A finn állam nem ad engedélyt a Hanhikivi atomerőmű megépítésére, amelynek kivitelezője – csakúgy, mint Paks II-nek – az orosz Roszatom.
Mika Lintilä gazdasági miniszter március 23-án a helsinki parlamentben jelentette ki, hogy az engedély megadása „teljesen kizárt” – számolt be a 444.hu. A finn beruházás fővállalkozója egy vegyesvállalat lett volna, amelyben a Roszatomnak 34 százalékos tulajdonrésze van, a maradék pedig egy állami, önkormányzati és magáncégekből álló konzorciumé.
Az erőmű a paksi beruházás testvérének tekinthető: ugyanúgy a Roszatom lett volna a kivitelező, és pont ugyanazt a típust tervezték Finnországban is megépíteni, mint amit Paksra szántak. A párhuzamok egyes értesülések szerint arra is kiterjednek, a finnországi erőmű tervei több ponton hiányosak, nem felelnek meg a szigorú uniós előírásoknak.
Finnországban időközben megkezdte a próbatermelést a francia kivitelezésben elkészült Olkiluoto 3 atomreaktor, amely sok „viszontagság” és sok évnyi késés után jutott el ebbe a fázisba.
A magyar kormány – egyelőre úgy tűnik, hogy – nem készül a finnországihoz hasonló radikális lépésre. Süli János, az atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter március 24-én azt mondta: a paksi bővítést nem érintik szankciók, ezért folytatják a munkát. A miniszter egyenesen úgy fogalmazott: „veszélyes lenne, ha a fővállalkozó Roszatommal szemben szankciók lépnének életbe”.
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Egy új atomerőművi blokk építése számokban:
