Fogyasztás

A 2026-os választási év közeledtével fogyasztást ösztönző lépések várhatók a fiskális politika részéről: a háztartások fogyasztása így növekvő pályán maradhat – olvasható az Egyensúly Intézet 2025 júniusi gazdasági gyorsjelentésében.

Az Egyensúly Intézet májusi gyorsjelentése szerint a következő negyedévekben az újrainduló konjunktúra nyomán emelkedő lakossági bizalom és a csökkenő reálkamatok mellett a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat.

Márciusban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt sokat javultak, a GKI konjunktúraindexe ötödik hónapja emelkedik.

A vásárlók egyre inkább visszavágynak az üzletekbe – emeli ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatása.

Évtizedes mélyponton a Michigan Egyetem augusztusra vonatkozó fogyasztói hangulatindexe az Egyesült Államokban.

A koronavírus tartós hatással lesz a fogyasztói magatartásra. A járványt követően a kereslet élénkülése várhatóan erőteljes lesz, de jelentős eltérések lesznek fogyasztói csoportok és iparágak között – derül ki a McKinsey Global Institute tanulmányából.

A tavaszinál kisebb, de még mindig látványos hatással van a fogyasztásra a koronavírus-járvány második hulláma. Többet költünk magánegészségügyre és a gyógyszertárakban is az éves átlag duplájával nőtt szeptemberben a bankkártya-forgalom, ugyanakkor étteremre vagy szórakozásra ismét kevesebbet fordítunk – derül ki az Erste Kártyaköltési Felmérésből.

A tömegfogyasztást egy egészség- és környezettudatosságot előtérbe állító posztmodern forma váltja fel, amelynek kulcsszereplője az aktivista fogyasztó – ez az egyik legfontosabb megállapítása a Cetelem Körkép 2020 nemzetközi felmérésnek.

Nem egészen három hét alatt a szerbiai háztartások kétmilliárd dinárt költöttek élelemre a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben.

Kína helyi kormányzatai kuponok szétosztásával igyekeznek fellendíteni az új koronavírus-járvány miatt meggyengült belföldi fogyasztást.

2019 harmadik negyedében egy romániai háztartás átlagjövedelme 4.872 lej volt, az összköltségek átlagban 4.202 lejre rúgtak, ami a jövedelem 86,3 százalékát teszi ki.

A romániai lakossági kiadások 28 százaléka megy el élelmiszerekre és nem alkohol tartalmú italokra. Ez az európai uniós átlag 2,5-szörösét jelenti – nincs még egy ország az EU-ban, ahol ilyen magas lenne.

Ugyan várhatóan veszít a 2018-ra jellemző lendületéből a magyar gazdaság, de a növekedés így is az előző öt év átlagához közel alakulhat.

Nyitniuk kell a külföldi piacok felé is az online értékesítéssel foglalkozó romániai cégeknek.

A magyar gazdasági növekedés 2019-ben 3,5 százalék körül alakulhat a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.

A vásárlóerő-paritáson számított tényleges egyéni fogyasztás tekintetében az EU tagállamai az uniós átlag 132 és 54 százaléka közötti sávban helyezkednek el; Magyarország mutatója az utóbbihoz áll elég közel.

Az üzleti várakozások október után novemberben is javultak, a fogyasztóiak viszont tovább csökkentek.

Inflációból és gazdasági növekedésből egyaránt 3 százalék feletti éves átlagos értékre számítanak 2019-re a CIB Bank elemzői.

Alaposan átírta a háztartások fogyasztási és megtakarítási szokásait az elmúlt időszak. A jövedelmek szintjétől kezdve az élelmiszerre költött összegekig szinte minden téren fontos elmozdulások történtek.

Az előzetes adatok alapján 2018 I. félévében a háztartások fogyasztási kiadása egy főre jutóan havonta 88,6 ezer forint volt, reálértéken 8,8 százalékkal haladta meg a 2017. I. félévit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén legalább 4,2 százalékos növekedésre számít, jövőre pedig 3,2 százalék körülire.