Európai összehasonlításban is magas hazánk áramimport-kitettsége
2021-ben 30 napnyi olyan időtartam volt, amelyben a magyarországi áramfogyasztást legalább 40 százalékban import fedezte.
Közismert, hogy hazánk jelentős áramimportra szorul: évről évre a szükséglet több mint egynegyedét külföldről szerezzük be, ez pedig komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelent az országra nézve. A Paks II. projekt elemzőinek friss tanulmánya arra is rávilágít, hogy az adatokat órás felbontásban vizsgálva megállapítható, hogy egyes időszakokban az importarány az éves átlagnál jóval magasabb. A kontinentális Európa nagy részét lefedő elemzés megállapítja, hogy Magyarország kitettsége kiemelkedően magas.
2021-ben hazánkban 30 napnyi olyan időtartam volt, amikor a pillanatnyi áramfogyasztást legalább 40 százalékban importból fedeztük. Az év felében a magyar villamosenergia-igényeket legalább 30 százalékban külföldi forrásokra építve oldjuk meg. Hazánk szinte az év egészében nettó importőr pozícióban van.
Ennél még az áramimport-rekorder Olaszország is sokkal jobb képet mutat: az óriási mennyiségű import ellenére az aktuális olasz villamosenergia-igények negyedrészénél nagyobb arányú behozatalra 2021-ben sosem volt szükség. Sőt, az import legnagyobbrészt (mintegy 300 napnyi időtartamban) 20 százalék alatt maradt.
De említhetjük a hozzánk hasonlóan szinte folyamatosan importőr Lengyelországot is, ahol a külföldi beszerzés részaránya mindössze 30 napnyi időtartamon keresztül haladta meg a villamosenergia-igények 18 százalékát.
A tanulmány az Elemző percek korábbi részeivel egyetemben itt olvasható.
A legnagyobb nehézséget idén a megugró kamatköltségek és a munkaerő megtartása jelentheti a családi cégek számára – derült ki a K&H családi vállalatok klub legutóbbi eseményén.
Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.
Egy új atomerőművi blokk építése számokban:
