Az idei év májusa és júniusa folyamán 40% felett alakult az importált áram aránya Magyarországon. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. által közzétett adatokból kiderül, hogy a nyár első hónapjában 43% volt az import részaránya.
Az idei év májusa és júniusa folyamán 40% felett alakult az importált áram aránya Magyarországon. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. által közzétett adatokból kiderül, hogy a nyár első hónapjában 43% volt az import részaránya.
Magyarország a villamosenergia-ellátás 30-32%-át fedezi importból, 2017 januárjában a rendkívüli hideg miatt egyes napokon az import aránya elérte akár az 54%-ot is –közli a Paks II. Zrt. Idén a május-júniusi behozatal mértéke volt a legnagyobb. Ha összehasonlítjuk az adatokat a tavalyi év mutatóival, akkor láthatjuk, hogy körül-belül 10%-kal több áramot importált Magyarország idén május-június folyamán. Míg 2017 májusában 30,82%, júniusban pedig 31,56%, addig idén májusban 41,03%, júniusban pedig 42,93% volt az importált villamosenergia aránya a hazai felhasználásban. Július hónapban azonban visszacsökkent a behozatal 23,76 százalékra.
A féléves adatokat összevetve elmondható, hogy 2018 első félévének folyamán átlagban csaknem 6%-kal többet importált Magyarország 2017 első félévéhez képest.
A MAVIR adatai szerint Magyarország 2017-ben 45 057,4 GWh villamos energiát használt fel, ami történelmi csúcs. 2018. március 2-án rekordot döntött az ország villamosenergia-szükséglete is: a hazai rendszer terhelése elérte a 6835 megawattot. Ennél magasabb értékre az 1955 óta rendelkezésre álló adatok alapján még nem volt példa.
Ahogy azt a Paks II. Zrt. oldalán olvashatjuk: „Minél magasabb az ország áramimportra utaltsága, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ellátási válsághelyzet alakulhat ki, és az ellátásbiztonsági követelményeket nem lehet teljesíteni. Ezért fontos, hogy Magyarország a villamosenergia-igény lehető legnagyobb hányadát hazai erőművekből fedezze. Paks II. megépítésével és üzemeltetésével 60 évre garantálható, hogy olcsó, hazai, klímabarát forrásból nagy mennyiségű alaperőművi villamos energia álljon rendelkezésre.”
Új támogatási lehetőség nyílik 50 milliárd forint keretösszeggel a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a szabad vállalkozási zónákban működő mikro- és kisvállalkozások számára; a GINOP Pluszban meghirdetett pályázati felhívás célja a vidéki vállalkozások versenyképességének növelése.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
Egy új atomerőművi blokk építése számokban: