Pomázi Gyula

Gyakran hiányos, elavult üzleti ismeretekkel kezdenek vállalkozásba a hazai design- és művészeti szakemberek, miközben a digitális átalakulással is lépést kell tartaniuk – mutat rá a Magyar Formatervezési Tanács.

„Az egészségügyi krízist követően egy emberközpontúbb és élhetőbb környezet kialakításához nagyban hozzájárulhatnak a magyar designerek, ha összefognak.”

Magyarország a 34. a Szellemi Tulajdon Világszervezete idei Globális Innovációs Indexében.

Nemzetközileg csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentések arányában, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatai szerint pedig a hazai eredmények is jövőbemutatók.

Az online platformok működését szigorúbban szabályozza, a felhasználóikat pedig jobban védi a június 1-jén életbe lépett, módosított szerzői jogi törvény.

Magyarország továbbra is az igen előkelő, 15. helyen áll az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében, megelőzve olyan gazdaságokat, mint az izraeli, a lengyel vagy a kanadai, alig elmaradva olyanoktól, mint Ausztrália és Dél-Korea.

2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma mintegy 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig mintegy 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.

A K+F minősítéssel megszerezhető adókedvezményekkel akár minden tízedik munkavállaló bérét vagy 10 millió forintonként 1 millió forintot is megspórolhatnak a cégek. Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad.