Fekete foglalkoztatás

Sokszor nem annyira „elvágólagos”, hogy foglalkoztatóként mikor is terhel minket a bejelentési kötelezettség, és a szigorú szankciók alkalmazása rendkívül igazságtalanul hathat azokban az esetekben, amikor vétlenek voltunk.

Az idei nyáron volt a legkedvezőbb mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya 2015 óta a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szokásos, nyári akcióellenőrzése alapján. A be nem jelentett foglalkoztatás mértéke is mérséklődött.

Az építőipar adta tavaly a feketén foglalkoztatott munkavállalók 51 százalékát a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vizsgált ágazatok közül – tájékoztatott hatósági adatok alapján az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Augusztusban országos szintű ellenőrzéseket indítanak Romániában a cégeknél az adócsalás és a feketemunka felszámolása érdekében, jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.

A fekete bérek témája olyan, mintha darázsfészekbe nyúlnánk. Pont ezért érdemes előre ismerni a „kockázatokat és mellékhatásokat”. Ez mind a munkáltatók, mind a munkavállalók érdeke. Ami ugyanis első látásra kedvezőnek tűnik, arról később kiderülhet, hogy még sem volt olyan „jó üzlet”. Milyen buktatói, kockázatai vannak a nem legális fekete vagy szürke bérkifizetéseknek? Ki járhat rosszul? Ki büntethető? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.