„Pillanatokra voltunk egy, az egész kontinenst sújtó áramszünettől”

2021. 12. 12., 22:00

Horvátországban egy nemzeti áramszolgáltató állomáson történt hiba miatt gyakorlatilag pillanatokra voltunk egy, az egész kontinenst sújtó súlyos áramszünettől. A csaknem teljes Európát érintő áramszünet ismételten rávilágított arra, hogy a megújuló források átgondolatlan rendszerbe állítása és az atomerőművek „kötelező zöldpolitikai” leállítása – ami nem szakmai, hanem politika érvek mentén történik – komoly problémákat vet fel – mondta a vasarnap.hu-nak adott interjújában Süli János tárca nélküli miniszter.

Forrás: vasárnap.hu

– Az elmúlt hetekben a földgáz árának növekedésével kiéleződött az energiahordozók szerepe. Mi a helyzet az atomenergia esetében, történt-e árváltozás az előállítás során?

– Az Európai Unió történetében még sohasem voltak olyan magasak az áramárak, mint napjainkban. A havi átlagár jelenleg folyamatosan növekszik, szeptemberben 135 euró/megawattóra volt, októberre megközelítette a 200 euró/megawattóra értéket, novemberre pedig elérte a 215 euró/megawattóra átlagárat. A kontinenst sújtó rezsiválság idején – amikor leginkább a földgáz, de a kőolaj ára is az egekbe emelkedett, emelkedik – fontos hangsúlyozni, hogy az atomerőműben megtermelt villamos energia önköltsége érdemben nem függ az uránár változásától. Nem úgy, mint mondjuk a gázerőműveknél.

Ez azt jelenti, hogy az atomenergia az ellátásbiztonságon túl az árstabilitás megteremtésében is jelentős szerepet játszik, ami jelen pillanatban hatványozottan fontos.

Az atomerőművi villanytermelés önköltségében az üzemanyag csak igen kis részt, 5–10 százalékot tesz ki, míg ez a szám gázerőművek esetében 60–70 százalék.

– Akkor az atomerőművek olcsóbban állítják elő az áramot?

– A számok egyértelműen mutatják, hogy a nukleáris erőműveket rendkívül olcsón lehet üzemeltetni, mert üzemanyagköltségük rendkívül alacsony, ami annak köszönhető, hogy az áringadozásnak való kitettség sokkal kisebb egy atomerőműben, mint más erőművekben. Ezt támasztják alá az OECD legfrissebb kutatásai is. Az árstabilitás és az ellátásbiztonság szempontjából még fontos megemlíteni, hogy a törvényi előírásnak eleget téve, az atomerőművek mindig rendelkeznek legalább két évre elegendő üzemanyagkészlettel, ráadásul az üzemeltetők a reaktorban lévő teljes üzemanyagkészletet csak mintegy négy-öt év alatt cserélik le.

A nukleáris üzemanyag biztonságosan, kis helyen elfér, ezáltal jól készletezhető, és szükség esetén több forrásból is beszerezhető.

Ez jóval nagyobb biztonságot jelent, mint a villamos energia vagy a földgáz importja.

– Sokat lehet hallani arról, hogy eljöhet a tartós áramszünetek, a „black out”-ok kora. Erre valóban van esély?

– Teljesen természetesnek tartjuk, hogy létezik körülöttünk „energiabiztonság”, miközben a szakmában dolgozó, elhivatott szakemberek tízezreinek munkája mellett jól átgondolt stratégiai döntések eredménye az, hogy télen-nyáron, éjjel-nappal rendelkezésünkre áll például a szükséges villamos energia. Bátran kijelenthetjük, folyamatos áramellátás nélkül a civilizált világ mindennapjai elképzelhetetlenek.

Napjainkban sajnos több példa is mutatja, hogy a helytelenül kiépített villamosenergia-rendszer egyre többször vezet hosszan tartó áramkimaradásokhoz.

Talán emlékeznek rá az olvasók, hogy idén februárban milliók maradtak áram nélkül Texasban a rekordhideg tél miatt. Tudni kell, hogy Texasban az ezredfordulón az állam teljes villamosenergia-szállítórendszerét privatizálták. Az állam kivonult és „szabályozatlanul” hagyta a piacot. Olvashattuk a sajtóban: volt olyan háztartás, ahol ötnapi áramellátásért ötmillió forintnyi dollárt számlázott ki a szolgáltató.

Tavaly nyáron napokon át korlátozni kellett az áramellátást Kaliforniában is. Otthonok százezrei maradtak áram nélkül, mert sem a szél-, sem pedig a naperőművek nem tudtak elegendő áramot biztosítani, elegendő mennyiségű „import” sem állt rendelkezésre, ugyanis a hőhullám a szomszédos államokban is kapacitáshiányt okozott.

Forrás: vasárnap.hu

– Ilyen esetek történtek Európában is?

– Sajnos nem kell a tengerentúlra mennünk az intő példákért. Februárban történt Svédországban, hogy a svéd vízerőművek és a szélerőművek alig termeltek áramot a -10 Celsius-fokos hidegben, ezért arra kérték az embereket, hogy spóroljanak az árammal, mellőzzék az olyan energiaigényes eszközök használatát, mint a porszívó.

Londonban is komoly fennakadásokat okozott egy óriási áramszünet, de nemcsak angliai otthonok maradtak energiaforrás nélkül, hanem néhány reptér, vasút- és metróvonal, megzavarodtak a közlekedési lámpák, pedig „csak” egy generátor ment tönkre a rendszerben.

– Németországban és Ausztriában komoly áramkiesésre készülnek.

– A németek egy „párhuzamos” villamosenergia-rendszert építettek ki. Abban az esetben, ha az időjárásfüggő megújulók nem tudnak termelni, akkor a hagyományos erőműparknak kell, ráadásul ilyenkor importra is szükségük van a háztartások megfelelő energiaellátásához. Ez utóbbi pedig jelentős mértékben Franciaországból származik, ahol az áram több mint 70 százalékát atomerőművek termelik.

Azt is látni kell, hogy egy ilyen párhuzamos erőműpark üzemeltetése rendkívül költséges. Nem véletlen, hogy Európában messze Németországban a legdrágább a villamos energia, körülbelül háromszorosa, mint hazánkban.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a megújuló energiaforrások támogatására éves szinten Berlin 20-25 milliárd eurót költ. Ebből a pénzből minden évben két Paks II projekt valósulhatna meg.

– Ezek szerint szükség van az alaperőművekre?

– Igen, az említett példák tökéletesen megmutatják, hogy alaperőművek nélkül komoly problémákat okozhat, hogy ha csak megújuló energiaforrásokra támaszkodik egy rendszer. Jelenleg ugyanis a villamos energia tárolása ipari mértékben nem megoldott.

Fontos kiemelni, hogy a szakemberek véleménye szerint, amiben a magyar kormány is egyetért, az ideális energiamix nemcsak megújulókból áll, hanem alaperőműből is, amire pedig a klímavédelmi célokat figyelembe véve egyedül az atomenergia a megoldás.

Egyre több tanulmány támasztja alá, legutóbb éppen a Ricardo Energy & Environment szakértői vizsgálták a Hinkley Point C atomerőművet, hogy az atomerőművekben előállított villamos energia teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a szél- és napenergia esetében.

– Egy pillanatra térjünk vissza a black out-félelmekre. Az európai országok energiahálózata össze van kötve, ezek egy veszély esetében leválaszthatók?

– Sajnos ezzel kapcsolatban is történt egy negatív esemény az év elején. A magyar határtól 50 kilométerre található Ernestinovoban (Ernőházán) meghibásodás történt a HEP horvát nemzeti áramszolgáltató egyik állomásában, aminek következtében kettészakadt az egységes európai villamosenergia-rendszer. Szerencsére Magyarországon ennek nem voltak érezhető jelei, de Romániában például közlekedési lámpák sötétültek el, egy marosvásárhelyi műtrágyagyártó üzemben veszélyesanyag-szivárgást okozott a gépek leállása, valamint Franciaországban és Olaszországban is több gyárban fel kellett függeszteni a munkát.

– Jól látszik, hogy egy esetleges leállás milyen kockázatokat rejt magában. De hogyan állhat elő egy ilyen helyzet?

– Egy sínáthidaló kapcsolt ki túláramvédelem miatt. Gyakorlatilag pillanatokra voltunk egy az egész kontinenst sújtó súlyos áramszünettől. Európa északnyugati térségében 6300 MW teljesítményhiány, míg a délkeleti területeken ugyanekkora többlet lépett fel.

A csaknem teljes Európát érintő áramszünet ismételten rávilágított arra, hogy a megújuló források átgondolatlan rendszerbe állítása és az atomerőművek „kötelező zöldpolitikai” leállítása – ami nem szakmai, hanem politika érvek mentén történik – komoly kérdéseket és problémákat vet fel.

Az ideológia vezérelt energiapolitika korlátait be kellene mindenkinek látni, és ha ez minél előbb megtörténik, annál hamarabb tudjuk megakadályozni az ilyen és ehhez hasonló helyzetek kialakulását.

Szerencsére egyre több ország látja be, hogy az ellátásbiztonság nem garantálható csak megújuló energiaforrások által. A klímacélok betartása is elengedhetetlen a bolygónk jövőjének a szempontjából, az atomenergia egy zöld- és jó megoldás.

– Más európai országok is belátták, hogy szükség van az atomerőművekre?

– Idén márciusban hét uniós tagállam vezetője, köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, közös levélben állt ki az atomenergia mellett, és arra kérték az Európai Bizottságot, hogy az atomenergiát az unió hivatalosan (taxonómia rendeletben) is sorolja a fenntartható technológiák közé.

Pár héttel ezelőtt a visegrádi országok éppen Pakson írtak alá egy közös nyilatkozatot, mely kimondja, hogy atomenergia nélkül nincs klímasemlegesség.

Büszke vagyok arra, hogy ez a nyilatkozat a magyar elnökség idején született meg. Cseh, lengyel és szlovák barátainkkal közösen úgy látjuk, az energiatermelés dekarbonizálása csak az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával lehetséges. Ezt erősíti meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának legutóbbi tanulmánya is, amely a leginkább klímabarát energiaforrásnak nevezi a nukleáris energiát. Megállapításait több szempontból is alátámasztja, kezdve azzal, hogy az atomerőművek és a megújulók teljes életciklusát vizsgálva az atomenergia károsanyag-kibocsátása a legkisebb, 5–6 g/kWh-ra, a megújulóké 8–80 g/kWh-ra, a földgázé pedig 400 g/kWh-ra tehető. De a nemzetközi szervezet számításai szerint az atomerőművek földterület-, víz- és nyersanyagszükséglete is kedvezőbb a megújuló energiaforrásokénál. Ha a döntéshozók számára valóban fontos bolygónk jövője és környezetünk védelme, meggyőződésem, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül ezeket a lényeges fenntarthatósági szempontokat.

Forrás: vasárnap.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 01. 17., 13:34
A kereskedelmi szektor előregondolkodó szereplőivel igyekszünk a lehető legtöbb „mintaprojektet” tető alá hozni, amelyeknek az eredményei a szkeptikusokat is meggyőzik – mondta az Üzletemnek Bessenyei István, a Laurel Cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője.
2022-01-22 14:35:00
A Magyarországon működő svájci vállalatok elkötelezettek maradtak hazánk mellett a járvány okozta gazdasági visszaesés idején is – jelentette ki Varga Mihály, miután svájci kollégájával, Ueli Maurer pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést Bernben.

  Rovathírek: ÜZLETEM.HU

  Rovathírek: GUSTO

  ATOMERŐMŰ ADATOK

Egy új atomerőművi blokk építése számokban:

8.000 fő
MUNKAERŐ
500.000 m3
BETON
100.000 t
ACÉL
20.000 km
KÁBEL