Nicolas Schmit

Az Európai Bizottság „úgy ítéli, hogy Magyarország igazságügyi reformja orvosolta a bírói függetlenséggel kapcsolatos hiányosságokat, a költségvetési feltételrendszert érintő intézkedések azonban érvényben maradnak”.

„Most a tagállamokon a sor, hogy megfelelően éljenek az új lehetőségekkel és csökkentsék az adminisztratív terheket”

„Az európai üzemi tanácsok fontos szociális párbeszédet tesznek lehetővé a nagy multinacionális vállalatokon belül, és ezáltal biztosítják, hogy kiegyensúlyozott megoldások szülessenek, továbbá előmozdítják a bizalmat és a partnerséget a munkavállalók és a munkáltatók között.”

A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd euró összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd eurót az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást – tájékoztatott az Európai Bizottság.

„Ahhoz, hogy Európa versenyképes és inkluzív maradjon, erős szociális párbeszédre és erős szociális partnerekre van szükségünk.”

„Ezek a beruházások csak akkor lehetnek eredményesek, ha azokhoz megfelelő intézményi és jogi környezet társul, és ha azokat az uniós szabályokkal és értékekkel összhangban hajtják végre.”

Az uniós vállalatok több mint háromnegyede nehézségekbe ütközik a szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók toborzása terén, felnőtteknek pedig csupán 37 százaléka vesz részt rendszeresen képzésben.

Az Európai Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére irányuló jelenlegi kötelezettségvállalás részeként korszerűsítsék minimáljövedelem-rendszereiket.

Az uniós tagállamoknak 2022. augusztus 1-jei határidővel kellett átültetniük nemzeti jogukba az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvet. Az irányelv átfogóbb és naprakészebb munkavállalói jogokat és védelmet biztosít az Európai Unió 182 millió munkavállalója számára.