Tímár Szabolcs

„A háztartásoknak hónapról hónapra újra kell tervezniük, mire jut pénz, és miről kell lemondaniuk. Nem meglepő ezért, hogy sokan úgy érzik, jövedelmük nem tud lépést tartani az élet drágulásával.”

Az iskolakezdés továbbra is az év egyik legnagyobb családi kiadása: egy átlagos magyar háztartás 107 539 forintot fordít a tanévkezdésre, gyermekenként pedig 66 928 forinttal számol. A PwC friss kutatása szerint a tanszerek és a ruházat mellett a digitális eszközök is egyre nagyobb kiadást jelentenek.

A Revolut kivonulása és az elmúlt évben szigorodó szabályozás felgyorsította a lemorzsolódást.

„A magyar e kereskedelmi piac fordulóponthoz érkezett: miközben a mérete már meghatározó a gazdaság egészében, a versenyt egyre inkább a globális szereplők, a határokon átívelő működés és a vásárlói élmény formálja.”

A PwC Magyarország friss felmérése szerint a válaszadók fele pozitívan értékeli a gazdasági kilátásokat, ugyanakkor a többség továbbra is óvatos, és a nagyobb értékű vásárlások tömeges előrehozása nem tapasztalható.

Az élelmiszerüzletekben a hűségprogram a mindennapi rutin részévé válik, a drogériákban a személyre szabás és a gamifikáció dominál, a patikákban a megbízhatóság és az árstabilitás, a ruházat és sport szektorban a lifestyle-élmény, a bankoknál a kapcsolati mélység, a telekommunikációban pedig a márkaélmény-menedzsment adja a hűség alapját.

„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben.”

A PwC Munkaerőpiaci Körkép kutatása szerint 2025-ben egyre többen érezték bizonytalannak saját szakmai kilátásaikat, és a munkavállalók közel fele szerint fizetése nem tart lépést a megélhetési költségekkel.

A magyar lakosság több mint fele (56 százalék) ismeri a fizetési kérelem fogalmát, a „digitálisan affinis” internetezők 87 százaléka találkozott már online csalási kísérlettel. A fiatalok gyorsan alkalmazkodnak a pénzügyi piac digitalizációjához, de a biztonság és edukáció mértéke alapvetően meghatározzák az új, rugalmas fizetési megoldások elfogadását – derül ki a PwC „Digitális Pénzügyi Körkép 2025” című tanulmányából.

A főleg Kínából érkező import rendelések aránya – köszönhetően a 20–22 százalékos éves növekedési ütemnek – a teljes magyar e-kereskedelmi volumen 24 százalékát is kiteheti. Eközben az EU-s és belföldi kereskedők forgalomnövekedése a PwC elemzése szerint a 6–7 százalékos sávon belül zárja majd az évet.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak: 67 százalékuk akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot.

Az amerikai fogyasztók hamarosan többet fizethetnek a Kínából érkező termékekért, miután az Egyesült Államok 2025. február 1-től 10 százalékos vámot vetett ki a kínai importcikkekre, és megszüntette az eddigi adókedvezményt a 800 dollár alatti csomagokra. Az intézkedés különösen az olyan népszerű online piactereket érinti, mint a Temu és a Shein, amelyeket eddig alacsony árú termékeik és gyors kiszállításuk miatt kedveltek a vásárlók. De mi vezetett ehhez a döntéshez, és milyen hatása lesz az amerikai piacra? Tímár Szabolcs, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértőjének írása.

A PwC karácsonyi vásárlás kutatásából az is kiderül, hogy a TEMU és más külföldi online platformok előretörése ellenére a vásárlók többsége még mindig a hazai kereskedőknél költi el a karácsonyi ajándékra szánt összeg túlnyomó részét.

A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak által kiszolgált online rendelések száma 2023-ban meghaladta a 83 milliót, értéke mintegy 1474 milliárd forintot tett ki, 8,5 százalékkal nőtt 2022-höz képest – derül ki a GKID piackutató vállalat és a Mastercard digitális kereskedelmi körképéből.