Bányászat

Kiszámolták: a Föld felszíne alatt több billió tonnányi hidrogéngáz rejtőzhet, ami összesen több mint ezer évig fedezhetné az emberiség energiaigényét, megszüntetve a függőségünket a magas karbonkibocsátású fosszilis energiahordozóktól.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint az úgynevezett kritikus ásványi anyagok újrahasznosítása jelentős lendületet adhat az energiaátmenet számára, miközben csökkentheti az új bányászati tevékenységek iránti igényt.

A máris „a lítium Szaúd-Arábiája” néven emlegetett régióban annyi akkumulátor nyersanyag van, amennyi önmagában képes átírni a világpiaci szabályokat. Pár hónapon belül ez a második, hasonló jelentőségű, újonnan felfedezett lelőhely.

Akkora kibányászható mennyiségű lítiumot azonosítottak a tudósok egy hegyvonulat alatt, ami teljesen átírhatja az akkumulátorgyártás játékszabályait, és főleg az árait. A lítium-ion alapú eszközök kritikus fontosságú nyersanyagának földi készleteiről csak azt hittük, hogy kimerülőben vannak?

Brit kutatók rávilágítottak arra, hogy egy új szén-dioxid-kiválasztási eljárással a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy fél százalékát lehetne megkötni – a keletkezése pillanatában. Ez akkora jelentőségű, mint egy év alatt telepíteni egy Németország méretű erdőt.

Nagyjából 2 milliárd eurót fordíthat Románia a méltányos átállás biztosítására az olyan bányavidékeken, ahol a környezetszennyező tevékenységet a következő időszakban csökkenteni kell, majd idővel teljesen fel kell számolni.

A Hargita megyei Orotva környékén elektromos járművek, mobiltelefonok és akkumulátorok gyártásában használt ritkaföldfémeket termelne ki a román állam.