.

Az eleve alkalmazott szennyvíztisztítás egyik melléktevékenysége a hidrogéntermelés lehet, ami óriási lökést adna a hagyományosan drága eljárás költséghatékonyságának és tovább erősítené a zéró emissziós célokat. A recept kész, már csak integrálni kell.

A GAC Motor rendkívül sokoldalú, hidrogén üzemű koncepcióautót mutatott be a nemrég rendezett Kantoni Nemzetközi Autókiállításon. A modell karosszériája óceánból visszagyűjtött műanyagból, tengeri moszatból és más bioalapú anyagokból készült.

Csupán napenergia és hidrogén felhasználásával kerüli meg a Földet a fenntartható repülés új, ikonikus léghajója, a Solar Airship One. A tervezett táv pont annyi, mint a bolygó kerülete (kb. 40 ezer kilométer), viszont az út során nem lesz szükség egyetlen gramm karbonkibocsátásra sem.

A NASA technológiát alkalmazó gyártó azt állítja, hogy az új megoldással 30 évre tolják ki az akkumulátorok élettartamát. Ez idő alatt 30 000 töltési ciklust is kibírnak, és még mindig 86 százalékos kapacitással fognak rendelkezni, vagyis tovább használhatók.

Egy új technológia lehetővé teszi, hogy a hidrogén közvetlenül a hengerekbe fecskendezve fejtsen ki, az eddig ismertnél nagyobb hatást. Az áttörés rámutat, hogy a hétköznapi meghajtásokkal rokon megoldás kombinálható tiszta energiaforrással, ami így nagy teljesítményre képes és tömegcikké válhat.

A világ első tengeri hidrogéntermelő létesítményét az Atlanti-óceánon, a franciaországi Le Croisic partjainál helyezték üzembe. A platformot 2023 májusáig a szárazföldön tesztelték, mielőtt hajókkal a helyszínre vontatták és mindössze 48 óra alatt újra beindították.

A mostani helyzet minden olyan energiaformának javítja az esélyeit, amely hozzájárul Európa minél magasabb fokú önellátásához.