Madar Norbert

„A magyar e kereskedelmi piac fordulóponthoz érkezett: miközben a mérete már meghatározó a gazdaság egészében, a versenyt egyre inkább a globális szereplők, a határokon átívelő működés és a vásárlói élmény formálja.”

„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben.”

„A retail szektor kettős nyomás alatt működik: egyszerre kell kezelnie a gyorsan változó vásárlói elvárásokat és a szigorodó szabályozói környezetből fakadó bizonytalanságokat. Miközben az AI-használat előrébb jár, mint sok más ágazatban, a megtérülés még várat magára. A következő időszak nyertesei azok lesznek, akik képesek a technológiai beruházásaikat szervezeti szinten integrálni, és valódi üzleti értékké formálni.”

A magyar lakosság több mint fele (56 százalék) ismeri a fizetési kérelem fogalmát, a „digitálisan affinis” internetezők 87 százaléka találkozott már online csalási kísérlettel. A fiatalok gyorsan alkalmazkodnak a pénzügyi piac digitalizációjához, de a biztonság és edukáció mértéke alapvetően meghatározzák az új, rugalmas fizetési megoldások elfogadását – derül ki a PwC „Digitális Pénzügyi Körkép 2025” című tanulmányából.

A főleg Kínából érkező import rendelések aránya – köszönhetően a 20–22 százalékos éves növekedési ütemnek – a teljes magyar e-kereskedelmi volumen 24 százalékát is kiteheti. Eközben az EU-s és belföldi kereskedők forgalomnövekedése a PwC elemzése szerint a 6–7 százalékos sávon belül zárja majd az évet.

„Magyarországon az áringadozások egyre inkább befolyásolják a vásárlóerőt, ami nemcsak a fogyasztói költéseket, hanem a kiskereskedelmi szektor stratégiáit is érinti.”

A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, ami 15 százalékos éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából.

Hol és hogyan fizetünk, milyen lehetőségeket kínálnak a pénzügyi szolgáltatók online vásárlásra, ezek milyen szabályozói megfelelésekhez igazodnak, és mekkora költségekkel járnak – ezekre a kérdésekre kereste a választ a PwC Magyarország kutatása.

Bár a Black Friday már nem olyan vonzó a vásárlók számára, mint régebben, az idei forgalom így is elérheti a 150–160 milliárd forintot – derül ki a Publicis Groupe Hungary és a PwC Magyarország friss kutatásából.

A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak által kiszolgált online rendelések száma 2023-ban meghaladta a 83 milliót, értéke mintegy 1474 milliárd forintot tett ki, 8,5 százalékkal nőtt 2022-höz képest – derül ki a GKID piackutató vállalat és a Mastercard digitális kereskedelmi körképéből.

Tavaly jelentek meg Magyarországon az első vedd most, fizess később, vagyis BNPL (buy now, pay later) fizetési szolgáltatók. Az újnak számító fizetési megoldás elterjedéséből hasznot húzhatnak a hazai webshopok: a nemzetközi statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a késleltetett fizetést választó ügyfelek többet vásárolnak a hagyományos megoldásokat preferáló társaiknál. A Digitális Kereskedelmi Szövetség számai szerint a hazai internetes vásárlók különösen szolgáltatások megrendelése kapcsán nyitottak a BNPL-megoldásokra.

Tízből négy ember változtatott fizetési szokásain a koronavírus hatására - derül ki a GKI Digital Digitális Pénzügyi Körkép 2020 című kutatásából. A tanulmány szerint mostanra csaknem egymillióra nőtt a digitálisan érett, az innovatív pénzügyi megoldásokra nyitottak köre az országban, például alig több mint egy év alatt 250 ezer ember kezdett Revolutot használni.